2022. március elsejével változnak a közigazgatási peres eljárások szabályai. Sokan bíznak abban, hogy a jogszabály változás hatására felgyorsulhatnak az adó és vámigazgatási eljárásokat érintő közigazgatási peres eljárások. Sajnos az adóperek esetében nem várható kedvező fordulat!
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfő déli közleményében jelentette be, hogy a kormány már az üzemanyagok nagykereskedelmi árát is 480 forintban rögzíti. Az erről szóló jogszabály meg is jelent a közlönyben, ám a kihirdetett és már hatályba lépett rendeletben van egy váratlan, és a tárca tájékoztatójában nem részletezett lépés: csökkenti a kormány a benzin és a gázolaj jövedéki adóját.
Az Európai Unió tagállamai, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada szombat éjszaka megállapodtak arról, hogy több orosz bankot is elzárnak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszertől. Egyúttal az orosz jegybank devizatartalékkal kapcsolatos tranzakcióit is korlátozzák. Ezzel a nyugati hatalmak meghozták a szakértők szerint legsúlyosabbnak tekinthető gazdasági-pénzügyi szankciót, ami a szövetségbe összeállt országok gazdaságainak is fájni fog.
Meredeken inverz az orosz hozamgörbe, és egyes lejáratokon még csütörtökhöz képest is komoly emelkedést láthatunk. A befektetők nem nyugodtak, valósággal menekülnek a legrövidebb lejáratú kötvényekből, de az 5 és 15 év közötti lejáratokon is jelentősen emelkedtek a hozamok. Az inverz hozamgörbe egyes értelmezések szerint recessziót vetíthet előre: azt jelenti, hogy a befektetők rövid távon túl kockázatosnak ítélik meg az adott országot. 15 és 30 éves lejáratokon viszont nem látunk jelentős emelkedést, és mivel itt a hozamok is sokkal alacsonyabbak, mint az 1 év alatti lejáratokon, tartós gazdasági problémákra - legalábbis egyelőre - úgy látszik, nem számít a piac. Az amerikai kötvénypiacon csak átmeneti és enyhe hatása volt a háborúnak, a mi régiónk picit jobban megérzi azt.
Az orosz invázió miatti első és második nyugati szankciós lista tartalma már ismert, így azok a főbb csatornák is látszanak már, amelyeken keresztül a magyar gazdasági-pénzügyi rendszert is érinti a szomszédunkban zajló konfliktus. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze röviden.
Van ez a fránya infláció, ami úgy tűnik, velünk marad egy ideig, így viszont a szuperállampapír már nem tűnik annyira szuper befektetésnek. De milyen infláció mellett érdemes az inflációkövető prémium állampapírt választani? Milyen infláció mellett éri meg a már meglévő MÁP+-t prémium állampapírra cserélni? Mi van akkor, ha most megvesszük a prémium állampapírt, de két év múlva lecsökken az infláció, váltsunk inkább MÁP+-ra? Számos kérdés merülhet fel mostanság azok körében, akik állampapír-vásárláson törik a fejüket, nekik szeretnénk segíteni alábbi cikkünkkel, amelyben többféle inflációs szint mellett néztük meg, mikor melyik állampapír lehet a jobb választás.
A magyar gazdaság exportteljesítményének csak kis része irányul az orosz-ukrán konfliktus piacaira és ez lényegében az egész régióra igaz, így csupán külkereskedelmi szempontból várhatóan korlátozottak lesznek az orosz-ukrán háború negatív hatásai. Természetesen a nyugati szankciók pontos tartalma ezen érdemben változtathat. A nagyobb sérülékenységi csatorna az importnál, konkrétan az energiaimportnál mutatkozik, hiszen a régió nagy része lényegében teljesen ki van téve az orosz olaj- és gázimportnak.
Az orosz-ukrán háborús helyzet most minden ország piacán bizonytalanságokat és találgatásokat szül. Logikus kérdés - amellett, hogy az ukrán lakosság épsége most a legfontosabb -, hogy a tőzsdei sokkok, egy esetleges menekülthullám, illetve az egyes ukrán vagy orosz export termékek árának drasztikus növekedése (gabona, energiaárak, réz, más nyersanyagok) okozhat-e kellemetlenségeket a közeljövőben a hazai ingatlanpiacon, beleértve az építőipart, az új építésű projekteket, az üzemeltetési költségeket, az ingatlanpiaci befektetési volument, és az olyan városi, közlekedési, vagy egyéb infrastukturális beruházásokat, amelyek a két keleti országgal együttműködésben indultak volna el. Sorra vesszük az egyes részpiacok helyzetét.
