Távsebészet, mesterséges intelligencia, fogyi appok, nyomtatott emberi szövetek, telemedicina – csak néhány terület, amelybe idén is dollármilliárdokat fektetnek be piaci szereplők szerte a világon, de vajon melyik fog kilőni és miért? Meskó Bertalan, a The Medical Futurist Institute vezetője szerint jelenleg paradigmaváltás zajlik az egészségügyben és azt is elárulta, hogy fog kinézni a jövő kórháza.
Látványosan kettészakadt a magyar lakáshitelpiac az elmúlt hónapokban: miközben hitelfelvevők tízezrei kénytelenek még a legjobb piaci hitelek közül válogatva is kiegyezni az egyre inkább 6%-ot meghaladó kamatokkal, mintegy 6500 szerencsés hitelfelvevő legfeljebb 2,5%-os kamattal úszhatja meg a lakásvásárlást a Zöld Otthon Programnak köszönhetően. Nem csoda tehát, hogy óriási versenyfutás lett a 200 milliárdos jegybanki program lehívásából. A bankok most már ott tartanak, hogy egymás után kénytelenek felfüggeszteni a hitelkérelmek befogadását, pedig a február végi MNB-adatok alapján még csak 77 milliárdos szerződéskötésnél járt négy hete program. Mégis mi történt most?
Egyre nehezebb elképzelni, mit fog kezdeni a kormány a 470 ezer családot érintő kamatstoppal, ha június 30-án lejár, úgy elszálltak ugyanis időközben a bankközi kamatok, hogy a nyár és az ősz folyamán tömegével szembesülnének bőven 30% feletti törlesztőrészlet-emelkedéssel is a jelzáloghitelesek a kamatstop kifutása esetén, amire a devizahiteles kataklizma óta nem volt példa. Addig a bankok állják a több tízmilliárdos számlát, ami nekik is egyre terhesebb.
Az orosz agresszió miatt a Nyugat és Oroszország közötti viszony alapjaiban megváltozott - értékelte a Portfolio-nak adott interjújában az orosz-ukrán háború következményeit Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárának elmondása szerint a magyar kormány támogatja a szankciós politikát, egy területet kivéve, ez az energetika. Magyarország álláspontja szerint ugyanis ezen a téren az Oroszországgal fenntartott pragmatikus gazdasági kapcsolat még középtávon sem felmondható. Orbán Balázs úgy vélekedett, hogy az orosz energiafüggőség csökkentése - miközben helyes cél - csak fokozatosan megvalósítható, és évtizedekig tarthat a kormány várakozása szerint. Az interjúban szóba került még a menekültek befogadása, az EU bővítésellenes politikája, a háború utáni kapcsolatépítés Ukrajnával, a V4-partnerség, az uniós források és a Brüsszellel folytatott vita, a Paks II beruházás jövője, valamint a rezsicsökkentés és a benzinárstop jövője is.
Egyre több jel utal arra, hogy a napokban valami megváltozott a koronavírus-járványban idehaza: az esetszámok emelkedésnek indultak, több megyére is kiterjed ez a romló folyamat, a vírus terjedési képességét mutató mérőszám egyre magasabb. Ennek hátterében több tényező állhat, de a felelős egyértelműen az omikron fertőzőképesebb alvariánsának hazai felfutása lehet.
Vlagyimir Putyin akár úgy is bevonulhatott volna a történelembe, mint egy olyan diktátor, aki országában egy hazugságokra épített világot kialakítva létrehozott egy stabil, közepes jövedelmű gazdaságot. Hangozzon bármilyen furcsán, nem kis teljesítmény egy elnyomó rezsimtől, hogy ilyen szépen elvegetálnak a „közepes jövedelem csapdájában” nagyobb megrázkódtatások nélkül. Ehelyett Ukrajna lerohanásával Putyin a XX. század diktátoraihoz csatlakozik, aki most népét gazdasági, politikai és társadalmi értelemben is a harmadik világ szegénységének és kilátástalanságának útjára vitte.
A koronavírus-válság okozta gazdasági zavarok még el sem múltak, amikor újabb sokk érte a világgazdaságot az orosz-ukrán háborúval. A fő csapás az energiaárak újabb lökésszerű emelkedésével érkezett, de a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok széthullása, az ellátási láncok körüli bizonytalanság, az egyéb nyersanyagok drágulása, illetve a nyersanyaghiány kockázata egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság idei kilátásai gyökeresen megváltoztak. Pontokba szedve tekintjük át a képet.
