• Megjelenítés

Elemzés

Szorul a hurok, fordul a kocka magyar biztosítóknál

Szorul a hurok, fordul a kocka magyar biztosítóknál

A koronavírus-járvány éveiben még az életbiztosítások voltak a magyar biztosítási piac motorjai, most ez megfordult: a nem-életbiztosítások díjbevétele 11,0%-kal nőtt az életbiztosítások 8,2%-ával szemben az első negyedévben. A számok mögé tekintve azonban „csak” az egyszeri díjas termékek visszaesése magyarázza ezt a változást, a rendszeres díjasok életbiztosítások továbbra is szárnyalnak, ahogy az elmúlt negyedévekben is láttuk. Az infláció felett nem sokkal, 9,8%-kal növekedett összességében a szektor teljes díjbevétele az egy évvel korábbihoz képest, a biztosítók profitabilitása pedig csökkent már az új különadó bevezetése előtt. A tervezett különadó  7-8 hónapnyi profitot szívhat ki egy év alatt a szektorból.

Rendkívül fontos számok derültek ki az új különadókról

Rendkívül fontos számok derültek ki az új különadókról

A kormány átadta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak, amely véleményezte azt. Arról már beszámoltunk, hogy még a KT véleménye szerint is több sebből vérzik a jövő évi büdzsétervezet kiadási oldala, most viszont azt mutatjuk be, milyen számokat vár a kormány a különadó-emelésekből. Ha összeadjuk a Tanács által részletesen felsorolt különadó-bevételi tételeket, akkor 1600 milliárd forint feletti összeget kapunk, vagyis a kormány jövőre is gigantikus összeget von el az érintett ágazatoktól. A 2023-as költségvetés érdekessége, hogy 300 milliárd forintos bevétellel számol az állami ingatlanok értékesítéséből, ugyanakkor nem részletezi, hogy ez hogy jön össze.

Még le se csapott rájuk a kormány különadója, máris eltűnt a bankok nyeresége

Még le se csapott rájuk a kormány különadója, máris eltűnt a bankok nyeresége

„A jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022 első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt” – közölte pénteken délelőtt a Magyar Bankszövetség, kifejtve ellenkezését a kormány különadóterveivel szemben. Mivel az MNB éppen ma tette közzé a bankszektor első negyedéves statisztikáit, gyorsan leellenőrizhettük az állítás igazságtartalmát: valóban eltűnt-e a bankok profitja. Ha ügyesen nézzük a számokat, a bankszövetségnek igaza van. Az eredményromlás tetemes része egyetlen nagybank céltartalékaihoz kötődik.

Nagy változások előtt a KATA - De mégis miért és ki járhat ezzel jól?

Nagy változások előtt a KATA - De mégis miért és ki járhat ezzel jól?

Időről-időre felmerül a kisadózó vállalkozások tételes adójának átalakítása, megszüntetése idehaza, és az elmúlt napokban intenzív vita alakult ki a témában. Ennek okainak, az átalakítás indokainak, a módosítás lehetséges szempontjainak feltárásában Kocziha Andrea, a Moore Hungary adópartnere volt a segítségünkre.

Beindult a profitgépezet a magyar alapkezelőknél, itt vannak a friss számok

Beindult a profitgépezet a magyar alapkezelőknél, itt vannak a friss számok

Összességében jó évet zártak a legnagyobb alapkezelők a koronavírusról, tőkepiaci emelkedésről, kínai ingatlanválságról és berobbanó inflációról szóló tavalyi évben: a friss beszámolók szerint az OTP Alapkezelő maradt a legnyereségesebb szolgáltató, annak ellenére, hogy profitja tovább csökkent, mindeközben az Erste és az MKB-Pannónia Alapkezelő profitja is 40% felett gyarapodott egy év alatt. A legnagyobb vagyont befektetési alapokban az OTP Alapkezelő kezeli, ugyanez igaz akkor, ha a pénztári és biztosítói vagyonokat is figyelembe vesszük.

