Globálisan a 2021 februárja előtti egy évben a negyedik legnagyobb volt az MNB mérlegnövekedése GDP-arányosan – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy friss anyagából. Ez többek között annak köszönhető, hogy a magyar jegybank már több mint 1800 milliárd forintnyi kötvényt vásárolt, heteken belül döntenie kell a program újabb kibővítéséről, mivel eléri a korlátot. Így pedig hamarosan nem csak az amerikai jegybank, hanem az EKB növekedési ütemét is elérhetjük.
Kelet-Közép-Európában Magyarországon üthet be legerősebben az a nemzetközi tendencia, ami az infláció emelkedéséről szól – vélekednek az ING Bank elemzői. Ennek több oka is van, többek között nálunk a legerősebb a deviza esetleges gyengülésének hatása, illetve az olajárak emelkedése is hozzánk gyűrűzhet be a leginkább. Az áremelkedés jelei már márciusban látszottak, de a neheze csak áprilisban és májusban jön majd, akkor akár több mint nyolcéves csúcsot is láthatunk.
A Biden-adminisztráció hivatalba lépésével új lendületet kapott az OECD-ben folyó, egy globális minimumadó kialakítását célzó munka. Az ezzel kapcsolatos technikai egyeztetésekben a javaslattal kapcsolatos elvi fenntartásai ellenére Magyarország is tevékenyen részt vesz. A szabályozás részletei kapcsán számos kérdés még jelenleg is nyitva áll. Ha ezekre nem születik megnyugtató válasz, a javasolt szabályok bevezetése az átlaghoz közeli adókulcsú államok közt is érdemi akadályává válhat a tőke áramlásának, és a legjobb adózási gyakorlatok ellehetetlenítéséhez vezethet.
Még nem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy csökken a kórházi terhelés - fejtette ki a legutóbbi járványügyi tapasztalatokkal kapcsolatban érdeklődésünkre Varga Péter Pál. A Budai Egészségközpont alapítója szerint a járvány harmadik hullámában is elképesztő morális szinten teljesítenek az egészségügyi dolgozók, az ellátórendszer teljesítőképessége ma a benne dolgozók emberfeletti teljesítményén nyugszik. A gerincsebész azt vetítette előre a lapunknak adott interjújában, hogy a kormány hálapénz elleni akciója sikeres lesz, mert a dolgozók is partnerek ebben. Varga Péter Pál úgy vélekedett, hogy akik jelenleg otthon küzdenek a bajaikkal, azok hamarosan rá fognak zúdulni az egészségügyi ellátórendszerre és erre a kormánynak fel kell készülnie az ágazat finanszírozásával. A kormány nem adhatja fel a közfinanszírozott tömegellátást - vallja az orvos, akivel arról is beszélgettünk, hogy a megkezdett egészségügyi átalakítás folyamatának még milyen elengedhetetlen lépcsőfokai lennének a közeljövőben.
Merjenek külföldre menni új technológiák megtanulása érdekében és utána merjék hazahozni a tudást, mert vannak olyan gyógyító intézmények, ahol támogató szakmai együttműködésre lehet lelni - vallja Póth Sándor, a Budai Egészségközpont Privát Urológiai Osztály vezető főorvosa, aki megvalósította az intézményben a multiparametrikus MRI és mesterséges intelligencia vezérelt fúziós biopsziát. A szakemberrel az új technológia előnyeiről, a BEK-ben zajló innovatív folyamatokról és tudástámogatásról beszélgettünk.
Az utóbbi években gyökeresen változott meg az a modell, ahogyan az adóhatóság, a saját államigazgatásban betöltött funkciójára, az adózókkal való kapcsolatára és nem utolsó sorban a költségvetési bevételek legfontosabb őreként betöltött szerepére tekint.
Hétről hétre közzéteszi a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a koronavírus szennyvízben mért koncentrációját. A széles körben elfogadott vélemény szerint a mutató változása több héttel előre jelezheti a járvány erősségében bekövetkező változásokat. Annak eldöntését, hogy ez valóban így van-e, számos tényező nehezíti, elsősorban természetesen az, hogy nyilvános és alapos vizsgálat a témában még nem született. Most kezdetleges eszközökkel megpróbáltuk megvizsgálni, mire is lehetnek jók a szennyvízadatok. Röviden: a mérésekből kirajzolódó kép elég jól követi a koronavírus hullámait, de néhány furcsaság miatt előrejelzésre csak nagy bizonytalansággal használható.
