Elemzés

A gázárrobbanás kihúzta a gyenge forint alól a talajt, és még a kormány legnagyobb tervei is borulnak

A gázárrobbanás kihúzta a gyenge forint alól a talajt, és még a kormány legnagyobb tervei is borulnak

A recessziós félelmek felerősödése, az európai energiakrízis, és az elszabaduló gázár voltak azok a tényezők, amelyek alapjaiban borították fel a héten a forint piacát. Egy ilyen helyzetben ugyanis a - magyarspecifikus okok miatt - sérülékeny gazdaságot és így a forintot azonnal megtalálják a befektetők - értékelték a héten látott turbulens piaci folyamatokat a Portfolio-nak a makrogazdasági elemzők, akik szerint a jegybank megpróbálja megvédeni a forintot, de önmagában már nem képes erre. Végül a kormány is belátta, hogy az MNB már nem tud egymaga csodát tenni, ezért lépett. A közgazdászok egyetértettek abban is, hogy a kormány részéről ennél azonban többre lesz szükség és itt már politikailag érzékeny kérdéseket kell elővennie a gazdaságpolitikának: az árstop-szabályozások ugyanis fenntarthatatlanok és csapdahelyzetet eredményeznek, és közben a parlamenti tárgyalás alatt álló 2023-as költségvetés már kvázi semmisnek mondható. Annyit változott pár hét alatt ugyanis a makrokörnyezet.

24 óra alatt fordult a gazdaságpolitika a rekordgyenge forint miatt

24 óra alatt fordult a gazdaságpolitika a rekordgyenge forint miatt

3 nap alatt 16 egység és a 416-os euró-forint árfolyam. Ez volt az a két szám, ami már áttörte a gazdaságpolitika ingerküszöbét és reagált a kormány és a jegybank, ha nem is összehangoltan, egymásra épülve. 24 óra leforgása alatt lépett ugyanis a Magyar Nemzeti Bank a forint védelme érdekében, majd átpasszolta a labdát a fiskális politikának, amely csütörtök délután vette a lapot. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett Orbán Viktor miniszterelnök is fontos üzeneteket küldött az EU-megállapodás ügyében.

Kiszáradunk? - Nem csak a budapesti agglomerációt fenyegeti súlyos vízhiány

Kiszáradunk? - Nem csak a budapesti agglomerációt fenyegeti súlyos vízhiány

Sorra jönnek a bejelentések, hogy vízhiánnyal küzdenek az egyes települések, korlátozásokat kell bevezetni és szélsőséges esetben akár már az ivóvíz ellátás sem biztosított. Budapest északnyugati és északkeleti részén a fizikai adottságok is nehezítik a víz megfelelő ellátását, a hőség fokozza a fogyasztást, a helyzeten pedig az sem segít, hogy 40-50 éves hálózatok biztosítják a lakosság mindennapi vizét, amikre ráférne a korszerűsítés. De miért épp a Budapestről északkeletre és északnyugatra fekvő településeket érinti a vízhiány, ha az agglomeráció egészére igaz a hirtelen népességnövekedés a kiköltözési hullám miatt? Mire számíthatnak az ott élők, és mire az ország más részén vízhiánytól rettegők? Milyen a magyar vízellátási infrastruktúra? Hol számíthat a lakosság hasonló problémákra? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe a Magyar Víziközmű Szövetség segítségével.

Miközben fék nélkül zuhan a forint, a kormány csendben nézi

Miközben fék nélkül zuhan a forint, a kormány csendben nézi

Ritkán látott sebességgel értékelődik le a forint, és már nemcsak a főbb devizákkal szemben (euró, dollár, svájci frank), hanem a régiós fizetőeszközök (zloty, lej, kuna) ellenében is. Közben pedig a parlament is ülésezik a költségvetés elfogadása miatt, valamint a kormány is ülést tart szerdán, vagyis a hivatali gépezet nem állt le, azonban a forint zuhanásával kapcsolatban nem jött nyilatkozat a kormányzat részéről.

