Elemzés

2022. május 03. 15:28 | Portfolio

Egyelőre megúszták az oroszok, de hamarosan nagyon nehéz helyzetben lesz Putyin kormánya

Az Oroszország olajeladásaira vonatkozó szankciók nagy részét eddig a piaci szereplők magánakciói tették ki. Ezek az önszankciós lépések alkalmasak az orosz olajeladások korlátozására, miközben a geopolitikai prémium nem épül be az árakba. De amikor az EU dönt majd az orosz olaj behozataláról, az már elkerülhetetlenül áremelkedést hoz - hívja fel a figyelmet elemzésében az UniCredit Bank. Az elemzésükben továbbá kiemelik, hogy bár az orosz olajeladások márciusban nem estek vissza, az április már kifejezetten komoly kiesést hozhat. Korábbi cikkünkben mi is részletesen bemutattuk az orosz költségvetés kiszolgáltatottságát az olajbevételek felé, így még az EU-s szankciók hiánya esetén biztosnak tűnik, hogy az orosz költségvetési pozíció áprilisban-májusban romlik majd a háború előtti viszonyokhoz képest.

2022. május 02. 17:15 | Palkó István

Leleplezték a magyarok tartozásait: 10 soha nem látott ábra a lakáshitelekről

Jó hír a hazai lakáshitelpiac számára: nemcsak a lakásárak emelkedése hajtotta tavaly a hitelezést, közel ugyanilyen arányban a hitelfelvevők száma is gyarapodott. A KSH friss, 2021-es adatai szerint továbbra is magas, 69% a használt lakás vásárlására felvett hitelek aránya, a felújításra, bővítésre felvett hitelek aránya pedig megduplázódott. Továbbra is magas a készpénzes vevők aránya: a lakásvásárlások mintegy 53%-ánál vettek igénybe lakáscélú hitelt a vásárlók. A témáról részletesen is szó lesz május 17-ei Hitelezés 2022 konferenciánkon, érdemes regisztrálni a rendezvényre.

2022. április 29. 13:30 | Árgyelán Ágnes

Bekeményít az ÁKK a bankoknál a lakossági állampapírok miatt - Ez áll a háttérben

Keményebb hangnemet ütött meg az elmúlt napokban az Államadósság-kezelő Központ a lakossági állampapírokat forgalmazó bankokkal szemben, a Portfolio információi szerint az ÁKK-nak nem tetszik, hogy kevesebb MÁP+-t értékesítenek. Több eszköze is van az adósságkezelőnek az értékesítés „ösztönzésére”, más kérdés, hogy ezekkel egyik fél sem járna jól, nem beszélve a befektetőkről. Forrásaink szerint ideje lenne kissé felfrissíteni a lakossági állampapír-kínálatot, és nem lenne ördögtől való ötlet az sem, ha az eurós prémium állampapír ismét megjelenhetne az összes forgalmazó kínálatában. Utánajártunk annak is, hogy jelenleg milyen árfolyamon veszik vissza a forgalmazók az egyes lakossági állampapírokat, és a számok azt mutatják, hogy a MÁP+ visszavásárlási feltételei az utóbbi hónapokban kissé romlottak.

2022. április 27. 13:21 | Palkó István

Elszabadul a pokol a lakáshiteleknél, ha kivezeti a kormány a kamatstopot

1 százalék alatti szintről 7 százalék környékére emelkedtek mára a budapesti bankközi kamatlábak – mutatják a jelzáloghitelek szempontjából mérvadó mai adatok. Ez nemcsak 10% körüli lakáshitel-kamatokat jelentene, hanem egy átlagos, 7 éves hátralévő futamidejű jelzáloghitel esetében számításunk szerint több mint 21-23 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést is egy év alatt. A valóságban a kormány által 2022 első felére bevezetett kamatstopnak köszönhetően az érintettek átlagosan mindössze 4-5 százalékos emelkedéssel szembesülhettek eddig, a kamatstop fenntartása azonban egyre nagyobb terhet jelent a bankoknak, kivezetése pedig egyre jobban fájna a lakosságnak. Fontos téma lesz ez május 17-ei Hitelezés 2022 konferenciánkon, érdemes regisztrálni a rendezvényre!

