Elemzés

Állami ingyenpénz, amelyről a magyarok nagy része még csak nem is hallott

Szinte mindenki tisztában van azzal, hogy százezrekbe, milliókba is kerülhet egy komolyabb egészségügyi kiadás, ezért érdemes még egészségesen felkészülni és rendszeresen félretenni erre a célra. Arról viszont kevesebben hallottak, hogy ezt a célt szolgálják az egészségpénztárak, ahol hozamot és állami támogatást is kapunk a megtakarított pénzünkre, azonban itt is érdemes körültekintően eljárnunk, mivel a szolgáltatók drágák, a hozam pedig alacsony.

"Minimum 40 milliárd euró" - sok vagy kevés?

Az elmúlt napokban heves vita bontakozott ki a hazai monetáris politika elmúlt 15 évének, azon belül is főként a legutóbbi három évének megítélésében. Nagyon sok érv hangzott el pro és kontra ezek számát már nem szeretnénk tovább gyarapítani. A nap végén úgyis a döntések által érintett gazdasági szereplők és általában a magyar gazdaság jövőbeli teljesítménye fogja kiállítani a monetáris politika értékelését. Egy kérdést, konkrétan a devizatartalék nagyságának kérdéskörét azonban még érdemes közelebbről megvizsgálni. Mint azt számtalan nemzetközi és hazai példa mutatta a megfelelő mértékű devizatartalék tartása elengedhetetlen a gazdaság stabil és fenntartható működése szempontjából. A jegybankárok egyik örök témája, hogy mekkora lehet a devizatartalékok optimális mérete? A továbbiakban a kérdés kapcsán két témára fókuszálunk: egyrészt, mi alapján határozható meg a devizatartalékok optimális szintje, másrészt ezen kritériumok alapján mit mondhatunk az MNB tartalékainak elégségességéről. Vajon tényleg indokolt lenne a tartalék szintjét akár 40 milliárd euróra, azaz a jelenlegi szint több mint másfélszeresére emelni?

Kirúgások, fiókbezárások a bankoknál: kijózanító számok érkeztek

Azt hinnénk, hogy a 2008 és 2015 között eltelt hét szűk esztendő a drasztikus megszorítások időszaka volt a bankszektorban. Van ebben igazság, de a szabályozói terhek miatt a hitelintézetek működési költsége így is csak 3%-kal, dolgozói létszáma pedig 13%-kal, vagyis 5800 fővel csökkent. A legjobban a fiókszám csappant meg: saját adatgyűjtésünk alapján átlagosan negyedével szűkebb fiókhálózattal működnek a bankok, mint a válság elején. A legnagyobb létszámleépítést a CIB, a Raiffeisen és a Budapest Bank hajtotta végre, a legtöbb fiókjától pedig a Raiffeisen, az UniCredit és a CIB vált meg hét év alatt.

Megvívta a 800 milliárdos brüsszeli csatát Magyarország

Összesen mintegy 800 milliárd forintot tesz ki annak a 71 mély- és útépítési szerződésnek a nettó ára, amelyet az aszfaltkeverő ügyben problémásnak talált az Európai Bizottság és emiatt felfüggesztette az ezekre vonatkozó kifizetéseket - derül ki abból a tavaly júliusi levélből, amelyet a közelmúltban hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. A vita lényegét és a levélváltásokat rögzítő dokumentumból megtudtuk, hogy a Bizottság eredetileg 25 százalékos pénzügyi bírságot javasolt kiszabni, míg Magyarország 5 százalékot szeretett volna elérni, de a végső megállapodásig is nagyon kellett volna neki a pénz 75 százaléka. A 800 milliárdos felfüggesztés sokkal nagyobb, mint amiről a minapi aszfaltügyi megállapodás során vitatott számlaállományként hallani lehetett, azaz tavaly nyár óta sokat sikerült "lealkudni" a problémás tételekből és ahogy kiszivárgott: a pénzügyi bírság mértéke is jóval 25 százalék alatti lett.

Évekig kellett tepernünk, hogy ne tekintsenek bóvlinak

Több mint négy évig volt mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriában Magyarország, ez változott most meg azzal, hogy végre felminősített a Fitch Ratings. A döntésre évek óta vártunk, a magyar gazdaság javulása pedig a gyakorlatban leginkább a sérülékenységünk csökkenésében mutatkozott meg. Persze két hitelminősítő továbbra sem javasol minket befektetésre, az igazi áttörést akkor érhetnénk el, ha ők is elismernék az eredményeinket.

