CSOK, falusi CSOK, babaváró hitel és támogatás, hitelelengedés, illetékmentesség, áfa-visszaigénylés, otthonfelújítási támogatás, autóvásárlási támogatás, zöldhitel, CSOK-hitel: ismerősen csengenek ezek a fogalmak a gyermekesek számára, de vajon milyen szabályokkal igényelhetők a milliós nagyságrendű, akár vissza nem térítendő támogatások 2022-ben? Cikkünkben most a CSOK 2022-es szabályait foglaljuk össze.
A kórházba kerültek 40 százaléka és az intenzív osztályon kezeltek 30 százaléka oltott volt a negyedik hullámban – árulta el vasárnap Kásler Miklós miniszter. Sokan felhördültek e két szám hallatán, mondván: lám, nem sokat érnek a lakosság 60 százalékának beadott oltások. Az elemi szintű matematikát hívjuk segítségül, hogy bemutassuk: ez a két szám igenis azt mutatja, hogy a beoltottság jelentősen csökkentette Magyarországon a súlyos megbetegedés kockázatát. Cikkünkben a Kásler Miklós által közölt adatokból indulunk ki, de muszáj felhívnunk a figyelmet egy jelentős adatbizonytalanságra: a miniszter által említett 17 ezer kórházi ápolt gyanúsan alacsony szám a többi járványügyi adathoz képest.
A tavalyi év utolsó hónapjaiban rájárt a rúd a török lírára, a deviza rohamosan veszítette el értékét. A legnagyobb gyengülést az őszi-téli hónapok hozták, amikor a jegybank ismét kamatcsökkentésbe kezdett, hogy megfeleljen Erdogan elnök elvárásainak. A török elnök meggyőződése, hogy a magas inflációt a magas kamatok okozzák, de a valóság rácáfolt az unortodox elképzelésre: a kamatcsökkentések hatására gyengült a líra és elszállt az infláció. A Fitch Solutions szerint azonban 2022 a török líra számára további gyengülés után mélypont körüli stabilizálódást hozhat, az év második felében pedig mérséklődhet az infláció. Ez pedig akár jól is jöhet Erdogan elnöknek, aki alighanem előrehozott választásra készül.
Az omikron variáns megjelenésével a világ egy enyhe lefolyású, akár a pandémia végét is elhozó járványhullámban reménykedett. A biztató dél-afrikai tapasztalatok alapján sokan már náthaszerű, minimális egészségügyi, és még kevesebb gazdasági problémát okozó hetekre számítottak. Ám ahogyan érkeznek a fejlett nyugati országok adatai, egyre borúsabb a kép, egyre több szakértő az eddigi legnagyobb járványhullám lehetőségét sem zárja ki. Mi történt?
Az omikron variáns miatt új oldalát kell megismernünk idehaza is a koronavírus-járványnak. A múlt héten példátlan sebességgel berobbanó ötödik hullám sokkal több új fertőzöttet hoz majd el, mint a korábbi hullámok, közben az új vírusváltozat kevésbé súlyos lefolyása és a nemzetközi példák alapján egyelőre bizakodóak lehetünk a kórházak terhelésével kapcsolatban (de korai lenne még ezt elkiabálni). A sokkal több - nem súlyos - beteg ugyanakkor egy kedvezőtlen forgatókönyv esetén eddig nem tapasztalt következményekkel járna az országra nézve: dolgozók százezrei eshetnek ki a munkából fertőzés, karantén, iskolai korlátozások, vagy egész egyszerűen logisztikai fennakadások miatt. Egy ilyen helyzet pedig alapvetően befolyásolhatja a gazdasági szereplők működését és ezen keresztül a gazdaság idei teljesítményét is.
Ha eddig a részvényalapokra mondtuk azt, hogy ezzel a befektetéssel nem lehetett melléfogni tavaly, akkor ez hatványozottan igaz a legtöbb árupiaci alapra is. A nyersanyagpiacra befektető magyar alapok ugyanis tavaly 20% feletti hozammal büszkélkedhettek, sőt, 30-50% körüli hozamok is repkedtek, egyedül az aranyba fektető alapok gyengélkedtek. A legnagyobb árupiaci alap az OTP Föld Kincsei, amely a kategória kezelt vagyonának 62%-át adja.