2022. április 22. 06:05 | Palkó István

Dráma a lakáshiteleknél: magyarok tömegei maradnak hoppon ezekben a hónapokban

Tovább robognak a lakásárak Magyarországon, így akik először vesznek lakást, vagy értékesebb ingatlanba költöznek, azok nagyobb összegű hitelt kénytelenek felvenni most, mint korábban. Csakhogy a kamatok és velük együtt a törlesztőrészletek is felfelé vágtatnak, így nemhogy a nagyobb, már a változatlan hitelösszeget is egyre nehezebb bevállalni a szerényebben növekvő havi keresetből. Megnéztük, hogy mennyivel kisebb hitelösszeget tud felvenni mostanában egy átlag- illetve egy mediánkeresetű hitelfelvevő, mint az elmúlt években, és azt találtuk, hogy egészen nagy, 20-30%-os az éves visszaesés a felvehető hitelösszegben. A hitelezhetőség tömeges romlása érzékelhetően visszavetheti a lakásvásárlói keresletet és a hitelkihelyezéseket is az előttünk álló időszakban, miközben már a zöldhitel sem kínál egérutat.

2022. április 21. 17:00 | Árgyelán Ágnes

Évente 150 ezer forintnyi adójóváírás is járhat, ha így spórolsz a nyugdíjra

Évente akár 150 ezer forintnyi adójóváírást is kaphat az, aki önkéntes nyugdíjpénztárban kezd el megtakarítani nyugdíjas éveire. Nem mindegy azonban, hogy 20, 10 vagy csak 5 év van hátra a nyugdíjig, érdemes jól meggondolni, melyik önkéntes pénztári portfólióban takarítunk meg. De vajon melyik nyugdíjpénztárt érdemes választani, mi alapján kellene dönteni? Cikksorozatunk második részében azoknak igyekszünk segíteni a választásban, akik még 5-15 évre vannak a nyugdíjas kortól, így egyensúlyozni tudnak a kockázatosabb és biztonságosabbnak mondható befektetések között.

2022. április 20. 12:59 | Palkó István

Túl drága lett a babaváró hitel, belenyúl a kormány – Mi folyik itt?

Nem kell megijedni: az 5 éven belül gyermeket vállaló fiatal házasok számára a futamidő végéig 0%-os kamatozású marad a babaváró hitel, akár felvették már, akár ezután fogják felvenni a kölcsönt, és jelen állás szerint a tartozáselengedés és a törlesztésfelfüggesztés szabályai sem változnak. A kamattámogatást fizető állam és az 5 éven túl is gyermektelen hitelfelevők számára azonban egyre jobban fáj a kamatkörnyezet emelkedése, a kamattámogatás (amit utóbbiaknak vissza kell fizetniük) ugyanis az 5 éves állampapírpiaci hozamokat követi, most éppen meredeken felfelé. A kormány friss döntése e terhen enyhít valamelyest az április 29-e után igényelt hitelek esetében, ismét a bankok kárára, ahogy ezt a kamatstopnál is látjuk.

2022. április 20. 10:50 | Szapáry György, Hardi Zsuzsanna

A fenntartható versenyképesség feltételei Magyarországon

A Covid-19 járvány ráirányította a figyelmet olyan területekre melyek döntő szerepet fognak játszani a versenyképesség növelésében. Két fontos területet emel ki ez a cikk: az oktatás fontosságát a digitalizációs fejlettségre nézve, valamint az egészségügyet. Mindkét esetben egyszerű statisztikai összefüggések is képesek rámutatni a megoldandó kihívásokra.

