Pénteken derült fény arra, hogy Magyarországon is megjelent az omikron fertőzőbb variánsa, a BA2 névre keresztelt variáns, amit lopakodónak is szoktak nevezni. Kérdéseinkkel megkerestük a Nemzeti Népegészségügyi Központot.
Egyöntetű módon kétszámjegyű mértékben gyarapodott a magyar bankok lakossági és vállalati hitel- és betétállománya 2021-ben, legyűrve a koronavírus-járvány szinte összes negatív hatását. Az MNB ma közzétett éves statisztikái szerint csaknem másfélszer annyi lakáshitelt vettünk fel, mint 2019-ben, a lakáshitelezés volt tehát a bővülés legerősebb motorja, de a vállalatoknál is fennmaradt a lendület év végéig. 2022 legnagyobb kérdése az lesz, hogy a most már egyértelműen érvényesülő magasabb kamatkörnyezet mekkora lassulást vagy visszaesést hoz a hitelpiacon.
Az elmúlt években számos elemzés taglalta az intézményi munkaügyi statisztikában (IMS) és a nemzeti számlákban (NSZ) szereplő bértömegből kiolvasható folyamatok közti eltéréseket. A kétféle idősor eltéréseit okozó módszertani különbségek részletes bemutatása a statisztikusok feladata. Az alábbiakban így csupán Dedák István január 25-én megjelent cikkének arra az állítására szeretnék reagálni, amely szerint a 2010-es években az adó- és járulékbevételi adatok a két idősor közt nagyjából félúton elhelyezkedő bérnövekedést implikálnak. Amint azt látni fogjuk, a havi járulékbevallásokban („’08-as bevallás”) szereplő adatok valójában nagyon hasonló képet mutatnak az IMS statisztika adataihoz, vagyis a magasabb növekedést mutató IMS statisztika a szűkebb lefedettség ellenére is jó indikátora a legális munkaerőpiacon zajló folyamatoknak.
Az ellenzék által bemutatott személyi jövedelemadózási terv nem borítaná fel látványosan a ma létező gyakorlatot. Az alacsony jövedelműek jól járnának, a többiek adóterhe ugyanennyi maradna. Cserébe a költségvetésnek több százmilliárd forintnyi bevételkiesésre kell megoldást találnia, az alacsony jövedelmű gyerekesek előnye eltűnne, és egy szűk sávban visszatérne az ellentmondásos megítélésű nagyon magas marginális adókulcs.
Két héten belül több százezer magyar család kap kézhez olyan juttatást, amilyet korábban még soha, jön ugyanis az szja-visszatérítés. 2022. február 15-én az állam visszafizeti a gyereket nevelő családoknak a 2021-es évben befizetett személyi jövedelemadót. Az elmúlt hónapokban, hetekben ezért sokan számolgattak, találgattak, hogy vajon mekkora összeg érkezik a számlájukra, fejben sokan már előre el is költötték, vagy befektették az összeget, mostanra viszont kiderülhetett a pontos összeg. Ennek azonosításához nyújtunk most segítséget az RSM szakértőjével.
Meghatározó MNB-döntésre került sor ma, így lényegében kiderült, mennyivel nő meg a törlesztőrészlet a kamatfordulóhoz érkező változó kamatozású hiteleknél februárban. Pontosabban csak nőne meg, ugyanis a kormány által bevezetett kamatstop közel a felére csökkenti a mélypont óta bekövetkezett kamatemelkedések hatását a jelzáloghiteleknél. Az intézkedés számításaink szerint havi 11-14 ezer forintot hagy az adósok zsebében egy 10 millió forintos lakáshitel-tartozás esetében. A ma érvényes kamatokon bemutatjuk, hogy működik a gyakorlatban a kamatstop a bevezetés utáni hetekben.