Menekülnek a befektetők az orosz eszközökből, a részvények és a rubel mellett a kötvénypiac is megérzi a háborút. Legnagyobb mértékben a rövid lejáratú eszközöket ütik, a hosszú hozamok emelkedése kifejezetten korlátozott. A hozamgörbe már eddig is a recessziót jelzett előre, de tegnapról mára egészen eldeformálódott a görbe, a befektetők a következő 3 évre várnak igazán komoly gondokat az orosz gazdaságban. A recesszió valószerű forgatókönyv, de az ország csekély sérülékenységét látva az államcsőd közeli helyzet nagyon messze van. A szankciókkal lehetne súlyosbítani az orosz gazdaság kilátásait, de az igazán komoly fellépés a Nyugatnak, főleg Európának, szintén nagyon fájna.
Megszakítás nélkül folytatódik Oroszország gázszállítása a világpiacokra – küldte írásos üzenetét egy kedd délelőtti katari földgáz konferenciára Vlagyimir Putyin orosz elnök, miközben Petr Fiala cseh miniszterelnök egy keddi prágai parlamenti felszólalásában azt mondta: arra is van forgatókönyvük, ha megszakadnának az orosz gázszállítások. A legfrissebb adatok alapján nagyon úgy néz ki, hogy ezt a telet már kihúzza komolyabb gázpiaci zavarok, például kényszerű gázkorlátozások nélkül Európa, de nagy kérdés, hogy mi lesz a következő fűtési szezonban, azaz fel tudja-e rendesen tölteni gáztárolóit a kontinens és lesz-e mindig elegendő vezetékes, illetve cseppfolyós földgáz, továbbá milyen áron tudja megoldani a betárolást. Ez a kérdés főleg annak tükrében aktuális, hogy kedden Olaf Scholz német kancellár azt is bejelentette: az Északi Áramlat 2 engedélyezését leállítják, így továbbra is más forrásból kell majd megoldani Németország gázellátását. Erre az orosz Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese fenyegetően úgy reagált, hogy az európaiak ezért majd tartósan extrém magas, akár 2 ezer eurós gázárat fizethetnek. Ezzel összefüggésben a német gazdasági miniszter beavatkozást vázolt a magánkézben lévő német gáztárolói piacon.
A jegybanki kamatemelések alig harmada jelent meg a lakossági banki betéteknél, ami megengedhetetlen folyamat, és szükség esetén gazdaságpolitikai lépésekre is sor kerülhet miatta néhány hónap múlva - nyilatkozta az Indexnek Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Úgy tudjuk, a kormány egyelőre nem tartja indokoltnak egy piaci betéti kamatminimum szabályozói bevezetését, és nem is látunk erős érveket mellette, de a jegybank üzenete már eljutott a bankokhoz, és Damoklész kardjaként lebeg felettük.
Az előző évhez hasonlóan mintegy 4000 milliárd forintnyi friss megtakarítással gazdagodott a magyar lakosság 2021-ben, a gyarapodás értékének a négyötödét azonban sajnos lenyelte az infláció. 100 új forintból 40-et folyószámlán tart a lakosság, 24 forint állampapírba, 20 forint pedig befektetési alapokba került. Kedvező fejlemény a kockázatvállalás növekedése, és hogy a befektetési alapokba 2013, a nyugdíjpénztárak 2010, az életbiztosítások pedig 2007 óta nem áramlott akkora összegű friss lakossági megtakarítás, mint tavaly.
A magyar vállalati szektor havi villanyszámlája a tavaly nyári 90 milliárd forint körülről decemberre 200 milliárd forintra ugrott és az energiaárak elszállásának utolsó néhány havi begyűrűzése már oda vezetett, hogy 2021-ben éves alapon 45%-kal ugrott meg a szektor villamosenergia költsége – derült ki az Energiahivatal friss éves adataiból készített Portfolio-összesítésből. Mivel januárban és februárban is nagyon magasan maradtak a tőzsdei gáz- és áramárak, így a durva vállalati költségsokk elhúzódni látszik és ez már bizonyára szerepet játszott a váratlanul magas januári fogyasztói inflációs adatban is. Az idei év egyik nagy kérdése, hogy a költségsokk fogyasztók felé (részleges) áthárítása mellett minden vállalati szereplő bírni fogja-e ezt az új piaci helyzetet komolyabb működési zavarok, illetve csődesemény nélkül.