2022. április 19. 06:10 | Weinhardt Attila

Mennyi EU-pénzt blokkolhat Magyarországnak Brüsszel, ha elindul a keménykedés?

A küszöbön álló jogállamisági eljárás miatt akár 1100-1600 milliárd forinttal is elmaradhat idén az EU-pénzek brüsszeli kifizetése ahhoz képest, mint amennyivel tavaly év végén számolt a Pénzügyminisztérium – derül ki azokból a forgatókönyvekből, amelyeket a Portfolio állított össze nyilvános és háttérinformációk alapján. Ez jócskán tovább rontaná az államháztartás egyébként is kifeszített idei helyzetét, hiszen a büdzsében számításaink szerint egyébként is 1000-1500 milliárd forintos kiigazítást kell idén végrehajtani. Így tehát ha az április 27-én elinduló jogállamisági eljárás gyors megegyezés helyett elhúzódó vitákhoz vezetne, akkor az további kiigazítási kényszert, és nagyobb devizakötvény-kibocsátást jelentene, illetve a deficit kordában tartása érdekében jócskán vissza kellene fogni idén az itthoni EU-pályázati kifizetéseket is, ami az állami beruházási aktivitáson jelentene további féket.

2022. április 15. 06:05 | Árgyelán Ágnes

Nyugdíjra gyűjtenék, de melyik nyugdíjpénztárt válasszam?

Évente akár 150 ezer forintnyi adójóváírást is kaphat az, aki önkéntes nyugdíjpénztárban kezd el megtakarítani nyugdíjas éveire. Nem mindegy azonban, hogy 20, 10 vagy csak 5 év van hátra a nyugdíjig, érdemes jól meggondolni, melyik önkéntes pénztári portfólióban takarítunk meg. De vajon melyik nyugdíjpénztárat érdemes választani, mi alapján kellene dönteni? Cikksorozatunk első részében azoknak igyekszünk segíteni a választásban, akik még messzebb vannak a nyugdíjas kortól, így kicsivel nagyobb kockázatot is hajlandóak vállalni a magasabb várható hozamért cserébe.

2022. április 14. 06:10 | Beke Károly

Tényleg hatalmas megszorítás kell? Hogyan tudjuk megúszni az államadósság emelkedését?

Hetek óta arról hallani, hogy a választások után komoly költségvetési kiigazításra lesz szükség. Ha az adósságpálya szempontjából nézzük, akkor bőven van még mozgástere a kormánynak, hiszen még a lassuló gazdasági növekedés mellett is jelentős nominális GDP-bővülés lesz a magas infláció miatt. Így akár az eredetileg tervezettnél magasabb költségvetési deficit mellett sem emelkedne az adósságráta, bár kérdés, milyen üzenete lenne a befektetők felé a fiskális fegyelem lazulásának.

2022. április 13. 13:59 | Palkó István

Szuperolcsó zöldhitel az új lakásokra: kész, vége, ennyi volt?

A bankok válaszai alapján nagyjából ki is merült az MNB energiahatékony lakásokra kiírt Zöld Otthon Programjának múlt héten 300 milliárd forintra megemelt kerete, pedig az elmúlt két hétben már nem sok befogadás történt. Szerződéskötések és pláne folyósítások még hónapokon keresztül zajlanak majd, új hitelkérelmet azonban a bankok többsége már nem, vagy csak nagyon korlátozottan fogad majd be a következő hetekben. Az új érdeklődők közül már csak a szerencsések fogják elcsípni a legfeljebb 2,5%-os kamatozású lakáshitelt. Piaci forrásaink várakozásai szerint a mostanihoz hasonló formában biztosan nem hosszabbítja meg az MNB a programot.

2022. április 13. 06:06 | Csiki Gergely

Micsoda?! Megszorítások jönnek Magyarországon?