Megjött az utolsó kegyelemdöfés is a magyar benzinkutasoknak

Megjött az utolsó kegyelemdöfés is a magyar benzinkutasoknak

„A szegény embert az ág is húzza. A túladóztatott szektort pedig még a különadó is kínozza”. Így lehetne összefoglalni a kisebb (egyik nagy lánchoz sem tartozó) benzinkutakat üzemeltető magyar vállalkozások aktuális helyzetét. Az érintett cégek működését ugyanis több hónapja meghatározza az árszabályozás, és gyakorlatilag egy utolsó pofon lehet számukra a kiskereskedelmi különadó megfizetése. Bemutatjuk a szektort, amelyben a vállalkozásoknak tilos profitot termelniük, de cserébe fizethetik a különadót.

Itt a friss banki rangsor: lát valaki extraprofitot?

Itt a friss banki rangsor: lát valaki extraprofitot?

Alig 10 százalék volt tavaly a magyar bankszektor belföldi tőkearányos megtérülése, ami éppen hogy megfelel a nemzetközileg elfogadható benchmarknak, és nem éri e a járvány előtt szintet. A mára közzétett éves beszámolók alapján röviden összefoglaljuk, mit mutatnak az egyes nagybankok tavalyi számai.

Soha nem látott roham indult Magyarországon a lakáshitelekért, de már gyülekeznek a sötét viharfelhők

Soha nem látott roham indult Magyarországon a lakáshitelekért, de már gyülekeznek a sötét viharfelhők

Új történelmi csúcsra, 145 milliárd forintra ugrott a lakáshitelek havi felvétele áprilisban az MNB friss adatai szerint. Az időközben kimerült Zöld Otthon Program elhúzódó hatásaként az új lakások aránya 47%-ra, a támogatott lakáshiteleké 52%-ra, a végig fix kamatozásúaké pedig 57%-ra ugrott az új kihelyezésekben, amire még nem nagyon volt példa. Az intő jelek azonban szaporodnak: a lakosságihoz hasonlóan a vállalati hitelezésben is megjelentek a lassulás bizonyítékai, és különösen a kkv-k esetében kérdéses a kedvezményes hitelprogramok jövője. A bankszektor a második félévben már a hiteldinamika visszaesésére számít.

A bizalmi vagyonkezelés adózása és előnyei - Mire jó ez a konstrukció?

A bizalmi vagyonkezelés adózása és előnyei - Mire jó ez a konstrukció?

Az utóbbi években annyira stabil növekedést mutat a magyarországi bizalmi vagyonkezelések száma, hogy nyugodtan kijelenthetjük: megtörtént az áttörés, és a jogintézmény kezd a vagyontervezési konstrukciók szerves részévé válni. Bár a bizalmi vagyonkezelés működésével és főbb előnyeivel egyre többen vannak tisztában, így is maradtak lényeges részletek, amik egyelőre nem kaptak kellő figyelmet.

A legmodernebb génterápiák Magyarországra is megérkezhetnek - Interjú a Novartis hazai vezérével

A legmodernebb génterápiák Magyarországra is megérkezhetnek - Interjú a Novartis hazai vezérével

Ugyan ma még sokak számára a génterápia a tudományos fantasztikum kategóriájába tartozik, már jelen van és rendkívüli hatású lehet a betegek kezelésben - jelentette ki Matt Zeller, a Novartis Hungária ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. A globális gyógyszercég hazai vállalatának vezetőjével beszélgettünk a szektort meghatározó új trendekről, a klinikai vizsgálatok digitalizálódásáról, a Magyarországon megkötött háromoldalú partnerségi megállapodásról, az adatokban rejlő lehetőségekről, valamint az egészségügyi kassza pénzügyi korlátairól is.

