Donald Trump beiktatási beszédében energiavészhelyzetet hirdetett. Egy fehér házi dokumentumból kiderül, hogy az újonnan beiktatott elnök kilépteti az Egyesült Államokat a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezményből.
A 2024-es év volt a valaha volt legmelegebb év mind Magyarországon, mind globálisan. Ez azért is meglepő, mert – a várakozásokkal ellentétben – az El Nino elmúltával hűvösebb évre számítottunk. A kijózanító helyzet miatt nem marad más választásunk, minthogy sürgősen lépjünk a felmelegedés megakadályozása érdekében, nagyobbat, mint eddig, akár a versenyképesség csökkenésének az árán is. Hamarosan ugyanis könnyen lehet, hogy nem egymással fogunk versenyezni, hanem a fennmaradásért.
Magyarország napelemes kapacitása 2025 elejére meghaladta a 7550 megawattot, jelentősen túlszárnyalva a Nemzeti Energia és Klíma Terv korábbi, 2030-as célkitűzését. A beépített teljesítmény az elmúlt három évben folyamatosan évi 1 gigawatt felett nőtt, ezzel párhuzamosan a háztartási méretű naperőművek száma is robbanásszerűen emelkedett: az eredetileg 2030-ra tervezett 200 ezres számot már most meghaladták, és az év elejére elérhetjük a 300 ezret - olvasható az Energiaügyi Minisztérium Facebook oldalán.
1901 óta 2024 volt a legmelegebb év Magyarországon, az öt legmelegebb év mindegyike az elmúlt egy évtizedre esett - közölte a HungaroMet a napokban. Ürge-Vorsatz Diána klímatudós szerint ez ijesztő. A most látható "gyors és jelentős, messze véget nem érő melegedéshez a civilizáció nem tud teljesen alkalmazkodni".
Az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke, Donald Trump élesen bírálta Nagy-Britannia energiapolitikáját, különösen az északi-tengeri olaj- és gázkitermelés visszaszorítását és a szélerőművek térnyerését. Trump felszólította a szigetországot, hogy nyissa meg újra az elöregedő északi-tengeri medencét a fosszilis energiahordozók kitermelése előtt, és egyúttal szabaduljon meg a szélerőművektől. Ez a kérés azonban éles ellentétben áll a brit kormány jelenlegi klímapolitikájával és megújuló energiára vonatkozó terveivel - írta meg a Reuters.
Katar azzal fenyeget, hogy leállítja az Európai Unióba irányuló létfontosságú LNG-szállításait, amennyiben az EU nem módosítja az új vállalati átvilágítási irányelvét, amely akár a vállalatok teljes globális éves árbevételének 5 százalékát is elérő büntetést helyez kilátásba a nem megfelelően eljáró cégek esetében. A katari energiaügyi miniszter szerint a szabályozás jelenlegi formájában elfogadhatatlan, de bizonyos racionális változtatások mentén születhet megállapodás - írta meg a Financial Times.
Egy új kutatás tíz nagy klímamodell előrejelzései alapján arra az eredményre jutott, hogy a globális felmelegedés a várnál gyorsabb ütemben halad, így a hőmérséklet-emelkedés a korábban becsültnél hamarabb érheti el a szakemberek által kritikus küszöbértékként meghatározott 1,5 Celsius-fokos szintet. A kutatók az adatokat mesterséges intelligencia segítségével értelmezték, amely arra figyelmeztet, hogy számos régióban már 2040-re elérheti kritikus szintet
a hőmérséklet-emelkedés - írta meg a Gizmodo.
Ursula von der Leyen második Bizottságának kiszivárgott munkaprogramja a környezetbarát ipar és a védelmi politika erősítését helyezi előtérbe az első 100 napban, miközben hosszabb távú terveket is meghatároz az EU stratégiai autonómiájának és versenyképességének növelésére. A dokumentum részletesen vázolja a fenntartható technológiai és innovációs célokat, valamint az ipari átállást elősegítő kezdeményezéseket.
Magyarország a villamosenergia-szektorral kapcsolatos több kiemelt fontosságú törekvés tekintetében magasabb célszámmal rendelkezik, mint nem egy, az energiaátállás élharcosának tartott EU-tag, azonban jellemzően ezzel együtt is a Nemzeti Energia- és Klímatervekben rögzített célok alapján összeállított uniós ranglisták második felében található. Adódik a kérdés: hogyan lehetséges ez?
2025. február 10. fontos nap a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, eddig kell ugyanis a Párizsi Klímaegyezményt aláíró 195 ország kormányának benyújtania friss, a korábbiaknál ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési terveiket az ENSZ részére. Több ország már a napokban véget ért éves ENSZ-klímacsúcson bejelentette új, megemelt klímacéljait, a zöldátállásban élen járó EU viszont valószínűleg a februári határidőt sem fogja tudni tartani, aminek komolyabb negatív következményei is lehetnek, mint az európai presztizsveszteség.
Donald Trump átmeneti csapata egy széles körű energiacsomagot állít össze, amelyet a megválasztott elnök hivatalba lépése után néhány nappal vezetne be - értesült a Reuters. A tervek szerint jóváhagynák az új cseppfolyósított földgáz (LNG) projektekre vonatkozó kiviteli engedélyeket, valamint növelnék az olajfúrásokat az Egyesült Államok partjainál és szövetségi földeken.
Az Európai Parlament szerdán véglegesítette az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság jóváhagyását, lehetővé téve, hogy az 2024. december 1-jén hivatalba lépjen.
Nagyot romlott a német fogyasztói bizalom a GFK felmérése szerint. Egyelőre nem látszik igazi kiút a gazdaság fellendülése tekintetében.
Ursula von der Leyen új Európai Bizottságáról szerdán mondanak ítéletet az Európai Parlamentben, amely minden idők legmegosztottabb képviselői patkóján kell átmenjen. Az uniós törvényhozók szerdán várhatóan megszavazza a német politikus új 26 fős kollégiumát, amely a legjobboldalibb biztosi csoport lesz évtizedek óta, és ez várhatóan komoly feszültségeket válthat ki az EP-frakciók között.
Már hallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében a múlt héten végetért klímacsúcsról lesz szó, ahol a fejlődő országoknak nyújtott támogatás éves összegét nem sikerült az előzetes várakozásokban megfogalmazott 500 milliárd dolláros minimumszintre feltornászni. A témáról Ürge-Vorsatz Diánát, a CEU Professzorát és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnökét kérdezzük. Az adás második részében egy friss elemzésről lesz szó, amely szerint Ukrajna megerősített támogatása, és esetleges győzelme új stratégiai előnyöket teremthetne az EU számára egyes szektorokban. A témában Szabó Dániel, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzője lesz a vendégünk.
November 11-én kezdődött és 22-éig tartott a bakui ENSZ klímacsúcs, a COP29 ráadásában, vasárnap a részt vevő országok elfogadtak egy évi 300 milliárd dolláros globális finanszírozási célt, hogy segítsenek a szegényebb országoknak megbirkózni az éghajlatváltozás hatásaival. A megállapodás címzettjei szerint ez az összeg sajnos nem elégséges, írja a Reuters.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Egyelőre senki nem érti, pontosan mi történik.
A cég állítólag súlyosan hanyag módon válaszolt a hatóságok megkeresésére.
Hivatalos levelet kapott a techóriás.
Szövetségeseket keresnek.
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
Tovább erősödik a hazai fizetőeszköz?
Mit kell tudni a DeepSeek-ről?