A kormány határozott jelzései, az elemzők feltételezései és az első negyedéves költségvetési hiányadatok alapján egyre erősebbek azok a várakozások, miszerint a gazdaságpolitikának hamarosan költségvetést stabilizáló intézkedéseket kell hoznia, mert kiigazítási kényszerbe került. Az elmúlt hónapok óriási kiköltekezése, valamint a költségvetést meghatározó külső körülmények látványos megváltozása miatt ez nem is lenne meglepő. A költségvetés kilátásait bemutató kétrészes cikksorozatunk második írásában bemutatjuk, hogy miért nem pánikol a kormány miközben százmilliárd forintos tételek repkednek, milyen egyenlegjavító lépések jöhetnek szóba, azokat miért nem lehet minden esetben megszorításoknak nevezni és miért nem ismétlődhet meg teljes egészében a 10 évvel ezelőtti múlt.

2022. április 11. 06:10 | Hornyák József

Szertefoszlanak a béremelkedési álmok? – Az infláció mindent elront

Az idei év elején 13-14%-kal nőtt az átlagkereset, amely igen impozáns emelkedésnek mondható. Csakhogy a magas infláció súlyosan erodálja a fizetések vásárlóerejének növekedését, az év elején látott 8% körüli pénzromlásban pedig még nyoma sincs a háború negatív hatásának. Miután az infláció az év egészében magas lehet, így sokkal kevesebbeknek nőhet az életszínvonala, mint korábban várni lehetett. Sőt, népes lesz azoknak a tábora, akiknek csökken a reálkeresete. A minimálbér és a bérminimum jelentős növelése miatt az alacsony keresetűek reálbére nő idén, miközben a magasabb keresetűek egy részének biztosan érdemben csökken. Egész szektorokban eshet vissza a keresetek vásárlóereje.

2022. április 07. 06:10 | Csiki Gergely

Nekimegy a külföldi kiskerláncoknak a kormány - Mégis mi lesz ebből?

Úgy tűnik, a kormány újra meghirdetheti harcát az élelmiszer-kiskereskedelmi szektor hazai tulajdonba vétele céljából és logikusnak tűnik az is, hogy ki lesz ezen a területen Orbán Viktor harcostársa. Az elmúlt 12 év ebből a szempontból nem hozott egyelőre áttörést, azonban az elmúlt évek hoztak új megközelítéseket. Bemutatjuk, hogy a kormány a kisker-szektorban milyen kiinduló állapottal néz szembe és annak átalakítására milyen régi-új eszközei lehetnek.

2022. április 04. 13:18 | Palkó István

Még soha nem történt ilyen a magyarok bankszámláin

A háború kitörése ellenére a lakossági bankszámlák és betétek egyenlege rekord mértékben, 868 milliárd forinttal hízott februárban, miközben a forgalomban lévő készpénzállomány is 242 milliárd forinttal gyarapodott. A háború első hatásainál sokkal nagyobb szerepe lehetett a választások előtti családi szja-visszatérítésnek és 13. havi nyugdíjnak, amelyek felhasználás előtt mintegy 600, illetve 370 milliárd forinttal gyarapították a lakossági bankszámlákat és a készpénzállományt. Hiteloldalon a fogyasztási hiteleknél látszódik némi lassulás, a lakáshitelezés azonban tovább dübörög: immár a hitelkihelyezések 33%-át adják az új lakások, a Zöld Otthon Program részesedése 29%-ra kúszott fel. Utóbbi folytatásáról és esetleges szigorításáról hamarosan a Monetáris Tanács dönthet.

