Nem múlik el nap mostanában, hogy ne olvasnánk arról, miért lesz rossz a világnak – és különösen azon belül nekünk itt Európában – Donald Trump második elnöksége. Sok igazság van ezekben a véleményekben, de most mégis megpróbálok inkább egy optimistább jövőképet bemutatni az energiaipari átmenetre vonatkozóan. Ebben a szcenárióban a globális klímavédelem intenzitása nem csökken jelentősen, és Európa akár még jobban is kijöhet a változásokból. Nem biztos, hogy így lesz, de ne adjuk fel a reményt!
Az új rendszerterhelési csúcs az elmúlt években a megszokottnál hidegebb időben megnövekedett fűtési igény és az elektrifikációs trend következménye. A rekord idején az áramigény legnagyobb részét import fedezte, a naperőművek a borús időben alig termeltek, viszont a szélerőművek jól teljesítettek.
Újabb részletek derültek ki a Nyugat-Magyarországra tervezett szélerőműpark telepítésekről. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal honlapjára kikerült – majd később levett – információk alapján 13 településen mindösszesen 45 szélerőmű épülhet. – írta meg a Telex.
Legalább tízéves mélypontra zuhant tegnap Németországban a szélerőművek áramtermelése. A kontinens nagy részén az elmúlt napokban szélcsendes, borongós idő volt, és emiatt lőttek ki az esti órákra az áramárak.
A szeles és naperőműves termelés visszaesése/kiesése miatt újra extrém áramárak alakultak ki Európa nagy részén az esti csúcsfogyasztási órákra, ami például Magyarországon azt jelenti, hogy holnap este 5 és 6 óra közöttre 775 eurós, extrém magas nagykereskedelmi áramár született.
Az Európai Unió Kínával és az Egyesült Államokkal szembeni versenyképességi hátránya ha nem is kizárólag, de jelentős részben a magasabb itteni energiaárak miatt jött létre. A teljes energiafogyasztásban egyre nagyobb súllyal rendelkező villamos energia ára tekintetében az EU hátránya mérséklődhet az előttünk álló időszakban, és akad egy olyan technológia is, az offshore (tengeri) szélerőműveké, amelynek áramtermelési költsége az Unióban hosszabb távon is kisebb lehet, mint fő versenytársainál - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) minap kiadott éves jelentéséből (World Energy Outlook 2024).
A beépített naperőmű-kapacitás növekedésével és a napos termelés fogyasztáson belüli arányának növekedésével párhuzamosan csökkent Magyarország importaránya a villamosenergia-ellátásban. Azonban az az áram, amit importálunk, folyamatosan drágul, ráadásul gyakorlatilag a legdrágább időszakban vásárolunk, és amikor exportálunk, az ár nem éri el az éves zsinórár 30%-át sem. Az idei év első kilenc hónapját tekintve, a hazai teljes rendszerterhelést beárazva és a német piaccal összevetve megállapítható, hogy csak a tiszta árkülönbözetből 28%-os hátrányt szed össze a magyar piac. Ha ehhez még hozzáadjuk a magyar ipari fogyasztókra kivetett KÁT-felárat is, akkor az látszik, hogy közel 50%-kal drágábban vásárol egy magyar ipari fogyasztó egy ilyen fogyasztási görbét, mint egy német - mondta Szatmári Gábor, a Montel Csoport közép- és kelet-európai piaci szakértője, kelet-európai értékesítési régióvezetője a Portfolio Energy Investment Forumon tartott előadásában.
Január elsejétől betiltja az erkélynapelemek telepítését Magyarországon a kormány, és a szélerőművek telepítésénél is új szabályok lépnek hatályba – derült ki a hétfő éjjel megjelent Magyar Közlöny egyik kormányrendeletéből. Ez azt jelenti, hogy a múlt hétfőn indított társadalmi egyeztetésre érkezett napelemes szövetségi tiltakozással nem foglalkozott a kormány, mert a tegnap lejárt társadalmi egyeztetési határidő után pár órával már jogszabályba is ültette a számos európai országban terjedő erkélynapelemek betiltását. Ezzel párhuzamosan viszont több más, a napelemek terén tervezett szigorító lépésétől elállt a kormány. A napelemek terjedéséről és átfogó következményeiről részletesen szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt még lehet jelentkezni.
