A közelmúltban kisebb verseny alakult ki a kormány és a Tisza párt között arról, hogy milyen bérszint elérését kínálják a magyar társadalomnak a következő választási ciklus közepére vagy végére. A kormány terve: 1000 eurós minimálbér és egy millió forintos bruttó kereset 2028-ra. A Tisza párté: 1 millió forintos minimálbér 2030-ra.
A legutolsó KSH közlés szerint a fogyasztói árak 9,5%-kal, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó munkajövedelme pedig 9,1%-kal (2021)emelkedett. Ám még mielőtt az egymáshoz közeli magas számok láttán azonnal a bér-ár spirál kialakulására következtetnénk, érdemes néhány körülményt figyelembe venni, hogy aztán megalapozottabban állíthassuk (vagy cáfolhassuk) a bér-ár spirál tényleges beindulását. A tét nagy, ugyanis egy bér-ár spiráltól szenvedő gazdaság a saját lehetőségeitől elmaradó növekedésre képes.
A kibontakozó gazdasági válság csillapításának egy olyan eszközét vázoltam fel a közelmúltban, amely egyidejűleg enyhít a jövedelemvesztésből fakadó szociális krízisen és tompítja az aggregát kereslet zuhanását. Pénzbeli állami juttatást javasoltam, ami közvetlenül a munkavállalókhoz jut, az összes foglalkoztatottra és munkanélkülire kiterjed, és olyan finanszírozási technikán alapul, amely nem jár a tényleges adósság megnövekedésével. Az első két alapelvet tekintve nagyon hasonló Berlinger Edina kiváló írásának megközelítése. Lehmann Kristóf és Vonnák Balázs a Corvinus Egyetem MNB tanszékének (és egyben a Magyar Nemzeti Banknak) munkatársai viszont vitatják az adósságmentességre vonatkozó érvelésemet, és ha jól értem, emiatt a javaslat egészét sem támogatnák.
A koronavírus-járvány okozta válság, ami mélységét tekintve nagy valószínűséggel a gazdaságtörténet legsúlyosabb megrázkódtatásainak egyike, kettős kihívás elé állítja a kormányokat: a megélhetési forrásaikat elveszítő emberek megsegítését és az aggregát kereslet zuhanásának csillapítását egyszerre kell megoldaniuk. A munkanélküliek és eltartott családtagjaik részére nyújtott rendkívüli pénzbeli állami segítség mindkét követelményt kielégíti. A kiesett jövedelmet – részben – pótló állami források támogatják a kárt szenvedett családok talpon maradását, akik a kapott források elköltésével bevételhez juttatják a termelőket és szolgáltatókat, ezzel pedig segítik a kínálati oldal stabilizációját is. Ezért minden okunk megvan támogatni Surányi György javaslatát, aki a munkájukat elvesztők és eltartott családtagjaik részére célzott támogatásként havonként 100 ezer forint, illetve 50 ezer forint költségvetési juttatást kezdeményez. Én azonban ennél tovább mennék. Az alábbiakban alapvetően közgazdasági fogalmakkal operálok, de alapvetően a túléléshez vezető utat keresem.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 10 tuti tipp, hogy sikeresen eladd az ingatlanodat! Eladó az otthonod? Akkor...
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