Erőteljes következményei lehetnek a magyar gazdaságra, ha az energiaárak ennyire magas szinten maradnak. A drága energia nemcsak az inflációba gyűrűzik be, hanem a külső egyensúlyunkat is rontja, nyomást helyezve ezzel a forint árfolyamára. Ami még fájdalmasabb: a magasabb energiaszámla egyszerűen kiszívja a megtermelt jövedelmet a gazdaságból, ez a keresletszűkítés pedig beárnyékolja a növekedési kilátásainkat. Számításaink szerint a sokkhatás igen jelentős lehet.
A kormányzat több helyen is beavatkozott a fogyasztói árakba, eltérítve azokat a piaci egyensúlyi szintjüktől. Az elmúlt hetekben látványosan megmutatkoztak ennek a gyakorlatnak a korlátai az üzemanyagok esetében, de lehet, hogy az élelmiszereknél is futunk még egy csúnya kört.
Saját bevallása szerint a magyar háztartások 60%-ának van saját autója, 2%-nak tőzsdei részvénye és 17%-nak ingatlanhitele – mutatják az MNB 2020-as háztartási vagyonfelmérésének minap közzétett első eredményei. Az ingatlantulajdon értékével együtt egy medián magyar háztartásnak 20 millió forintnyi (adóssággal csökkentett) vagyona volt 2020 végén. Három év alatt a legidősebbek gyarapodtak a leginkább, a legfiatalabbak a legkevésbé.
A benzinárstop első négy hónapja után egyértelművé vált: a piacgazdasággal nem konform intézkedéseket a piacgazdaság szereplői a racionális érdekeiktől vezérelve természetes módon kikezdik. Ez történt az üzemanyagok árára tavaly novemberben bevezetett, majd az energiapiaci áremelkedések miatt egyre kifeszítettebb hatósági árral is. A kormány most újabb intézkedésekkel reagál a helyzetre, és kilátásba helyezte, hogy ha kell, újra odacsap az asztalra. Ettől még az árplafon közgazdaságilag nem fenntartható és a kivezetés idején fájdalmas lehet a kijózanodás.
A hét elején szinte pánikszerű eladások jellemezték a forint piacát, majd szerdára hasonlóan nagy lendülettel erősödött vissza a magyar deviza 380 alá. Ez persze a korábbihoz képest még mindig kifejezetten magas szint, viszont már érezhető fordulatról beszélhetünk. Így is a forint az orosz-ukrán háború egyik legnagyobb vesztese eddig. De miért épp a magyar deviza került célkeresztbe? Hogy lehet, hogy még az ukrán hrivnyánál is nagyobbat gyengültünk?
A Versenyképességi Tükröt, amelynek célja a 2019-ben bemutatott 330 pontos Versenyképességi program megvalósulásának utókövetése, 2022-ben harmadik alkalommal jelentette meg a Magyar Nemzeti Bank. A koronavírus-járvány által rendkívüli módon megnehezített körülmények ellenére a program javaslatainak összesített teljesülése a 2020. végi 34 százalékról 42 százalékra emelkedett, emellett a 330 javaslatból 253 esetében már megindult a megvalósulás. A látott eredmények ellenére további erőfeszítések szükségesek a versenyképességi reformok teljes végrehajtására, ugyanis csak ezáltal biztosítható az ország fenntartható felzárkózása.
Miközben a már felvett lakáshitelek többségét védi a fix kamatozás vagy a kamatstop a kamatkörnyezet emelkedésétől, az aktuálisan elérhető új hitelekre ez nem igaz: az átlagos lakáshitelkamatok 6% felé közelednek. Egy év alatt mintegy 6 millió forinttal nőtt a teljes visszafizetendő összege és 20-23 százalékkal a törlesztőrészlete egy újonnan felvehető 20 éves, 20 milliós lakáshitelnek. Mivel azonban még a megtörtént kamatemeléseket sem árazták be teljesen a bankok, az MNB pedig további szigorításnak ágyazott meg, további jelentős emelkedés várható, vagyis érdemes mielőbb lakáshitelt felvenni. Bemutatjuk ehhez cikkünkben a friss banki ajánlatokat is.
Frissítés: A cikk címe egy idézőjeles idézet egy beszélgetésből, nem az elemzés végső megállapítása. Pont ellenkezőleg. A végső megállapítás a cikk végén, az utolsó részben található.