40 ezer család 127 milliárd forintnyi CSOK-ot vett igénybe 2021-ben, mindkét szám új csúcsot jelent – tudta meg a Portfolio. Az értékesített lakások 20%-a kelt el a támogatás segítségével, és az új lakáshitelek 13%-a volt kamattámogatott CSOK-hitel. Az évek óta változatlan összegű támogatás már csak feleakkora arányban járul hozzá egy átlagos lakás megvásárlásához, mint 2016-ban, így a választások után a CSOK összegének aktualizálása is esedékessé válhat.
Az amerikai jegybank kamatemelésre készül, de az inflációs folyamatok, illetve a piaci várakozásokból kirajzolódó kamatpálya annyira különleges, hogy számos kérdést vet fel. A kötvénypiaci hozamok recessziót jeleznek, miközben felmerül a kérdés, hogy meg lehet-e fogni mélyen negatív reálkamatokkal a meglóduló árszínvonal-emelkedést?
Az uniós felzárkóztatási politikának vannak kimutatható sikerei, de ha megkapargatjuk a felszínt, akkor bizony azt is látjuk, hogy az elmúlt két évtized jelentős részében fejlődési csapdában volt Magyarország, sőt a visegrádi országok régióinak nagy része és Románia, Horvátország, illetve Bulgária egésze is – derült ki az Európai Bizottság által minap kiadott nyolcadik kohéziós politikai jelentésből. Ebben a dél-dunántúli régió a fejlődési csapda szempontjából nagyon kedvezőtlen színkódot kapott, és Közép-Magyarország is kilógott a térségből, de míg előbbire a kormány által tervezett hatalmas pénzeső, utóbbira Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása (és az abból Pest megyének várható pénzeső) jelentheti az egyik kiutat, amellett, hogy az innováció, a foglalkoztatás, a zöld és digitális átállás terén is sok feladat vár még az országra.
Hétfő estig minden magyar családos kézhez fogja kapni az akár 809 ezer forintot elérő szja-visszatérítést. Mivel sok pénzről van szó, nem árt azzal okosan bánni, így összegyűjtöttünk pár ötletet, mibe lehetne fektetni az szja-visszatérítést.
Jelenleg már a koronavírus ötödik hulláma tombol Magyarországon, az egészségügyben dolgozók lassan már két éve rendkívüli körülmények között dolgoznak és azt is tudjuk, hogy egyre kevesebben: sokan elhagyják a pályát, másokat pedig az egyre erősebb magánegészségügy szív fel. Így a bent maradó szakemberekre egyre nagyobb teher hárul, a humánerőforrás ellátottsági gondok pedig az állami ellátórendszerhez való hozzáférést nehezítik meg. A KSH adatai és a Portfolio-nak küldött exkluzív közlése alapján bemutatjuk, mi lehet most a helyzet létszám szintjén az állami egészségügyben.
Hatalmas költségvetési többletbevétel gazdagította az államot 2021-ben a vártnál jobb gazdasági teljesítménynek köszönhetően, azonban még így is méretes deficit jött össze. Ez pedig a kiadások elszállásával függ össze. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy melyek azok a kiadás sorok, ahol lényegében nem számított a pénz.
Egy baráti társaság négy tagja közül mindegyik tíz éve vett fel lakáshitelt, és nemrég azt kezdték el számolgatni, melyikük választotta a legjobbat annak idején az eddig fizetett törlesztőrészletek alapján. Mindannyian különböző hitelt vettek fel ugyanis: 3 hónapos, 5 éves és 10 éves kamatperiódusúakat, illetve végig fix törlesztőrészletűt. Megnéztük, kinek a döntése bizonyult a legjobbnak a futamidő eddig eltelt első fele alapján, és azt is, mennyire lenne más a helyzet, ha nem tíz, hanem öt éve vették volna fel ugyanazt az átlagos hitelt. Mint oly sok esetben, most is igaz a megállapítás: a múltbeli piaci körülményeken alapuló tapasztalatok semmilyen garanciát nem jelentenek a jövőre nézve.
Május közepén írtam az MMM-ről, mert akkor vágott osztalékot a cég. Érdekes módon akkor a befektetők ezt nem értékeltek...
Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Ahogy egyre több az olimpiai sport, úgy lesznek egyre nehezebbek és magasabbak az olimpikonok. Különösen a férfi sportolóknál... 
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