Februárban is nőtt a magyarok értékpapír-megtakarítása a nagyobb kategóriákban, igaz, a növekedés szerényebb mértékű. Az adatok szerint továbbra is állampapírok teszik ki az értékpapírok iránti kereslet döntő részét, ezen belül is főleg a MÁP+-t, illetve az inflációkövető állampapírt veszik. Nőtt a befektetési alapokban és részvényekben kezelt lakossági vagyon is, de egyértelműen az állampapírok viszik el a show-t.
Alapvetően pozitívan látja a magyarországi magánegészségügyi szektor kilátásait Karai Gábor. A Teladoc Hungary ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában kifejtette: a súlyos járványhullámok közepette a betegek visszatértek a magánszolgáltatókhoz, sőt a privát cégeknek piacbővülést hozott az állami ellátásokhoz való hozzáférés beszűkülése, nem véletlen, hogy a nagy magánszolgáltatók további bővülést terveznek és egyre többen nyújtanak ellátást vidéken is. Az amerikai hátterű globális multi hazai vezérével új terveikről is beszélgettünk. Megtudtuk azt is, hogy a közeljövőben egy külön a lakossági igényeket célzó szolgáltatást indítanak, előfizetéses modell keretében, melynek egyik eleme lesz az éjjel-nappali orvosi távkonzultáció, telefonos, online és videokonzultációs orvosi tanácsdadás.
A koronavírus-járvány késztette lépésre a kormányt az egészségügyi rendszer átalakítása felé. Leegyszerűsítve: ha nincs járvány, nincs orvosi béremelés sem - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Eszter. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egészségügyi közgazdásza szerint a rendszer több zavar közepette működött, ez pedig a magánegészségügy felé terelte a betegeket, ahol a legnagyobb cégek a bővülésre fogadtak és fogadnak ma is. A szakember szerint mindezt nem alaptalanul teszik: az az állítása ugyanis, hogy a pandémia idején végrehajtott egészségügyi átalakításoknak a betegek lesznek a vesztesei, a magánellátók viszont egyértelműen nyertesek. Arról is beszélgettünk, hogy miért van a rendszerbe kódolva a kórházak újbóli eladósodása, miért jelentek meg az ellátórendszer esetében a központosítási törekvések, hogy a járvány lecsengése után miért lehetetlenülhet el több osztály, egészségügyi intézmény és miért fog majd növekedni a sorbanállás a közellátásban. Arra számít, hogy a magánegészségügyi szereplők egyre inkább helyettesítői lesznek az állami ellátásnak, nem csak kiegészítői.
A 2021-2027-es uniós ciklus küszöbén a Via Credit pályázati tanácsadó összefoglalta, hogy milyen kutatás-fejlesztési és innovációs célú finanszírozási lehetőségek állnak a vállalkozások rendelkezésére, milyen pályázati keretek várhatók, illetve a 2014-2020-as ciklusban kiírt pályázatok főbb adatait is összegyűjtötte. Az áttekintő végén Papadimitropulosz Alex, a cég ügyvezető igazgatója (képünkön) azt is összefoglalja, hogy milyen adókedvezményekkel számolhat egy cég, ha kutatás-fejlesztésre szánja magát.
A napokban múlt egy éve, hogy bevezette a kormány Európa legnagyvonalúbb törlesztési moratóriumát, amely jelen állás szerint 2021. június 30-án véget ér. A moratórium eredményeként 2020 végéig 1700-1800 milliárd forint, vagyis a tavalyi GDP 3,6-3,8 százalékát kitevő elhalasztott törlesztés maradhatott a reálgazdaságban, amiből a háztartások mintegy 600 milliárd forinttal, a vállalati szegmens 1100-1200 milliárd forinttal részesedhetett. Más fontos adatokat is kaptunk a Magyar Nemzeti Banktól, ezeket is bemutatjuk most.
Tovább emelkedett a forint elleni spekulatív pozíciók állománya az utóbbi egy hónapban, részben emiatt gyengült új történelmi mélypont közelébe a magyar deviza. Az elemzők egyelőre megosztottak az MNB keddi kamatdöntése után, mindenki azt találgatja, hogy a jegybank erős üzenete elég lesz-e ahhoz, hogy megfordítsa a gyengülő trendet. Abban a legtöbb szakember egyetért, hogy 370 felett már konkrét lépések jöhetnének az MNB-től, első lépésben az irányadó egyhetes betéti kamat megemelése.