Az USA-ban sem csapott át pénzügyi válságba a koronavírus-válság, egy szempontból azonban konzerválta az amerikai társadalom aggasztó eladósodottságát: 43 millió amerikainak van átlagosan 12,5 millió forintnak megfelelő diákhitel-tartozása, és bár Joe Biden elnök ezek egy részének elengedését ígérte, egyelőre csak moratóriumra futotta, amit önmagának időt adva épp karácsony előtt hosszabbított meg ismét, 2022. május 1-jéig.
Pár éve még irdatlan összegeket raktak a magyarok ingatlanalapokba, tavaly viszont már a tőkekiáramlás jellemezte az egykor népszerű kategóriát, a legnagyobb ingatlanalapok vagyona nem tud érdemi növekedést felmutatni. Pedig annak, aki biztonságosabb és a tőkepiacoknál kevésbé kockázatos befektetést keres, jó választás lehet egy ingatlanalap: az éves hozamok egyes alapoknál 3-8% között vannak.
Jelentősen romlott a hozamkörnyezet az elmúlt hónapokban, magával vonva az újonnan felvett babaváró hitelek kamattámogatásának emelkedését. Ezzel megszűnt az a lehetőség, hogy aki babaváró hitelt vesz fel, az még a gyermekvállalás elmaradása esetén is nyereségesen fektetheti be a kölcsönösszeget szuperállampapírba, a mostanság hitelt felvevőknek ugyanis jóval nagyobb kamattámogatást kell visszafizetniük 5 év múltán, mint akik korábban éltek a lehetőséggel.
Az új évre határozottan megérkezett az ötödik hullám Magyarországra, az omikron variáns berobbanása miatt. Ezzel azt is kijelenthetjük, hogy bekövetkezett, amitől a járványügyi szakértők tartottak: hasonlóan a 2. hullám utáni időszakhoz, a 4. járványhullám után sem tud alacsony szinten nyugvópontra jutni a járvány idehaza, és ami kifejezetten kellemetlen: úgy tűnik, az egészségügyi ellátórendszer terhelése is magas szinten ragad és innen fog tovább emelkedni. A kérdés csak az, milyen tempóban és meddig.
Tavaly egyértelműen a vegyes alapok voltak a sztárok a befektetési alapok piacán, semelyik másik kategóriának nem sikerült ennyi friss pénzt bevonzania. A vagyonbővülést a jó hozamok is támogatták, az járt a legjobban, aki nem félt egy kis kockázatot vállalni, ugyanis a részvénytúlsúlyosabb alapokkal bőven 10% felett is lehetett keresni az elmúlt évben. A legjobban teljesítő forintos sorozat tavaly közel 25%-ot hozott befektetőinek.
Az egészségügy digitális átállásának támogatása című pályázattal Magyarország 132 milliárd forintnyi forrással segítené elő az ágazat alapvető megújulását, melyből 104,5 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást az uniós helyreállítási forrásokból igényelne, és ehhez 28,2 milliárd forintot adna hozzá az állam a saját forrásaiból - olvasható ki a december közepén kiírt pályázati tervezetből, melynek társadalmi véleményezése a napokban járt le. A pályázat szakmai tartalma alapján úgy tűnik, a kormány négy koronavírus-járványhullám után és az ötödik kezdetén ismerte fel: meg kell erősíteni a hazai járványügyi rendszert. A kormány emellett ennek a projektnek a keretében fejlesztené az OGYÉI laborkapacitásait, a mentőszolgálat informatikai rendszerét mesterséges intelligencia alkalmazásának bevonásával, de jutna forrás telemedicina célokra is. Így például egy központi egészségügyi applikációt terveznek, ami akár időpontfoglaló funkcióval is rendelkezne, de egy központi betegirányítási szolgáltatást is létrehozna az állam. Nagy tervek, komoly vállalások vannak a dokumentumban, de a későbbi megvalósításon áll vagy bukik minden.
Január 1-jével hatályba lépett a lakossági jelzáloghitelek kamatstopja, amelyet karácsony előtt jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Számos részletkérdés még az elmúlt napokban is tisztázatlan volt, ezért banki és kormányzati szakemberekkel egyeztetve most ezeket is megválaszoljuk.