Az utóbbi hetekben elárasztotta a politikai kommunikáció csatornáit a fizetős egészségügy bevezetésének ötlete/rémképe. De vajon a gondolkodás igényétől megszabadult szférákon túl mit is jelent az egészségügyben a díjszabás, a pénzmozgás, és mindez hogyan viszonyul az általunk megszokott állapotokhoz?
A feltörekvő régió makrogazdasági mutatói a koronavírus válság kezdete óta ismét a befektetők fókuszába kerültek. A korábbi nemzetközi válságepizódok elemzése fontos támpontot adhat a leglényegesebb sérülékenységi faktorok és az azok kezeléséhez szükséges gazdaságpolitikai lépések azonosításához.
A Portfolio megbízható információi és saját számításai alapján évi 400-450 milliárd forintnyi vesztesége keletkezhet az állami MVM-nek a rezsicsökkentés fenntartásából a jelenlegihez képest viszonylag kedvező gázárak mellett is. Úgy tudjuk, hogy rövid távon még sikerül kezelni ezt a pénzügyi helyzetet, de ha tartósan magasak maradnak a gázárak, például az orosz-ukrán feszültség miatt, akkor az éves veszteség akár duplázódhat is. Ez később jelentős költségvetési, így adófizetői terheket jelent még a távhő- és víziközmű szektor kihívásai nélkül is.
Biztosan lesznek még kisebb-nagyobb amplitúdóval fellendülő járványhullámok - vetítette előre a koronavírus kilátásaival kapcsolatban a Portfolio-nak adott interjújában Jakab Ferenc virológus. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában működő virológiai laboratórium vezetője úgy vélekedett, hogy jelen pillanatban az oltás az egyetlen hatékony fegyverünk a vírus ellen és nagyon fontos a harmadik oltás felvétele, ugyanakkor szerinte nem javasolt, hogy négyhavonta oltsuk a lakosságot, és a jövőben felértékelődhetnek a koronavírus ellen kifejlesztett gyógyszerek. A szakemberrel beszéltünk a nyájimmunitás fogalmáról, a többrétegű védekezési stratégia fontosságáról, a hosszabb távú koronavírus-ellenes megoldásról, a pécsi kutatásokról és fejlesztésekről, személyes céljáról, az iskolateremtés lehetőségéről, az élettudományok, azon belül is a biológiai és mikrobiológiai kutatások szerepéről, valamint a vakcinaellenes hangokról is.
Rendkívüli év volt a 2021-es: az állam több mint 5000 milliárd forinttal nyújtózkodott túl a bevételein, amelyek valósággal felrobbantak az eredeti tervekhez képest, hiszen soha nem látott növekedést produkált a gazdaság tavaly. A kormány azonban könnyedén elköltötte az év közben keletkező plusz összegeket, sőt. Cikkünk első részében azt mutatjuk be, hogy mégis honnan volt ennyi pénz az államkasszában.
Több mint 6500 milliárd forintos prémium banki vagyon és félmilliót meghaladó ügyfélszámla – a koronavírus miatti extra megtakarítások, valamint a kedvező részvénypiaci környezet nagyot dobtak a prémium banki szolgáltatók számain. A Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján egyre több magyarból válik prémium banki ügyfél, a „tagsághoz” ráadásul havi szinten már 300 ezres fizetés is elég lehet. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le mögötte az Erste.
Az év végén 220 milliárd forintnyi kötvényt vásárolt vissza aukción kívül az ÁKK a jegybanktól – derül ki egy friss statisztikából és az adósságkezelő közléséből. Ezzel úgy tűnhet, hogy az állampapír-vásárlások decemberi leállítása után az MNB újabb lépést tett, hiszen elkezdte leépíteni a korábban megvásárolt mennyiséget. Jóval valószínűbb azonban, hogy valójában nem a monetáris szigor erősödéséről van szó, sokkal inkább arról, hogy a csökkenő államadósság elvárás biztos teljesüléséhez volt szükség az adósságbeállító tranzakcióra.