Surányi György: Tévedések szomorú játéka

Surányi György a hétvégi írásában értékelte az elmúlt 15 év monetáris politikáját, amire a jegybank részéről Nagy Márton és Virág Barnabás válaszolt. Surányi György az alábbiakban a válaszcikkben megfogalmazott észrevételekre reagál.

Az MNB válaszol: Surányi György 9 tévedése

Surányi György, korábbi jegybankelnök esszében kritizálta a 2001 és 2016 közötti hazai monetáris politikát. Vezető jegybankárok körében az ilyen típusú írások érzékeny területnek számítanak, így Surányi írása legalábbis szokatlannak tekinthető. Ha meg is születik egy ilyen elemzés, abba már érdemes lett volna belefoglalni a szerző elnöki időszakát is, kellően kritikus értékelést felmutatva a csúszó leértékelő árfolyamrendszer tapasztalatairól, illetve olyan témákról, mint az aranytartalék értékesítése vagy a CW Bank hitelkihelyezései. De mi most ezekkel nem foglalkozunk. A következőkben inkább Surányi, az elmúlt 3 év monetáris politikájához fűzött kritikáinak 9 szakmai tévedését vesszük sorba.

Közeleg az év döntése: minden magyart hazazavarnak Londonból?

Alig egy hónap van már hátra az uniós tagságról szóló brit népszavazásig, de még mindig sok a nyitott kérdés. A legtöbb elemző szerint végül a brit választópolgárok a maradás mellett fognak dönteni, a közvélemény-kutatások megint fej-fej melletti eredményt becsülnek előre. Vannak ugyan arra vonatkozó szabályok, milyen procedúra alapján lehet kilépni az Európai Unióból, de erre még sosem volt példa.

Recesszióba süllyed Magyarország?

A második negyedév is pocsékul sikerülhet a magyar gazdaság számra, sőt, igazából az egész év kilátásai gyászosak - ez derül ki a legjobb magyar előrejelző modell által "kiköpött" számokból. Amennyiben a Leading Hube eredményei valóban megvalósulnak, Magyarországon az idén recesszió lesz. Vannak azért mentő körülmények.

Orbán Viktort cáfolják a tények

A régió kivételes szerepét is boncolgatta múlt heti veszprémi beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök szavai azonban túlságosan hízelgők Kelet-Közép-Európára (és Magyarországra) nézve, a valóság ehhez képest kijózanító.

Csúfos kudarcba fulladhat a magyar bankok kipucolása

Hitelezési konferenciánk pénzügyes közönségének 70%-a szerint jó lépés volt a hitelközvetítői jutalékok korlátozása. A nem teljesítő jelzáloghitelek piacának érdemi beindulására csak a kisebbség számít, és a MARK Zrt. programjának várható sikerével kapcsolatban is szkeptikusak a szakmabeliek. A bankok lakossági portfóliótisztítását a leginkább a piaci követelésvásárlás szabályozói ösztönzésével, és a végrehajtások olcsóbbá, egyszerűbbé tételével lehetne felgyorsítani a szavazatok alapján.

Nincs vége a kormány és a bankok háborújának

Nem ért véget a kormány és a bankok közötti háború, konferenciánk pénzügyi szakmabeli közönségének 73%-a szerint csak átmeneti fegyverszünetről van szó. A szektor pesszimista a jövedelmezőségi kilátásokat illetően: a többség szerint 5% alatt maradhat a tőkearányos megtérülés. A legfőbb kihívást továbbra is az állami szabályozás jelentheti, a legnagyobb lehetőségeket pedig a lakossági hitelezés tartogatja.

Cél és valóság: Az MNB monetáris politika kudarcai

Az elmúlt hetek az MNB nyereség-felhasználásának megrendítő híreitől hangosak. Mégis ami szakmailag fontos az a monetáris politika egészének alakulása. Az alapítványokkal kapcsolatban itt elég annyi, hogy a történtek nemcsak a polgári jó ízlés, hanem a józan ész határait is messze szétfeszítik. Ám ami szakmailag fontos az MNB tevékenységének megítélésénél, az a monetáris politika egészének alakulása. A hatéves elnöki ciklus félideje alkalmat ad arra, hogy mérlegre tegyük az elmúlt három év monetáris politikáját. Ezt a legjobban úgy tehetjük meg, ha összehasonlítjuk a megelőző évek monetáris politikai gyakorlatával.