Hogy lesz így Kína a világ ura? Éveket vesz el az ország jövőjéből a koronavírus

Hogy lesz így Kína a világ ura? Éveket vesz el az ország jövőjéből a koronavírus

Kína páratlan növekedést produkált az elmúlt 4 évtizedben, a koronavírus megjelenésével viszont egy régóta tartó fejlődési időszak szakadt meg. A 2020-as első hullám után úgy tűnt, hogy az ázsiai óriás visszatér a magas növekedés pályájára, de a politikai reformok és a zéró Covid politika visszafogja a gazdaságot, a válság előtti növekedési trend a múlté - hívja fel a figyelmet elemzésében az UniCredit Bank. Kína kilátásai romlanak, így a jelenlegi célhoz képest csak később válhatnak a világ legnagyobb gazdaságává. Minden a koronavírustól függ, a lakosság magatartása ugyanis gyökeresen megváltozott az elmúlt két évben, a kínaiak már sokkal kevesebbet költenek. A kínai lezárásoknak egyelőre korlátozott a globális hatása, de ha a járvány tovább terjed a többi nagyvárosra, a világgazdasági hatása mély és fájdalmas lesz.

Nagy Márton újabb részleteket közölt az új különadókról

Nagy Márton újabb részleteket közölt az új különadókról

A kormányülés után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismertette a kormány költségvetést kiigazító lépéseit, ezt követően pedig csütörtök este Nagy Márton és Rogán Antal egy háttérbeszélgetés keretében fejtette ki a kormány által extraprofit-különadónak nevezett adóemelések részletei, valamint azt, hogy a rezsicsökkentés fenntartása érdekében a minisztériumok saját magukon is spórolnak és az állam beruházásokat halaszt el.

Soha nem látott terhet kapott a nyakába a pénzügyi szektor: kiszámoltuk, melyik bank és biztosító mennyit fizethet

Soha nem látott terhet kapott a nyakába a pénzügyi szektor: kiszámoltuk, melyik bank és biztosító mennyit fizethet

Évi 250 milliárd forintos banki extraprofitadót, 50 milliárd forintos tranzakciósilleték-bővítést és 50 milliárd forintos biztosítói extraprofitadót vezet be a kormány a pénzügyi szektor többletterheként idén és jövőre - jelentették be ma. Az eddigi különadókon felül fizetendő adó alapja a bankok esetében a kamateredmény és a díj- és jutalékeredmény, biztosítók esetében pedig a biztosítási díjbevétel lesz. A tranzakciós illetéket kiterjesztik az értékpapír-tranzakciókra is, felső határát pedig 6-ról 10 ezer forintra emelik. Megbecsültük, melyik bank és biztosító mennyi extraprofitadót fizethet: az OTP-re 86, a Magyar Bankholding tagjaira 41 milliárd forintos extraprofitadó juthat.

Megadóztatja a kormány az

Megadóztatja a kormány az "extraprofitokat": megint a bankokon csattan az ostor, de együtt fizetjük meg az árát

61 milliárd forint banki különadót, 233 milliárd forint tranzakciós illetéket és 115 milliárd forint biztosítási adót fizet idén a magyar pénzügyi szektor a költségvetési terv szerint. Erre a jórészt már eddig is továbbhárított, több mint 400 milliárd forintos speciális adóteherre rakódhat rá idén és jövőre a szerdán bejelentett, „extraprofitot” elvonó új adóteher. Összefoglaljuk, milyen fő adózási specialitásokkal terhelte eddig a pénzügyi szektort a kormány a 9%-os társasági adó mellett, és hogy miért fizetheti meg a friss intézkedés árát a teljes magyar gazdaság.

