Hétfőn elkezdődött az idei klímacsúcs, a COP29, amelynek helyszíne ezúttal Azerbajdzsán. Az eseményt nagy várakozások és aggodalmak övezik, különösen közelmúlt szélsőséges időjárási eseményei, például a Boris ciklon és a spanyol áradások fényében. Ürge-Vorsatz Diána szerint a tavalyi dubaji klímacsúcson a fosszilis tüzelőanyagok elhagyásának kimondása történelmi jelentőségű volt, de azóta nem történt jelentős előrelépés. Az idei csúcs fő témái között megtalálható a fejlődő országok támogatása, a magánszektor erősebb bevonása a klímaváltozás elleni harcba, és a kibocsátás-csökkentési célok ambiciózusabbá tétele is. Emellett egyre több kormány fontolgat alternatív módszereket, például a geomérnökséget, hogy mérsékelje a klímaváltozás hatásait – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Az ENSZ főtitkára sürgős cselekvésre szólított fel a klímaváltozás ellen a COP29 csúcstalálkozón, miközben a világ vezetőinek többsége távol maradt az eseménytől. A találkozó célja, hogy több százmilliárd dollárt gyűjtsön össze a tiszta energiaforrásokra való átállás és a klímakárok mérséklésének finanszírozására, ám a résztvevők között feszültségek alakultak ki a prioritások meghatározása körül - írja a Reuters.
A mai nap elkezdődött az ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozója, rövidebb nevén a COP29. Idén Bakuban ülnek össze az országok képviselői, hogy többek között a finanszírozási kérdésekről tárgyaljanak, ami a szakértők szerint az egyik legfontosabb téma lesz a találkozón. A résztvevők célja megállapodni arról, hogy évente mekkora összeget fordítsanak a fejlődő országok klímaváltozással összefüggő költségeinek fedezésére. A tárgyalások várhatóan nehéznek ígérkeznek, amit bonyolít az is, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió és Brazília vezetője sem vesz részt a csúcstalálkozón.
A központi bankok hálózatának új elemzése szerint az éghajlatváltozás okozta fizikai sokkok várhatóan jelentős mértékben, akár harmadával is csökkenthetik a globális gazdasági növekedést. A Network for Greening the Financial System (NGFS) legfrissebb jelentése rávilágít arra, hogy az éghajlati kockázatok gazdasági hatásai sokkal súlyosabbak lehetnek, mint azt korábban feltételezték - írta meg a The Guardian.
Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata szerint 2024 várhatóan a legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta. A szervezet adatai alapján a globális átlaghőmérséklet januártól októberig olyan magas volt, hogy ez az év szinte biztosan megdönti a korábbi rekordokat.
Gyorsabb cselekvésre buzdította hétfőn a Kolumbiában megrendezett 16. Biodiverzitás Konferencián (COP16) a tagállamokat az ENSZ annak érdekében, hogy teljesülhesenek a 2030-ra kitűzött természetvédelmi célok.
A légköri üvegházhatású gázok koncentrációja 2023-ban minden eddiginél magasabb szintet ért el, ami komoly aggodalomra ad okot a szakemberek szeirnt. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentése szerint a szén-dioxid felhalmozódása az elmúlt két évtizedben példátlan ütemben, több mint 10 százalékkal nőtt - írta meg a The Guardian.
A pénzügyminiszterek budapesti találkozója minden szempontból sikeresnek tekinthető, mind a résztvevők körét, mind a megbeszéléseken elhangzottakat illetően - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) pénteki, budapesti tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
A Guardian számolt be az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által közzétett keddi adatokról, amely a klímaváltozás kitettségét vizsgálta. A közlemény szerint jelentős különbség van a fejlődő országokban élő vidéki területen élő nők és férfiak helyzete között.
Január elejével átadta Spanyolország az Európai Unió soros elnöki tisztségét Belgiumnak, így ideje számot vetni az előző elnökség néhány főbb eredményeivel. A Green Policy Center összefoglalta, hogy milyen prioritásokat határozott meg Belgium, és hogy milyen kihívások várnak az egyre közeledő magyar elnökségre klímapolitikai, zöldítési szempontból.
Az Európai Tanács és a Parlament ideiglenesen megállapodott az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálatáról, így új szintre kapcsolhat az épületek energiahatékonyságának javítása az EU-ban. A felülvizsgált direktíva célja az új és felújított épületekre vonatkozó szigorúbb energiateljesítmény-előírások érvényesítése, a kibocsátás-csökkentésre és az energiaszegénység elleni küzdelem fokozása. A gázkazánokat és olajkályhákat is fokozatosan betiltaná az EU.