Alig pár hét és 2021 áprilisától egy új digitális adózási korba lépünk. A NAV online számla révén egy új e-számlázási lehetőség nyílik meg az adóalanyok széles körének.
Rendkívüli terhelés alatt vannak az állami kórházak koronavírus-osztályai, de ami ennél is rosszabb: a következő hetekben sem fog javulni a helyzet, sőt. Bár hivatalos adatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy pontosan hol van az egészségügyi ellátórendszer teherbíró képességének felső határa, és a kormány fontos adatokat nem közöl a valós helyzet pontos megítéléséhez, korábbi adatközlések alapján megpróbáltuk azt megfejteni. A rendelkezésünkre álló számok alapján azt mondhatjuk, hogy a rendszer már túlcsordult, nem véletlenül érkeznek a segélykiáltások az intézményekből.
Már tényleg csak karnyújtásnyira van az újabb mérföldkő a magyar befektetési alapoknak, egyelőre azonban februárban sem tudta elérni a 7000 milliárd forintos szintet a szektor kezelt vagyona. A friss adatok szerint a briliáns évzárást egy meglehetősen álmos évkezdet követte, ebben szerepet játszhat, hogy a kategóriák teljesítménye jóval elmarad a tavaly év végén látott felfutástól.
A héten a Fed kamatdöntő ülését várják leginkább a befektetők, a szerda esti közleményben és a sajtótájékoztatón az lesz a legnagyobb kérdés, mit reagál a jegybank a hosszú hozamok emelkedésére és az inflációs kilátások erősödésére. Ez pedig akár az utóbbi időben rekordközelbe gyengült forintra is hatással lehet, hiszen a dollár reakciója bármerre is elmozdíthatja az euró-forint árfolyamot is.
Nagy az oltási terv körüli átláthatatlanság és bizonytalanság, ami miatt sokak számára még nagy vonalakban sem világos, mikor kaphatják meg a vakcinát, és mikorra lehetnek védettek a koronavírussal szemben. Pedig a kiszámíthatóság az oltás iránti bizalmat és így az oltási hajlandóságot is nagyban növelné.
Miközben a koronavírus-járvány elleni védekezés során a döntéshozók, így az operatív törzs rendszeresen használják a modellező csoport magyarok mozgássűrűségét mutató adatait, a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló magyarországi tudományos projekt rangos elismerésben részesült. Vasárnap ugyanis megjelent a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban a hazai kutatók, egyetemi műhelyek és mobilszolgáltatók képviselőinek közös tanulmánya, amely az országos szintű népességmozgás monitorozását mutatja be a mobileszközökből származó adatok segítségével. A jelentős szakmai siker kapcsán megkerestük a tanulmány két szerzőjét, Szócska Miklóst, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánját és Martin McKee professzort, akik kérdéseinkre válaszolva mutatják be az ügy jelentőségét. Ennek lényege (ezt dolgozza fel a most megjelent publikáció is), hogy a kutatócsoport a három nagy mobilszolgáltatóval közösen dolgozta ki a lakosság mozgását, települési szinten monitorozó módszertant, amely pontos eszközt ad a kormány kezébe, amikor értékelni akarja, hogy az egyes korlátozó intézkedések milyen hatást értek el. Fontos leszögezni, hogy az ezáltal megvalósuló rendszer teljesen alkalmatlan a személyazonosításra, ezt több fontos tényező beiktatása is biztosítja. A kutatócsoport és a döntéshozók így a közelébe sem kerülnek olyan adatnak, hogy például egy bizonyos előfizető vagy a családtagjai hogyan mozognak az országban. Szócska Miklóstól, a járványmodellezési munkacsoport adathasznosítási, digitális egészségüggyel foglalkozó kutatócsoportjának vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy az általuk kidolgozott mobilitási és otthonmaradási mutatók alapján a magyar lakosság hogyan reagált a márciusi korlátozó intézkedésekre.
A koronavírus-válság megjelenése óta a jegybankok úgy nyomtatják a pénzt, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. A mennyiségi lazítás a konvencionális jegybanki eszközök egyik eleme lett, a kérdés, hogy meddig marad velünk. A kérdés azért is fontos, mert a korábbi válságokhoz képest új, hogy az inflációs félelmek feléledtek, és az extrém laza monetáris kondíciók fenntarthatósága megkérdőjeleződött.
