Nincs megállás: brutális járvány söpör végig Magyarországon

Az NNGYK minden héten csütörtökön hozza nyilvánosságra az integrált felügyeleti jelentésében, valamint a légúti figyelőszolgálat keretében azt, hogy hétről hétre hogyan alakulnak a felsőlégúti megbetegedések, és mely vírusok felelősek elsősorban a megbetegedések felfutásáért (ezúttal csütörtök késő estig a légúti figyelőszolgálat adatai nem jelentek meg a 4. hétre vonatkozóan). A Portfolio írta meg elsőként a múlt heti adatokra alapozva, hogy jelentős influenza-járványhullámban van Magyarország, ilyen gyors influenzaszerű megbetegedés-terjedést a 2016/17-es szezon óta nem tapasztaltunk hazánkban. Sajnos a helyzet nem javult, sőt:

a friss jelentés szerint az idei 4. héten 69 900 beteg fordult influenzaszerű megbetegedés tüneteivel orvoshoz országosan.

Összesen 295 500 beteg volt orvosnál akut légúti fertőzés tüneteivel.

A tavalyi évhez képest sokkal rosszabb a helyzet járványügyi szempontból.

Az NNGYK ábrájáról az is leolvasható, hogy az influenzavírus variánsai közül az A(H1) dominál.

Sajnos továbbra is igaz az a múlt heti megállapításunk, hogy hosszabb távon visszatekintve is elmondható, hogy nagyon súlyos járványügyi helyzettel állunk szemben,

a megbetegedések száma legutóbb 8 évvel ezelőtt, a 2016/17-es szezonban volt ilyen magas.

A részletes adatokból az is kiderül, hogy elsősorban a 15 év alatti gyermekek között terjed a betegség.

A korábbi heti statisztikához hasonlóan a 4. héten is a légúti fertőzésekkel orvoshoz fordulók körében a megbetegedések hátterében túlnyomó többségben az influenzavírus állt. "Összevetve a többi monitorozott kórokozóra (SARS-CoV-2 és RSV) vonatkozó adatokkal az látható, hogy az influenza vírus okozta megbetegedések száma és aránya egyértelműen dominál, valamint a kórházi felvételt igénylő SARI esetek körében is az influenzavírus fordul elő legnagyobb arányban az azonosított kórokozók között" - írja az NNGYK.

A hatóság integrált jelentése a kilátásokról is említést tesz, a szennyvíz influenza A korai előrejelző rendszer eredményei alapján. "Az Influenza A örökítőanyag országos átlagkoncentrációja stagnál. A 4. naptári héten Győr és Szombathely kivételével 20 ellátási terület mintájában kimutatási határ felett volt az Influenza A vírus örökítőanyagának mennyisége (7. ábra). Az ábrán látható, hogy a simított görbe ugyan csökkenést jelez, de az utolsó mérési pont az előző héthez képest emelkedést mutat. Ez összhangban van a sentinel jelentések és a mentőszolgálat adataival. Ezeket együttesen értelmezve a fertőzések számának csökkenése egyelőre nem valószínű" - fogalmaz a hatóság.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Nemzeti Influenza Referencia Laboratóriumába érkezett értékelhető mintákból 244 esetben mutatták ki az influenzavírust az év 4. hetében, az összes értékelhető minta 487 volt. Vagyis a korábbi héten látott 42%-os arányszám 50% közelébe emelkedett.

Mennyire súlyos a helyzet a kórházakban?

A jelentős megbetegedésszám a kórházban kezeltek számában is emelkedést okozott a 4. héten. A figyelőszolgálatban résztvevő 24 kórházba 293 beteget vettek fel akut légúti fertőzés miatt, ami további növekedés a 3. héten látott 250 főről. A 293 kórházi beteg közül 36 fő intenzív ellátásra szorult.

Miért baj az ilyen mértékű terjedés?

Múlt heti cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy központi hivatalos járványügyi ajánlások, előírások hiányában az egyének és a kisebb közösségek tehetnek aktívan a járvány terjedésének lassítása érdekében és a negatív hatások csillapítása érdekében. Ebben a helyzetben felértékelődnek az egyéni védekezési formák: maszk, távolságtartás, fertőtlenítés, szabad levegő, szellőztetés, lehetőség szerint otthoni munkavégzés.

A járvány negatív hatásai közé kell sorolni az egyének egészségére gyakorolt enyhébb vagy súlyosabb következményeket (kórházi kezelések, halálesetek, kockázati csoportok kitettsége), de ugyanúgy ide sorolhatóak azok a folyamatok, amelyek a tömeges megbetegedések miatt indulnak el: nagyarányú dolgozói kiesés, amit megszenvednek a gazdaság egyes ágazatai, és külön kulcsfontosságú, hogy a megbetegedések hogyan érintik az ország kritikus infrastruktúráját, mennyire kezdi ki a gazdaság működtetésének alapjait. Korábbi elemzésünkben részletesen bemutattuk, hogy egy súlyos felsőlégúti járvány (ami nem is jár a kórházak drámai telítettségével) milyen csatornákon keresztül fejti ki negatív hatásait a magyar gazdaságra. Az egyre több fertőzött a kisebb közösségekben körbefertőzést okoz, a dolgozók megbetegednek, a vállalatok normális működése ellehetetlenülhet.