A lakásárak változása, alakulása (köszönhetően annak, hogy a lakosság mintegy 90%-a saját (avagy családi) tulajdonú lakásban él, vagy rendelkezik vele) mindig is a legfontosabb témák között szerepel a hétvégi húsleves, vagy kocsma pultja mellett, amikor helyzet van. Aki elad nyilván drágán szeretne, aki vesz, az olcsón, aki örököl vagy válik, az gyorsan, aki befektetésnek, az megfelelő hozamelvárással, aki fiatal és az elsőt veszi, az manapság szinte reménytelenül (elsősorban a Fővárosban, vidéken sokkal közelebb van az elérhető, egy gyerekeket vállaló párnak, köszönhetően a nem diverzifikált támogatási struktúrának), de lényegében a lakásárak várható mozgása elég széles körben érinti a lakosságot és szerencsére a legtöbben értünk is hozzá, és van X meglátásunk, amivel igazolni véljük gondolatainkat. Legyen akkor egy Portfolio "jóslás" is azzal kapcsolatban, hogy mire számíthatunk a jelenlegi tudásunk alapján a lakáspiacon, ami nyilván az árakra is komoly hatással lesz. Szakadnak, csökkennek, stagnálnak, vagy nőnek tovább a lakásárak?
Az orosz-ukrán háború, valamint a nyugati államok arra adott Oroszország elleni szankciósorozata nyomán néhány nap alatt nagyot változtak a magyar gazdaság kilátásai is. Az elemzők és a piaci szereplők is elkezdték elővenni a pesszimista forgatókönyveket a 2022-es évre: az eddig tervezettnél alacsonyabb GDP-növekedés, tartósan magasabb infláció, magasabb kamatok, gyengébb forintárfolyam, elszálló energiaárak. Összességében ez egy olyan mix, ami akár a költségvetés ambiciózus 4,9%-os hiánycélját is könnyen szétfeszítheti. Kérdés, hogy a romló folyamatokat látva meddig tarthat ki a fiskális politika "stratégiai nyugalma", az idei büdzsé ugyanis nincs nagy tartalékokkal elkényeztetve és a mozgástér is folyamatosan szűkül. Főleg a kedd reggel megjelent friss államháztartási helyzetkép fényében.
Rendkívüli stabilitásnak és magas jövedelmezőségnek örvendett a magyar bankszektor az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt két hónappal, 2021 végén, mintha csak egy újabb válság kezelésére készítették volna fel teljeskörűen. Az MNB friss adatai szerint tőkében 2,3-szorosan, likviditásban 2,2-szeresen teljesítette túl a szektor a követelményeket, egészséges megoszlásban. A bankok tavalyi rekordszintű, 820 milliárd forintos nyereségére most nem érdemes irigykedni: a hitelezés fenntartását és így a magyar gazdaság stabilitását biztosító fontos fegyvertényről van szó.
Oroszország Ukrajna elleni inváziójára gazdasági lépésekkel reagált a világ, a szankciók egy jelentős része a pénzpiacokat célozta. Mára elég világosan látszik, hogy a globalizált pénzügyi rendszer időszakában ezek az intézkedések (sok kezdeti kritikával szemben) nagyon hatékonyak, és megmutatjuk, hogy már rövid távon jelentősen rontják az orosz gazdaság stabilitását.
Ahhoz képest, hogy már a hitelekbe is átgyűrűzött a kamatemelkedés hatása, erős hitelkereslettel találkoztak januárban is a magyar bankok a jegybank friss adatai alapján. Különösen a lakáshitelek szárnyaltak, ezek között rég látott arányt képviseltek az új építésű ingatlanok, persze részben a kedvezményes Zöld Otthon Programnak köszönhetően. Miközben az ötéves kamatperiódusú lakáshiteleket már 6% feletti átlagkamattal vették fel a háztartások, a bankbetétek is megmozdultak: nyolc év után először átlépte a 2%-ot a forintbetétek átlagkamata.
A külföldi befektetők beragadtak a rubel kötvényeikben, miközben az orosz jegybank friss döntésével átmenetileg leállította a kamatszelvény-kifizetéseket ezekre a kötvényekre. Ezzel pedig technikailag részleges csődöt jelentett Oroszország. Azt is elmondjuk cikkünkben, hogy ez a mostani esemény miben más.
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