Még nem ütött az igazság órája: hatalmas hitellázban ég a magyar lakosság

Még nem ütött az igazság órája: hatalmas hitellázban ég a magyar lakosság

Májusban először 6% fölé ugrott az új piaci lakáshitelek átlagkamata. A Zöld Otthon Programnak köszönhetően azonban még mindig tart a kitörő lendület a lakáshitelezésben: soha nem vettünk fel annyi lakáshitelt (154 milliárd forintot), mint az év ötödik hónapjában. Az MNB friss adatai szerint a személyi kölcsönöknél és a vállalati hiteleknél sem látható egyelőre visszaesés, pedig a piaci kamatok töretlenül nőnek. Egy átlagos lakossági forintbetétre még mindig csak 2,8%-ot fizettek a bankok, de feltehetően nem ezzel, hanem az infláció megtakarításokra gyakorolt negatív hatásával és az állami kifizetések elköltésével magyarázható az, hogy stagnálásba váltott a háztartási betétállomány bővülése.

Gyorsan romlik a magyar gazdaság külső egyensúlya

Gyorsan romlik a magyar gazdaság külső egyensúlya

Az első negyedévben folytatódott a magyar gazdaság külső egyensúlyának lendületes romlása. A jegybank és az OTP elemzői egyaránt a folyó fizetési mérleg jelentős hiányára számítanak az idén.

A lesújtó igazság: nemcsak a csipsz, a csipszadó sem tesz egészségesebbé

A lesújtó igazság: nemcsak a csipsz, a csipszadó sem tesz egészségesebbé

Csak a népegészségügyi termékadó-bevételek nőttek, a lakosság egészségi állapota nem javult az elmúlt tíz évben, pedig nem csak forrásteremtési oldalon fűzött nagy reményeket a kormány a 2011-ben bevezetett csipszadóhoz. Július 1-jétől ugyanakkor még több termék kerül a neta hatálya alá, az eddigiek után fizetendő adó mértéke pedig emelkedik. A neta-bevételekből elvileg népegészségügyi célokat is finanszíroznának, ám hogy ez így van-e, azt lehetetlenség kideríteni.

Lehull a lepel: megtaláltuk Magyarország legnagyobb hitelezőjét

Lehull a lepel: megtaláltuk Magyarország legnagyobb hitelezőjét

Az elmúlt években meredeken emelkedett a magyar hitelintézetek állampapír-állománya, és a roham továbbra sem csillapodik, idén négy hónap alatt már teljesítették a 2020-as rekordév adatát a bankok. Van olyan hazai pénzintézet, melynek kezében majdnem az államadósság 10 százaléka van, és büszkén vállalja, hogy ezzel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját.

Itt tart a magyar gazdaság európai összevetésben - elérhető a 2030-as kormányzati cél?

Itt tart a magyar gazdaság európai összevetésben - elérhető a 2030-as kormányzati cél?

Magyarország a leginkább elfogadott fejlettségi mutató, az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján a 27 tagú Európai Unió 20. legfejlettebb országa volt 2021-ben - derül ki az uniós statisztikai hivatal jelentéséből. Az elmúlt két évtizedben a kelet-közép-európai régió egyértelműen felzárkózási pályán volt, a nyugat-európai országokhoz képest mért lemaradásunk csökkent.

Nagyot dobbantottak a magyar magánklinikák! - Mégis mitől nőnek ennyire?

Nagyot dobbantottak a magyar magánklinikák! - Mégis mitől nőnek ennyire?

Jelentős növekedésben van a magánegészségügy Magyarországon - ezt lehet kiolvasni a legnagyobb hazai magánszolgáltatók 2021-es évre vonatkozó beszámolóiból. A privátszektor dinamikusan javuló üzleti adataihoz közvetetten az állam is hozzájárul, a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevétel-növekedésének jelentős része ugyanis összefügg azzal, hogy az állami intézmények teljesítménye visszaesett. Cikkünkben részletesen bemutatjuk és értékeljük a legnagyobb privátcégek legfontosabb pénzügyi mutatót.

Ez a nagy baj a magyar inflációval

Ez a nagy baj a magyar inflációval

A magyarországi infláció az európai uniós átlag feletti, de önmagában nem ez a legnagyobb probléma vele. Ennél sokkal figyelmeztetőbb, hogy ha az árszabályozás alá bevont termékeket figyelmen kívül hagyjuk, akkor a hazai pénzromlási ütem a tagországok közül az egyik legnagyobb. Ez arra utal, hogy a magyar inflációnak vannak olyan erősítő tényezői, amelyek máshol nem, vagy csak kevésbé jellemzők. Mutatunk erről néhány ábrát.