Orbán Viktor bejelentette: jönnek újra a különadók

Orbán Viktor bejelentette: jönnek újra a különadók

Rezsivéldelmi és honvédelmi alapot hozunk létre, ebből fizetjük a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit. Kötelezzük a bankokat, biztosítókat, nagy kereskedelmi láncokat, energiaipari és kerekedő cégeket, telekom cégeket és légitársaságokat, hogy extra profitjuk nagy részét ide fizessék be 2022-23-ban - jelentette be Orbán Viktor szerdán. Vagyis bekövetkezett a piaci szereplők által már várt gazdaságpolitikai válaszlépés az elszálló költségvetési hiányra.

Lakáspiac, kamatstop, CSOK-hitel: bejelentették az MNB elképzeléseit

Lakáspiac, kamatstop, CSOK-hitel: bejelentették az MNB elképzeléseit

A háború ellenére továbbra is erős a magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége mind a tőke, mind a likviditás szempontjából – állapítja meg az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentése. A lakáspiac túlértékeltsége azonban növekvő aggodalomra ad okot, ez ellen a jegybank a banki tőkekövetelmények szigorításával is felléphet a közeljövőben. A jegybank a CSOK mellé felvehető 3%-os hitel újragondolását is felvetette, a kamatstop esetében pedig célzott meghosszabbítást javasol: jó megközelítés lenne a jegybank szerint, ha a nyugdíjas és/vagy gyermeket nevelő mintegy 180 ezer adós számára tenné lehetővé a maradást a kormány a jelenleg érintett 330 ezerből. A kamatstop megszüntetése az érintett adósok mintegy egynegyedénél okozna legalább 15%-os, egyúttal legalább 15 ezer forintos törlesztőrészlet-emelkedést. A lakossági betéti kamatoknál még mindig nem lát elégséges kamatemelkedést az MNB.

Hatalmas újítások jönnek az állami egészségügyben: mobilapp, online foglalás, digitális karszalag

Hatalmas újítások jönnek az állami egészségügyben: mobilapp, online foglalás, digitális karszalag

Az eReceptet a COVID óta sokan megismerték és használják, míg arról jóval kevesebben tudnak, hogy a háziorvos akár „távban” videókonzultációval is rendelhet. Várandósok és a jogosítványt megújítók életét is megkönnyíti a hivatali ügyintézést kiváltó központi fejlesztés, de nemsokára szakrendelésre is online tudunk időpontot foglalni - itt Magyarországon.

Kiderült: komoly feladat vár az új Orbán-kormányra az EU-pénzek kiszabadításához

Kiderült: komoly feladat vár az új Orbán-kormányra az EU-pénzek kiszabadításához

Az elmúlt évtizedben kiszabott és a magyar kormány által elfogadott 2,9 milliárd eurónyi EU-pénzes büntetésnek nem volt érdemi fegyelmező ereje az itthoni intézményi keretekre, így a jövőben is komoly kockázatok leselkednek az unió pénzügyi érdekeire, amelyek ellen fel kell lépni a jogállamisági eljárás elindításával – így foglalható össze a Portfolio birtokába jutott jogállamisági levél legfőbb üzenete. A dokumentumban az Európai Bizottság két főbb téma mentén mutatja be azt, hogy hol milyen problémákat lát az EU-s költségvetés szempontjából, amelyek alapján összességében sokmilliárd eurónyi brüsszeli kifizetésünk forog kockán. Eközben a magyar kormány új miniszter-jelöltjei - összhangban a Portfolio friss információival - optimistábban nyilatkoztak a megegyezés esélyeiről, ami a piacoknak szóló nyugtató üzenet is lehet, hiszen tudomásunk szerint a kifeszített költségvetési helyzetben példátlan módon már korlátozni kellett egyes EU-pályázatok itthoni kifizetéseit is. Frissítés! Elemzésünk közzététele után értesültünk arról, hogy a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség megállapodása alapján már akár utóbbi is felléphet pótmagánvádlóként az EU-pénzes ügyekben idehaza, tehát ez lehetett az a téma, amelynek megoldására az alábbi levél alapján ígéretet tehetett a magyar kormány a Bizottság felé.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility