Magyarország a villamosenergia-szektorral kapcsolatos több kiemelt fontosságú törekvés tekintetében magasabb célszámmal rendelkezik, mint nem egy, az energiaátállás élharcosának tartott EU-tag, azonban jellemzően ezzel együtt is a Nemzeti Energia- és Klímatervekben rögzített célok alapján összeállított uniós ranglisták második felében található. Adódik a kérdés: hogyan lehetséges ez?
2025. február 10. fontos nap a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, eddig kell ugyanis a Párizsi Klímaegyezményt aláíró 195 ország kormányának benyújtania friss, a korábbiaknál ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési terveiket az ENSZ részére. Több ország már a napokban véget ért éves ENSZ-klímacsúcson bejelentette új, megemelt klímacéljait, a zöldátállásban élen járó EU viszont valószínűleg a februári határidőt sem fogja tudni tartani, aminek komolyabb negatív következményei is lehetnek, mint az európai presztizsveszteség.
Donald Trump átmeneti csapata egy széles körű energiacsomagot állít össze, amelyet a megválasztott elnök hivatalba lépése után néhány nappal vezetne be - értesült a Reuters. A tervek szerint jóváhagynák az új cseppfolyósított földgáz (LNG) projektekre vonatkozó kiviteli engedélyeket, valamint növelnék az olajfúrásokat az Egyesült Államok partjainál és szövetségi földeken.
Az Európai Parlament szerdán véglegesítette az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság jóváhagyását, lehetővé téve, hogy az 2024. december 1-jén hivatalba lépjen.
Nagyot romlott a német fogyasztói bizalom a GFK felmérése szerint. Egyelőre nem látszik igazi kiút a gazdaság fellendülése tekintetében.
Ursula von der Leyen új Európai Bizottságáról szerdán mondanak ítéletet az Európai Parlamentben, amely minden idők legmegosztottabb képviselői patkóján kell átmenjen. Az uniós törvényhozók szerdán várhatóan megszavazza a német politikus új 26 fős kollégiumát, amely a legjobboldalibb biztosi csoport lesz évtizedek óta, és ez várhatóan komoly feszültségeket válthat ki az EP-frakciók között.
Már hallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében a múlt héten végetért klímacsúcsról lesz szó, ahol a fejlődő országoknak nyújtott támogatás éves összegét nem sikerült az előzetes várakozásokban megfogalmazott 500 milliárd dolláros minimumszintre feltornászni. A témáról Ürge-Vorsatz Diánát, a CEU Professzorát és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnökét kérdezzük. Az adás második részében egy friss elemzésről lesz szó, amely szerint Ukrajna megerősített támogatása, és esetleges győzelme új stratégiai előnyöket teremthetne az EU számára egyes szektorokban. A témában Szabó Dániel, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzője lesz a vendégünk.
November 11-én kezdődött és 22-éig tartott a bakui ENSZ klímacsúcs, a COP29 ráadásában, vasárnap a részt vevő országok elfogadtak egy évi 300 milliárd dolláros globális finanszírozási célt, hogy segítsenek a szegényebb országoknak megbirkózni az éghajlatváltozás hatásaival. A megállapodás címzettjei szerint ez az összeg sajnos nem elégséges, írja a Reuters.
A november 11-én kezdődött és 22-éig tartó azerbajdzsáni ENSZ-klímacsúcsot Donald Trump megválasztásának árnyékában rendezik meg, sok fontos politikai vezető el sem megy az eseményre. A csúccsal kapcsolatos elvárások már a klímakonferencia kezdete előtt is alacsonyak voltak, ennek ellenére grandiózus beszédek hangzanak el arról, hogy hatalmas pénzáramlásra van szükség a gazdag országokból a szegényebbek felé. Trump győzelme előtt is irreálisnak tűnő, ezer milliárd dolláros fellépésre vonatkozó felhívások elhibázottak, és biztos, hogy kudarcot vallanak.
Egy friss jelentés szerint a klímafordulópontok, például a Grönlandi-jég olvadása és az Atlanti-óceáni áramlat (AMOC) esetleges összeomlása sokkal valószínűbbek, mint azt korábban hitték. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ezek a folyamatok drasztikus időjárási változásokat és komoly globális következményeket hozhatnak – írja az NBC News.
A józan ész és nem ideológiák vagy pánik által vezérelt klímapolitikát szorgalmazott Orbán Viktor miniszterelnök kedden Bakuban, az ENSZ éves éghajlatváltozási konferenciáján (COP29).
Hétfőn elkezdődött az idei klímacsúcs, a COP29, amelynek helyszíne ezúttal Azerbajdzsán. Az eseményt nagy várakozások és aggodalmak övezik, különösen közelmúlt szélsőséges időjárási eseményei, például a Boris ciklon és a spanyol áradások fényében. Ürge-Vorsatz Diána szerint a tavalyi dubaji klímacsúcson a fosszilis tüzelőanyagok elhagyásának kimondása történelmi jelentőségű volt, de azóta nem történt jelentős előrelépés. Az idei csúcs fő témái között megtalálható a fejlődő országok támogatása, a magánszektor erősebb bevonása a klímaváltozás elleni harcba, és a kibocsátás-csökkentési célok ambiciózusabbá tétele is. Emellett egyre több kormány fontolgat alternatív módszereket, például a geomérnökséget, hogy mérsékelje a klímaváltozás hatásait – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Az ENSZ főtitkára sürgős cselekvésre szólított fel a klímaváltozás ellen a COP29 csúcstalálkozón, miközben a világ vezetőinek többsége távol maradt az eseménytől. A találkozó célja, hogy több százmilliárd dollárt gyűjtsön össze a tiszta energiaforrásokra való átállás és a klímakárok mérséklésének finanszírozására, ám a résztvevők között feszültségek alakultak ki a prioritások meghatározása körül - írja a Reuters.
A mai nap elkezdődött az ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozója, rövidebb nevén a COP29. Idén Bakuban ülnek össze az országok képviselői, hogy többek között a finanszírozási kérdésekről tárgyaljanak, ami a szakértők szerint az egyik legfontosabb téma lesz a találkozón. A résztvevők célja megállapodni arról, hogy évente mekkora összeget fordítsanak a fejlődő országok klímaváltozással összefüggő költségeinek fedezésére. A tárgyalások várhatóan nehéznek ígérkeznek, amit bonyolít az is, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió és Brazília vezetője sem vesz részt a csúcstalálkozón.
A központi bankok hálózatának új elemzése szerint az éghajlatváltozás okozta fizikai sokkok várhatóan jelentős mértékben, akár harmadával is csökkenthetik a globális gazdasági növekedést. A Network for Greening the Financial System (NGFS) legfrissebb jelentése rávilágít arra, hogy az éghajlati kockázatok gazdasági hatásai sokkal súlyosabbak lehetnek, mint azt korábban feltételezték - írta meg a The Guardian.
Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata szerint 2024 várhatóan a legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta. A szervezet adatai alapján a globális átlaghőmérséklet januártól októberig olyan magas volt, hogy ez az év szinte biztosan megdönti a korábbi rekordokat.
Itthon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatja a legnagyobb izgalmakat.
Folyamatosan mennek előre az oroszok.
A karácsonyi készülődésben jelentős gyengülést és erősödést is láttunk már.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
235-re nőtt a sérültek száma.
Terrorizmussal is vádolják.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