Az árstopok velünk élnek - De mit üzen és kockáztat ezzel a kormány?

Az árstopok velünk élnek - De mit üzen és kockáztat ezzel a kormány?

Október 1-ig marad 480 forint a benzin és a gázolaj literje, továbbra is 1600 forintos átlagáron lesz kapható a csirkemell, 1500 forint pedig a sertéscomb kilója. Már ha lesz ezekből a termékekből, valamint a többi hatósági áras termékekből. Csütörtökön ugyanis eldőlt, hogy a kormány még tovább tartja fent a piaci árakba beavatkozó intézkedéseit. Ez egyrészt érthető, hiszen a meghatározott termékek árai csak tovább növekedtek az elmúlt hetekben. Másrészt ugyanakkor egy csapdahelyzetet is jelent a kormány számára. Egyelőre ugyanis egyirányú utcának tűnik, ahová a kormány bement, és ez az út egyre emelkedő inflációs pályával van kikövezve, főleg ha a forint is tartósan gyenge marad. Innen nehezen lehet kifordulni, pedig az árstopok fenntarthatósága már most megkérdőjelezhető. A piaci folyamatok torzítása nyomán a szereplők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek és az ellátási veszélyek is csak fokozódnak. A közgazdaság egyik alapszabálya ugyanis örökérvényű: nincs ingyenebéd, de akkor ki állja a cechet?

Árszabályozás, hatósági ár, árstop – kísértet járja be Európát?

Árszabályozás, hatósági ár, árstop – kísértet járja be Európát?

A világban egy nemzedék nőtt fel úgy, hogy inflációs problémákról csak szülei elbeszéléséből, illetve a történelemkönyvekből értesült. A hetvenes években még világátlagban kétszámjegyű infláció a világ fejlettebb részén már a kilencvenes évek elején alacsony egyszámjegyűvé szelídült, a fejlődő országok átlagos árszínvonal növekedése pedig nagyjából tíz évvel később mérséklődött erre a szintre. Az infláció húsz évig nem volt probléma, így az elmúlt két év ársokkja új, és ismeretlen helyzet elé állított mindenkit. A fejlett világ talán nem is szakmailag, inkább lelkileg nincs felkészülve az új valóságra, míg a kevésbé fejlett országokban, első helyen Afrikában, az élelmiszer-árrobbanás igazi társadalmi és politikai krízishez, illetve geopolitikai instabilitáshoz fog vezetni.

Indulnak az árverések és a kilakoltatások, de hol vannak a bedőlt hitelek?

Indulnak az árverések és a kilakoltatások, de hol vannak a bedőlt hitelek?

Június 15-ével, szerdával újrakezdődhetnek Magyarországon a lakásárverések és a kilakoltatások, miután a kormány nem hosszabbította meg az ezzel kapcsolatos veszélyhelyzeti moratóriumot. Mivel a törlesztési moratóriumban a lakossági hiteladósok legsérülékenyebb 5%-a és a vállalatiak 2-3%-a még június 30-áig biztosan benne van, a nem teljesítő hitelek aránya pedig alacsony (1,5%) a bankoknál, a következő 3-4 hónapban még kevés banki adóst fenyeget közvetlenül a végrehajtás réme.

Óriási szükség van a szakdolgozókra az egészségügyben (Interjú)

Óriási szükség van a szakdolgozókra az egészségügyben (Interjú)