Ezen a ponton érdemes megismételni: az idei 4. héten közel 300 ezer beteg volt felsőlégúti tünetekkel orvosnál (míg a 2. héten ez a szám 223 ezer fő volt, a 3. héten pedig 247 ezer fő).

Egy ilyen gyors felfutású járványhullámban ezért az az igazi veszély, hogy egyszerre sokan betegednek meg, egyszerre sok ember esik ki a munkából, egyre többen fognak hiányozni az iskolákból is (tanárok és diákok egyaránt). Fontos azt is megemlíteni, hogy egy ilyen járványhullámban, annak is leginkább a csúcsán, több okból is kieshet a munkavállaló az állásából átmenetileg: a betegség miatt (még akkor is ha nem súlyos, de otthon kell lábadoznia), vagy ha a gyereke megbetegedik, vagy ha - legrosszabb esetben - egész egyszerűen nem tud eljutni a munkahelyére a közlekedés hiányosságai miatt, mert például a tömegközlekedésben túl sok sofőr esik ki. És akkor el is jutottunk a kritikus infrastruktúra fontosságához.

Ez a folyamat könnyedén egy hólabda effektussá válhat a magyar gazdaságban és a magas fertőzöttség és betegségszám miatt megbénuló bizonyos vállalatok és szektorok további nehézségeket okozhatnak más vállalatok és szektorok számára. Kritikus infrastruktúra alatt lehet érteni az egészségügyi dolgozókat is.

A napokban a járványügyi helyzettel kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot (várhatóak-e központi ajánlások, előírások, látogatási korlátozások, kockázati csoportok kitettsége, oltásfelvétel), egyelőre azonban nem kaptunk válaszokat. Amint beérkeznek ezek, cikkünket frissítjük.

Kik vannak veszélyben?

Ahogy fentebb írtuk, egy ilyen súlyos, tömegeket érintő járványhullám a kockázati csoportokra nézve a leginkább veszélyes, az idős emberekre vagy a krónikus betegségben szenvedőkre. Ezt a fajta kockázatot leginkább a többlethalálozási mutatókkal szokták mérni a szakemberek, ezen belül is a 65 év feletti korosztály többlethalálozási számait. A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Survaillance Központjának szakértői folyamatosan figyelemmel követik a többlethalálozással kapcsolatos trendeket az országban, legutóbb a múlt héten frissítették az ezzel kapcsolatos elemzésüket. Ezek az adatok az idén januári járványfelfutás hatásait még nem tudják tartalmazni, viszont érdekes számokat azonosítottak a tavalyi őszi időszakról. Megállapítják: a 38-40. héten 8%-os, a 43. és a 46. héten pedig 6-8%-os többlethalálozás volt azonosítható. Idősek körében szeptember 18-október 06. között azonosítható 7%-os többlethalálozás.

Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója a Portfolio-nak adott tavalyi interjújában is beszélt a többlethalálozásról. Akkor kiemelte, hogy a 65 éveseknél idősebbek körében 2023 decemberben tapasztalható 10%-os többlethalálozást el lehetett volna kerülni. A többlethalálozási trendeket meghatározza ugyanis a járványterjedés sebessége és hogy ezáltal hányan betegednek meg (milyen széles kört érint a betegség), valamint az, hogy a kockázati csoportok mennyire védettek, milyen arányban vették fel a vakcinát, jelen esetben az influenza elleni védőoltást. Azt tudjuk az NNGYK 2024 októberi tájékoztatásából, hogy az elmúlt 14 évet tekintve a beadott influenza elleni védőoltások száma a 2023/2024. évi szezonban volt a legkevesebb. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban rendelkezésre álló összesített adatok alapján összesen 594 465 három éven felüli személy kapott térítésmentes influenza elleni védőoltást, ebből 442 943 fő (74,5%) volt 60 éves vagy annál idősebb. A legutolsó adatok szerint kicsit több mint 2,5 millió magyar van, aki idősebb 60 évnél. Vagyis a járványnak leginkább kitett réteg alig 18%-a volt az előző járványszezonban védett az influenza ellen. Ezen a számon lenne még mit javítani, főleg annak fényében, hogy a 2024/25-ös járványszezon sokkal rosszabb, mint a tavalyi. Adódik a kérdés: ha az oltóanyag a megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll, akkor miért nincs figyelemfelhívó akció, kampány (a járvány kirobbanása előtt és a szezon során), amit az illetékes hatóság, vagy a minisztérium kezdeményez és folytat le annak érdekében, hogy az oltásfelvételi arány és ezáltal a védettségi szint magasabb legyen.

Ebben a szezonban központilag hivatalosan az NNGYK csak egyszer kommunikált az influenza elleni védőoltásról, a felsőlégúti betegség-szezon kezdetén, tavaly októberben, amikor jelezte: október végétől országosan elérhetők lesznek a térítésmentes influenza elleni vakcinák. Az NNGYK a tavaly októberi közlésében azt írta: a tavalyi szezonhoz hasonlóan, az idei szezonban is 949 ezer adag terítésmentesen felhasználható 3Fluart influenza vakcina áll rendelkezésre a 3 évesnél idősebb, kockázati csoportba tartozók számára.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images