Belgium felszólította az EU-t, hogy tiltsa be az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját, mivel a cégek nem tudják felbontani a hosszú távú szerződéseket az uniós szankciók hiányában – írja a Financial Times.
A németországi szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt új stratégiát alkalmaz a közelgő német tartományi választások előtt. A szeptember 1-jén Türingiában és Szászországban tartandó voksoláson az AfD a vidéki szavazók megnyerésére összpontosít, kampányuk középpontjába pedig a megújuló energiaprojektek ellenzését állították.
Újabb mérföldkőhöz érkezett az energiaátállás Európában és Magyarországon, miután 2024 első fél évében a nap- és szélerőművek a történelem során először már több villamos energiát termeltek, mint a fosszilis erőművek - áll az EMBER nevű thinktank új jelentésében. A nap- és szélenergia részaránya 30%-ra emelkedett, míg a szén-, földgáz- és olajtüzelésű erőművek részesedése 27%-os történelmi mélypontra ereszkedett az EU villamosenergia-termelésében az idei első fél évben. A kedvező időjárási körülmények által is elősegített folyamat eredményeképpen a fosszilis alapon termelt elektromos áram mennyisége 17%-kal csökkent 2023 hasonló időszakához képest. Az, hogy az EU fosszilis alapú áramtermeléstől való függősége történelmi mélypontra süllyedt 2024 első felében, még jelentősebb fejlemény annak fényében, hogy a tavaly őszi fordulatot követően folytatódott a villamosenergia-kereslet növekedése, az áramárak pedig lényegében visszatértek az energiaválság előtti szintre.
Két vállalkozás, a Green Energy Investhor Zrt. és az Euronergy Arrabona Kft., építheti meg a Győr-Moson-Sopron vármegyei Vadosfa közelében azt a gigantikus, összesen 695 megawatt kapacitású szélerőműparkot, amelyre az egész országban csak egyetlen csatlakozási ponton adott lehetőséget tavasszal a kormány – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal oldalán elérhető adatbázisból. Ez megerősítette a Portfolio tavasszal megírt értesülését, hogy Győr közelében valósulhat meg a projekt, közvetlenül a nagyfeszültségű hálózatra csatlakoztatva.
Az elmúlt két évtized legmagasabb növekedése várható 2024-ben és 2025-ben a globális villamosenergia-keresletben. Pozitívum, hogy a villamosenergia-szükséglet növekedésének mintegy felét már a napelemek fedezik - áll a Nemzetköz Energiaügynökség (IEA) évközi frissítéseket tartalmazó "Villamosenergia 2024" riportjában. A várakozások azt mutatják, hogy 2025 lehet a fordulópont, amikor a megújuló energiaforrások által termelt globális villamos energia mennyisége először meghaladja a szénből termelt mennyiséget.
A 2021-es 13,7%-ról 2022-re 15,2%-ra emelkedett tovább Magyarországon a megújuló energia részaránya, amelyen belül továbbra is abszolút domináns a szilárd biomassza súlya, az pedig főként a lakossági tűzifa felhasználással függ össze, de a napenergia súlya lendületesen növekszik – ez derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal csütörtöki összesítő jelentéséből. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre már lehet regisztrálni itt.
Brutálisan erős év volt 2023 a naperőmű-építések szempontjából, amikor is világszerte 87%-kal nagyobb új kapacitást telepítettek világszerte, mint 2022-ben. A SolarPower Europe iparági szervezet szerint a folytatásban ugyan várhatóan jelentősen lassul a tempó, de így is olyan erőteljes növekedés jöhet a következő években, amire az elemzők eddig megközelítőleg sem számítottak.
Ne lehessen szélerőműveket telepíteni erdőkben, vízfelületeken és azok 250 méteres védőzónájában, akkor sem, ha nem részei az ökológiai, vagy egyéb védelmi területnek - javasolja egyebek mellett az Energiaklub összefoglaló tanulmányában, amelyben kutatások alapján a 2030-as szélenergia célszám legalább négyszeresére emelését is szorgalmazzák a kiegyenlítettebb energiamix kialakítása érdekében.
Vidéken várhatóan 10% alatti szobaár-emelkedést bír majd el a piac
Mozgalmas esztendő volt, annyi biztos.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