Miközben az egészségügyben kézzel fogható a szakemberhiány, a pandémia rávilágított arra, hogy az orvosok mellett a szakdolgozókra milyen fontos szerep hárul. Ezért sem mindegy, hogy a jövő szakdolgozóit hogyan lehet megszólítani, mivel  lehet a fiatalok számára vonzóvá tenni ezt a pályát. Ebben a helyzetben felértékelődik a képzési helyek jelentősége, és a komplex stratégiával rendelkező, hosszú távon is stabil finanszírozással bíró karok működése, mint például a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara. Ács Pongrác, a kar dékánja a Portfolio-nak adott interjújában olyan működési elemeket mutat be a kar életéből, amelyek akár más intézmények számára is tanulságosak és hasznosak lehetnek. Többek között arról beszélgettünk vele, hogy mi is az a pécsi modell, amit a kar valósított meg országos szinten először és vált mintává több intézmény számára, hol és miért terjeszkedik a kar külföldön, miért fontosak a külföldi diákok és hogyan lehet egyáltalán fenntarthatóvá tenni egy kar finanszírozását, valamint ebben milyen változást hoz a modellváltás. A dékán arra is kitért, hogy az elnyert pályázati forrásokból megvalósított kutatások hogyan hasznosulnak náluk a gyógyítás folyamatában. Helyzetjelentés az egészségügy és felsőoktatás olyan gyakorlati szegletéből, amely eddig kevés figyelmet kapott, indokolatlanul.

Az év, amikor az alkoholista magyar állam elvonóra ment

Az év, amikor az alkoholista magyar állam elvonóra ment

Az idei választási évvel visszatért Magyarországra a költségvetés politikai ciklikussága. A szavazás előtti durva kiköltekezést kényszerű kiigazító lépések követik, további alkalmazkodásra kényszerítve az amúgy is sokkokkal küszködő gazdasági szereplőket. Ráadásul a közvélekedéssel ellentétben a költségvetés nehéz helyzetét sokkal inkább a fegyelem látványos lazulása, mintsem a külső okokra visszavezethető rendkívüli kiadások magyarázzák. Ha még mélyebben megnézzük, a magyar állam a 2010-es évek második felében már visszacsúszott a fiskális alkoholizmusba, az elvonóra pedig csak a 2022-es választások után vonult be.

Megvan a kormány kiigazító csomagja - Brutális méretű lett

Megvan a kormány kiigazító csomagja - Brutális méretű lett

Az elmúlt napokban felgyorsultak az események a kormány költségvetési kiigazító programja körül. Szombaton megjelentek a különadó-rendeletek, valamint a kiadáslefaragások általános összegei, kaptunk friss nyilatkozatokat a kormány részéről, és a parlament elé került a 2023-as büdzséről szóló törvényjavaslat. Mindezek alapján megpróbáltuk összerakni, hogy milyen és mekkora hatással járó intézkedésekről is beszélhetünk. Előljáróban: nem volt könnyű dolgunk a benyújtott tervezet hiányosságai miatt, és emiatt még mindig rengeteg a kérdés. Nem véletlen, hogy a befektetők körében érezhető a bizonytalanság. Egyúttal egy átfogó képet adunk a jövő évi költségvetésről, annak kockázatairól.

Különadók: a 8 legnagyobb meglepetés a kormány adóemelésében

Különadók: a 8 legnagyobb meglepetés a kormány adóemelésében

Szombat este jelent meg a rendelet az új különadókról, illetve a különadó-emelésekről, miután a kormány a háromnapos ülése után ezekről is döntött. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy melyek a legnagyobb érdekességek az előzetesen bejelentett információk és a rendelet végleges szövege közötti különbségek alapján.

Bréking! Módosítja a rezsicsökkentést a kormány

Bréking! Módosítja a rezsicsökkentést a kormány

Egy különleges időpontban kihirdetett kormányhatározat legutolsó pontjában jelent meg egy első ránézésre komoly horderejű kormánydöntés. A visszaélések érdekében a rezsicsökkentési szabályok módosítására készül a kormány.

Megjelent a rendelet az

Megjelent a rendelet az "extraprofitadókról" - Minden részlet egy helyen!

Első ránézésre furcsa, de nem teljesen szokatlan időpontot választott a kormány az új különadók kihirdetésére. Június 4-én ugyanis a szombati közlönyben jelent meg a kormány rendelete az "extraprofitadóról". Cikkünkben bemutatjuk minden egyes különadó-módosítás főbb részleteit, az adóalapokat, az adó mértékét és több különadó esetében is részletesen értelmezzük a változások lényegét: így például a bankadó, a biztosítási adó és a tranzakciós illeték esetében.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.