Novemberben 7,4%-on közel tizennégyéves csúcsot döntött az infláció Magyarországon, innen talán csökkenni kezdhet az áremelkedési ütem. Viszont továbbra is vannak felfelé mutató kockázatok, a világban az infláció jó eséllyel csak most tetőzik. Az év elején eddig bejelentett áremelések alapján sem számíthatunk sok jóra 2022-ben, az elszálló energiaárak hatása nélkül is jelentős lehet az áremelkedés.
Egy évvel ezelőtt alaposan megemelték az orvosok fizetését – legalább harmincéves adósságot (ha nem is visszamenőleg) rendezve végre normálisan meg lehet élni az állami egészségügyben. De mit érez ebből a beteg, hogyan hasznosulnak a béremelésre fordított százmilliárdok?
A takarékszövetkezeti szektor integrációját leszámítva talán a kilencvenes években fordult elő utoljára Magyarországon, hogy egyidejűleg hét jelentős magyar pénzintézet álljon tulajdonosváltás előtt. Az elmúlt három hónap bejelentései alapján öt hazai bank és két biztosítótársaság válik egy-egy rövidesen lezajló M&A-tranzakció főszereplőjévé. Összefoglaljuk, mit tudunk eddig az érintett pénzintézetek tulajdonosváltásáról, és mi motiválhatja a tranzakciók résztvevőit.
2022 egyik nagy kérdése, mekkora lassulást vagy visszaesést hoz az emelkedő kamatkörnyezet a magyar hitelpiacon, egyelőre azonban ennek jelei nem látszódnak a hitelfelvételi statisztikákon. A Zöld Otthon Program az első igazi hónapjában még lefelé szorította a lakáshitelek átlagkamatát, erős hónapot zártak a fogyasztási és a céges hitelek, a moratórium kivezetése pedig lassította a hiteltartozások növekedését, miközben a betéteknél alig látható valami a kamatok emelkedéséből. Az MNB friss, novemberi adataiból szemezgettünk.
Ha 2020-at húzós évnek aposztrofáltuk, akkor 2021 sem volt sokkal másabb befektetési szempontból. Bár a koronavírus elleni vakcinák megjelenésével kezdetben mindenki azt gondolta, hogy visszaáll a normális a kerékvágásba a világ, az újabb és újabb vírusvariánsok, év végén pedig az omikron ismét megrengették ezt a hitet és rá kellett döbbenni, hogy két oltás felvétele már nem elegendő a járvány leküzdéséhez. Mindemellett 2021-ben megjelent a világban az infláció, a kötvénypiaci hozamok emelkedésnek indultak, a jegybankok pedig elindultak a monetáris szigorítás útján. Ilyen év után különösen izgalmas, mit tartogathat a 2022-es év, így megnéztük, mibe érdemes fektetni a következő 12 hónapban.
Kíváncsi vagy, milyen befektetési tippeket osztanak meg a magyar szakemberek 2022-re? Akkor már most jegyezd fel magadnak a 2022. február 24-ei dátumot, mert jön a Portfolio idei első befektetési rendezvénye, a Private Investor Day 2022! Részletek hamarosan!
Számos adóváltozás lép életbe januártól, áfa, adótervezés, tao, szja, kiva, szocho, vagy hipa terén, van mire figyelniük a cégeknek. A társaságok számára fontos, adózást érintő 2022-től életbe lépő változásokról íme egy áttekintés.
Az omikron megjelenése, az inflációtól való félelem és a kötvénypiacokon látható hozamemelkedés sem tett jót a nyugdíjpénztári hozamok év végi feltornázásának. Az inkább biztonságra hajtó és leginkább kötvénytúlsúlyos portfóliót tartó nyugdíjpénztári tagoknak idén szerényebb, sok esetben negatív hozamokkal kell megbarátkozniuk, de a nagyobb kockázatot vállalók közül néhányan szép hozamokkal tudják zárni a 2021-es évet.
Május közepén írtam az MMM-ről, mert akkor vágott osztalékot a cég. Érdekes módon akkor a befektetők ezt nem értékeltek...
Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...
A megkérdezett amerikaiak közel 60%-a úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, ami messze nincs...
Ahogy egyre több az olimpiai sport, úgy lesznek egyre nehezebbek és magasabbak az olimpikonok. Különösen a férfi sportolóknál... 
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