Hatalmas meglepetés a GDP-növekedésben

Az előző negyedévhez képest 0,8%-kal csökkent, az egy évvel ezelőttihez képest (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 0,5%-kal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben - derül ki az első GDP-becslésből. A kiigazítatlan (és így szökőnaphatással megtámogatott) éves index 0,9%-os bővülést mutat, az erre vonatkozó elemzői konszenzus 2% volt.

Örülhetnek a magyar cégvezetők - Hidegzuhany a biztosítóknak

Az elmúlt két évben arra alapozott egy több milliárd forintos üzletet a magyar biztosítók egy része, hogy a cégvezetők felelősségét a 2014 márciusában hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv nem egyértelműen szabályozta. E jogbizonytalanságnak köszönhetően felelősségbiztosítást lehetett kötni több mint ötezer, potenciálisan pedig több tízezer cégvezetővel. Egy folyamatban lévő kormányzati törvényjavaslat azonban megszüntetné a jogbizonytalanságot, így a biztosítók két éve létező üzleti lehetősége ugrani látszik. A Magyar Biztosítók Szövetségénél a fogyasztókat is féltik az újabb változtatás miatt.

Ezektől a számoktól sírva fakadnak a tengerpartra készülők

A Balatonnál ugyan 20 százalékkal emelkedtek az árak tavaly, azonban a Földközi-tenger partjához képest mégis töredékáron lehet vásárolni. Míg a magyar tengernél tavaly 200 ezer forint/nm körül alakult az átlagos ár, és Siófokon valamint Füreden is csak ritkán ment 400 ezer forint fölé még a kiemelt helyszínek esetében is, addig az Adria partján 500-800 ezer forintos négyzetméterárakkal kell számolnia annak, aki nyaralóra vágyik. Ráadásul a parthoz közelebbi helyszíneken ennél is mélyebben kell a pénztárcába nyúlni, a prémium villák vásárlóinak pedig több mint 100 millió forint kell, hogy a zsebükben legyen. Ciprus esetében sem sokkal jobb a helyzet, míg a drágasági versenyt Málta nyerte 1 millióhoz közelítő fajlagos áraival.

A zuhanó olajár fáj a sógoroknak is

Ismertette az idei első negyedévre vonatkozó részletes eredményeit az osztrák olajcég, az OMV, mely nagy meglepetést nem okozott, hiszen hetekkel korábban megjelent már az előzetes beszámoló. az elemzői várakozásokat viszont a legtöbb fontos eredménysoron sikerült megvernie, és ugyancsak pozitív, hogy a menedzsment megerősítette idei évi előrejelzéseit.

Ez most a 10 legnagyobb sztori a magyar bankszektorban

Véget ért a válság a magyar bankoknál is, de a korábbi nagymellény helyett kiskabátban kell a következő néhány (?) bő esztendő növekedési lehetőségeit meglovagolniuk. Összeszedtük azt a 10 legfontosabb jelenséget és folyamatot, amely szerintünk meghatározza a bankszektor jelenét és jövőképét. Az egyes témákról részletesebben holnapi konferenciánkon lesz szó.

Mi lesz a nem fizető adósokkal, akiknek eladják a hitelét?

A Nemzeti Eszközkezelő és a magáncsőd mellett nem tűnik célszerűnek új programba belevágni, ezeket kellene továbbfejleszteni - mondják az EOS vezetői. A követelésvásárlással és -kezeléssel foglalkozó cégcsoport ügyvezető igazgatója, Thummerer Péter szerint egyértelműen van jövője a nem teljesítő jelzáloghitelek bankoktól történő megvásárlásának, ugyanakkor több százmilliárdos nagyságrend nem várható a piactól. Kiss Nikoletta jogi és compliance igazgató szerint nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy a követelésvásárlóknál jobban járnak az adósok, mint a bankoknál. A nem fizető lakossági hitelek jelenéről és jövőjéről beszélgettünk a két szakemberrel.

Szétesett az olajkartell