A fenntarthatósághoz szervesen kapcsolódik az ingatlanpiac, azon belül is az új építések és a meglévő állomány felújításának folyamata. Mi a jobb, ha felújítunk egy régi épületet vagy ha egy modernebb, alacsonyabb kibocsátásút építünk? Milyenbe költöznének szívesebben a cégek? Hogyan kapcsolódik ehhez az új Magyar Építészetről Szóló Törvény? Az irodai fitout és működés során mennyire épült be a bérlői köztudatba a fogyasztásra való odafigyelés? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek a Property Investment Forum 2023 konferencia II/B szekciójának szakértői.
Az épületek energetika korszerűsítésének a fontosságára, a napenergiában rejlő lehetőségekre, valamint a civilizáció végleges egzisztenciális veszélyeire is felhívta a figyelmet Ürge-Vorsatz Diána, a Pénzcentrumnak adott interjújában. A klímakutatót a napokban választották meg az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnökévé.
Magyarország legfrissebb üvegházhatásúgáz-kibocsátási leltára alapján a 2021-es kibocsátás emelkedett a 2020-as évhez képest - ahogy arra számítani is lehetett a Covid-19 járvány időszakában ugyanis a meegszokotthoz képes alacsonyabb kibocsátást produkáltak az országok. A jelenlegi állás szerint, ha egyenletes, lineáris pályán akarnánk elérni a 2050-es klímasemlegességi célt, akkor 2020-tól kezdve évente bő 2%-kal kellene csökkennie a kibocsátásnak. A 2021-es növekedés +2 százalék volt, ez a mérték ráadásul meghaladta a várakozásokat, az előzetes adatok alapján csak 1,4%-os emelkedésre lehetett számítani - áll a Green Policy Center elemzésében. A kibocsátás tartós csökkentése nélkül, veszélyben lehetnek a 2030-as, és 2050-es célok.
A lakosság érdekeit képviselő szervezetek, illetve a klímapolitikai szakértők többsége abban egyetértett, hogy a rezsicsökkentés hosszú távon - a jelen piaci környezetben - nem fenntartható. Különböző energiapolitikai javaslatokat, hosszú távú és kiszámítható, egyfajta "jó út felé" tereléseket hangoztattak ezek a szervezetek, hogy a magyar lakosság és üzleti szféra is minél hamarabb enyhítse a saját energiapiaci kiszolgáltatottságát, egyszerre azzal, hogy a zöld átállás felé is elindul. Akár még egy "win-win" szituáció is kialakulhatott volna mindebből, jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a bevételkiesések gyors visszaszerzése megakasztja a hosszú távú zöld stratégiát. A rezsicsökkentés részleges megszüntetése egyrészt a gázfogyasztásban visszaesést fog eredményezni, ami rövid és hosszú távon is enyhítheti a gazdasági, illetve az energiapiaci nyomást, másrészt azonban a gyors, felkészítés nélküli beavatkozás, illetve a gázzal szembeni "tisztább" energiaforrások megdrágulása, komoly gondokat fog eredményezni a lakosság számára. Ugyan a kormány már döntött, és olyan beavatkozást eszközöl amit „van, aki majd megért és van aki, nem”, ennek ellenére érdemes végigvenni néhány szervezet javaslatait, akik körültekintő lépésekkel, fokozatosan szerették volna feladni a rezsicsökkentést, megszüntetni a gázfüggőséget, és közben segíteni a szegényebb csoportoknál is a zöld átállást.
Most, hogy az EU, illetve a tagországok öt klímavédelmi törvényt is elfogadtak, megindulhat Magyarországon is a teljes zöld átállás. Rövid távon az egyik legégetőbb problémát az orosz gázfüggőség, illetve az energiaválság jelenti, még akkor is, ha a jelenlegi hőségben távolinak tűnhet a téli fűtési szezon nagy kérdése: Lesz elég orosz gáz? Legalább ilyen fontos lenne, a hazai épületállomány energetikai korszerűsítése is, ez is elengedhetetlen ahhoz, hogy kevesebb legyen a lakosság fosszilis energiafelhasználása, és mégse fagyjunk meg télen. Az Egyensúly Intézet két szakpolitikai csomagjában (Hogyan érjük el a klímasemlegességet? II., és Hogyan kezeljük a zöld átmenetet?) többek között a gázfüggőség és az energetikai mélyfelújításokkal járó kihívásokat, és az erre adott lehetséges válaszokat gyűjtötték össze. A tanulmányok bemutója során az Intézet, illetve a Greenpeace szakértőivel beszélgettünk.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Sokkal kevesebb hősziattyú fognak telepíteni Európa-szerte 2030-ig, mint gondolták.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Nem egyszeri eset volt a „teszt”.
Elindulhat jövőre a fellendülés?
Egyik fő feladata a vámpolitika szigorításának kidolgozása lesz.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