2022. április 01. 17:14 | Zsoldos Ákos

Komoly árat fizethet az ország, amely szembe akar menni a világgal

Több éves mélypontra zuhant a japán jen árfolyama a dollárral szemben, és a japán kötvényhozamok is emelkedésnek indultak. A jen gyengülése már tavaly elkezdődött a japán jegybank és a nyugati nagy jegybankok eltérő monetáris politikai pozíciója miatt, de az igazi zuhanás a héten jött. A Bank of Japan ugyanis bejelentette, hogy korlátlan mennyiségben fog tízéves kötvényeket vásárolni, hogy mesterségesen lent tartsa a kötvényhozamokat. Mindez akkor történik, amikor a külső inflációs nyomás egyre erősödik, a többi jegybank pedig erőteljes szigorítást tervez. Úgy tűnik, a jegybank továbbra is elkötelezett a hozamgörbe-kontroll precíz menedzselése mellett, holott a világ az előző évekhez képest nagymértékben megváltozott. A jövő bármit hozhat, de egyelőre úgy tűnik, saját maguknak állítanak csapdát a japánok, és pont azt a hibát követik el, amit a Fed pár hónappal ezelőtt.

2022. április 01. 06:12 | Csiki Gergely

Hogyan lehet az étel orvosság? Interjú Barabási Albert-Lászlóval

Kutatásaink során 130 ezer molekulát azonosítottunk az élelmiszerekben, és ezeknek a kétharmadának már ismert az egészségügyi hatása - avat be az egyik folyamatban lévő kutatásába Barabási Albert-László. A világhírű hálózatkutatóval annak apropójából beszélgettünk, hogy 20 év után ismét megjelent új kiadásban a Behálózva című könyve, amelyet azóta 30 nyelvre fordítottak le és alapműnek számít a hálózatelmélet területén. Az interjúban a fizikus azt is elmondta, hogy a legegészségesebb a zöldség-gyümölcs alapú étrend, de nem kell feltétlenül vegetáriánussá válni. Ha viszont valakinél azonosítanak egy betegséget, akkor már az lesz a fontos kérdés, hogy mit ehet és mit nem. Erről szól többek között a most zajló egyik kutatásuk a Barabási Lab-ben. A kutatóval beszélgettünk továbbá a művészeti alkotó tevékenységéről, az NFT-piacáról, a blockchain technológiáról, a web 3 mozgalomról, ami szerinte meg fogja változtatni az egész gazdaságot, a metaverzumról, valamint az orosz-ukrán háborúról is.

2022. március 30. 12:59 | Palkó István

Nincs megállás: az Aegon és az Union után újabb biztosítókra vetheti ki a hálóját a magyar állam

Az infláció a legnagyobb gazdasági kihívás, csak 2025-ben vagy utána csökkenhet ismét 3% alá Magyarországon. Az Aegon és az Union biztosítók 45%-os részesedésének megvásárlása csak a további állami terjeszkedés előkészítését jelenti. A klímaváltozás ellen a működésben és a termékkínálatukban is keveset tettek eddig a biztosítók, közvetőből pedig még mindig túl sok működik a piacon. Ezeket a többségi véleményeket fogalmazta meg keddi Biztosítás 2022 konferenciánk közönsége a közönségszavazás során, ennek eredményeit mutatjuk most be röviden.

2022. március 29. 06:10 | Palkó István

Jelzáloghitelesek százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva a kamatokat: jön az új „forintosítás”?

2014. november 9-én, egy szép őszi vasárnapi napon az MNB, a kormány és a Magyar Bankszövetség úgy döntött, végrehajtja több mint 2400 milliárd forintnyi devizaalapú jelzáloghitel forintosítását. Tökéletesnek bizonyult az időzítés: az MNB devizatartalékából már kigazdálkodható volt erre 8-9 milliárd euró, és sikerült megúszni a svájci jegybank két hónappal későbbi, a frankárfolyam elengedéséről szóló döntését. Kísértetiesen hasonló most a helyzet: mintegy 1800 milliárd forintnyi változó kamatozású jelzáloghitelnél lenne szükség hasonló huszárvágásra, miután az eddigi megoldási kísérletek kudarcot vallottak. Az idő múlásával és a kamatkörnyezet emelkedésével sajnos egyre kisebb az esélye annak, hogy a kamatok széleskörű „piaci” fixálása lesz az új, jól sikerült „forintosítás”, pedig talán most még nem lenne késő meglépni.