Három hónap alatt több mint 2500 milliárd forinttal csökkentek a kormány likvid tartalékai az év végén. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy szeptemberben 4,5 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt dollárban és euróban Magyarország, és a hírek szerint abból az összegből még a 2022-es költségvetés tehermentesítésére is szántak. Ebből egyelőre kevés látszik, ha pedig a februári szja-visszautalást levonjuk a mostani tartalékból, akkor nem túlzás kijelenteni, hogy alig lesz tehermentesítés.
Fokozatosan zárul az olló a főváros és a vidék között a koronavírus-járvány ötödik hullámában: az elmúlt napokban már nem Budapesten regisztrálták népességarányosan a legtöbb új fertőzöttet, és az előző járványhullámok rekordját Budapest után Pest és Győr-Moson-Sopron megye is megdöntötte.
A globális minimumadó – vagy ahogy újabban hívják az elvárt adó – pallosa már évek óta ott lebeg a multik felett, de az elgondolás idén érik be, és jövőre már alkalmazni is kell majd. Ugyan Magyarország a végsőkig harcolt a jobb feltételek eléréséért, és vitathatatlanul sikerült is jelentős eredményeket elérnie, de így is nagy számban lesznek olyan hazánkban működő leányvállalatok, akiknek vagy többet kell fizetniük, vagy nagyon bonyolult számítási feladatokkal kell megküzdeniük. – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
A több mint 3000 hitelintézeti fiók hazájából az alig 1800 bankfiók országává váltunk egy évtized leforgása alatt. A fiókszám mellett - jóval kisebb mértékben - a dolgozói létszám is csökkent a magyar pénzügyi szektorban, a nagybankok közül három szereplő kivétel csak ez alól. Ahogy azonban az elmúlt évek fordulata mutatja, a jelen és a jövő általában már nem a mennyiségi visszahúzódásról, hanem a minőségi átalakulásról szól. 2021 végi fiókszámukról, létszámukról és ATM-hálózatukról kérdeztük a legnagyobb kereskedelmi banki szereplőket.
Mesterséges intelligencia, gépi tanulás, big data – ezek nem valami sci-fi mozi hívószavai, hanem azok az eszközök, amelyeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már most is alkalmaz a gyakorlatban. Ezekről a módszerekről és rendszerekről, valamint az adóhatóságnál keletkező hatalmas adatvagyon részleteiről és hasznosításáról beszélt előadásában Nemes-Somogyi Krisztina, a NAV Központi Irányítás Ellenőrzési Főosztályának főosztályvezető-helyettese az RSM nemrégiben megrendezett online webináriumán. Előadásából az is kiderült, hogy a NAV már azon dolgozik, hogy előre jelezze bizonyos adózók jogkövető magatartását, új technológiával szűri ki a gyanús kamionokat a vámos személyzet munkájának könnyítése érdekében és hogy az online számla rendszerbe érkező adatok alapján végzett ellenőrzések nyomán értékes tízmilliárdokkal gazdagodik az állami büdzsé. Mindezekkel pedig nemcsak a tisztességesen működő cégek, hanem az egész magyar gazdaság jól jár.
A koronavírus 2021 végi járványhullámát a korábbi vírusváltozatoknál gyorsabb terjedésű delta variáns okozta, ami ellen a korlátozó intézkedések már jóval kevésbé voltak hatékonyak a világban. Megnéztük, hogy a járvány ellen milyen védelmet nyújtott az országok átoltottsága. Az eredmény nem meglepő.
Tavaly sem lehetett panasz a hazai befektetési alapok teljesítményére, a legjobb hozamok 30% felett kezdődtek. Három kategóriával lehetett sok pénzt keresni 2021-ben, de az sem panaszkodhatott, aki biztonságosabb befektetésben tartotta pénzét. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat.
Május közepén írtam az MMM-ről, mert akkor vágott osztalékot a cég. Érdekes módon akkor a befektetők ezt nem értékeltek...
Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...
A megkérdezett amerikaiak közel 60%-a úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, ami messze nincs...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
