Kedden döntött a kamatokról az MNB, amihez szokás szerint indoklást is közölt. A következő piacokat befolyásoló lépésre a forgatókönyv szerint egy hónap múlva, szeptember végén kerülhetett volna sor. Ehhez képest 48 óra sem telt el, és a jegybank újra megszólalt, egyértelműen piacbefolyásoló szándékkal. Mi történt?
Tényleg okosabb lesz az ügyfél, ha több információt kap? Meg lehet maradni független szolgáltatóként a piacon? Az ügyfél vagy a szolgáltató fizesse az elemzéseket? - csak néhány kérdés azok közül, amelyeket feltettünk a magyar alapkezelőknek, bankoknak, brókercégeknek és privátbankoknak a január 3-tól életbe lépő MiFID 2. kapcsán. Valószínűleg ők maguk is meglepődnek azon, milyen eredmény született a válaszokból.
Mivel idehaza gőzerővel zajlanak az EU-pályázatokhoz kapcsolódó kifizetések, de Brüsszelbe még nem küldött ki számlacsomagot kifizetés céljából a kormány, ezért likviditáshiány lépett fel egyes uniós programoknál, így összesen 700 milliárd forintos mozgástérnövelésről döntött a kormány egy minapi határozatban.
Éles fordulatot vett a héten az Eximbank elszámolásának ügye, ami egy évek óta zajló csata a magyar statisztikai hatóságok és az Eurostat között. Fennáll a veszélye, hogy a pénzintézetet az államháztartási szektoron belülre kell sorolni, ez pedig jelentősen átírja a magyar adósságadatokat. Megmutatjuk, mennyire!
Az előzetes várakozásokra rácáfolva a statisztikai elszámolási viták rendezésére szolgáló uniós testület az EU statisztikai hivatalának adott igazat az Eximbank ügyében, igaz ennél szorosabb nem is lehetett volna a "szavazás" végeredménye. Ennek értelmében az állami pénzintézetet az államháztartási körön belülre kellene sorolni, ami így befolyásolhatja a magyar államháztartás legfontosabb mutatószámait. Körbejártuk, mi lehet a következő lépés az ügyben.
A társasági adókulcs egységesítésének hatására felélénkült a nemzetközi érdeklődés Magyarország iránt. Olyan befektetők találják meg hazánkat, akik eddig egzotikus off-shore helyszínek közbeiktatásával építették fel a vállalati struktúráját, ugyanis Magyarország ideális helyszín lehet az off-shore struktúrák kiváltására a 9%-os társasági adóval - állítja Pankucsi Zoltán. A Deloitte igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában úgy vélekedett, hogy a költségvetésben van mozgástér a különadók módosítására, csökkentésére, vagy akár eltörlésére is. Szerinte a jövő az automatikus adatszolgáltatás az adózásban is, a számlázó programok online bekötése újabb sikertörténet lehet, és az új szabályok arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy átálljanak a számlázó programokra. Az adószakértő azt is kifejti, hogyan lehetne fogást találni az agresszív adótervezést alkalmazó internetes óriásokon.
Svájc egy alig 41 ezer négyzetkilométeres területű kis ország, aminek több mint negyede terméketlen, sziklával és kővel borított, vagy az örök hótakaróval és jéggel fedett terület. A tengertől teljesen el van zárva, természeti kincsei nincsenek, az ország utolsó ezüstbányája már a középkorban kiürült, manapság pedig már csak Bázel és Rajna völgyi Bex környékén találunk néhány sóbányát. Felmerül a kérdés, hogy Svájc hogyan lett úttörője az iparosodásnak és technológiai fejlődésnek, hogyan lett versenytársa olyan nagyhatalmaknak, mint Anglia vagy Franciaország, és vált a demokrácia és jólét mintapéldájává gyakorlatilag néhány évtized leforgása alatt?
Ha már a görög csődveszély és a francia elnökválasztás kimenetele miatt nem kell aggódni, a folyamatosan aggódók új célpontot kerestek és Olaszországban meg is találták, hiszen több hír szerint is ők most a legnagyobb veszély Európára. De tényleg indokolt ez, vagy csak mítoszok alapján aggódnak egyesek? - tette fel provokatív kérdését minapi elemzésében az UniCredit londoni vezető elemzője, és számokkal alátámasztva levezette, hogy a leggyakrabban emlegetett kockázati tényezők nem igazán megalapozottak. Pár napra rá az IMF is kijött az országelemzésével, ami lényegében ugyanezeket vetítette előre. Azért ne essünk át a ló túloldalára se: nyilván nem nyugodhatunk meg teljesen az olaszok miatt.
Hamarosan eljöhet a pillanat, amikor a bankkártyáinkat akár teljesen nyugodt szívvel otthon is hagyhatjuk, ugyanis a magyar piac és a technológia is megérett arra, hogy széles körben elterjedjenek a mobiltárcák - véli Benyó Péter, az OTP Mobil ügyvezető igazgatója. A Simple-t fejlesztő fintech cég vezetője elárulta, hogy a mobilfizetési szolgáltatás továbbra is ingyenes lesz, és idővel a nem OTP-s ügyfelek előtt is kinyithatják az NFC-s fizetés lehetőségét.
Súlyos hibákra bukkantak Magyarország legnagyobb keretközbeszerzésének eddigi lebonyolítása során az Európai Bizottság auditorai és ha nem sikerül kimagyarázni az ügyet, illetve ha Brüsszel nagyon ellenséges lesz végig velünk, akkor a Portfolio értelmezése szerint több ezermilliárd forintnyi EU-támogatásunk kifizetésének felfüggesztése is bekövetkezhet. Az biztos, hogy a kormány ezt nem fogja annyiban hagyni és már most látszik, hogy komoly (jogi) csata készül.
A három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia felzárkózása az Európai Unió átlagához rendkívül látványos volt az elmúlt években más országokkal összevetve - mutat rá az Európai Központi Bank friss elemzésében, melyben azt is feltárják, hogy ezt minek köszönhetik a "csodaországok". A sikersztorik folytatását azonban kockázatok övezik. Tanulságos történet Magyarország számára is.
Igencsak megbontaná a visegrádi országok egységét az, ha az egyébként minden gazdasági feltételt teljesítő Csehország rövidesen úgy döntene, hogy elkezdi az eurózónába való belépés folyamatát. Tavasz óta elhangzott egy-két fontos jelzés ebbe az irányba és az ország közvéleményére nagy hatással bíró cseh jegybanknál is jöhetnek olyan személyi változások, amelyek a most még egyértelműen eurószkeptikus hangulatot elkezdhetik megváltoztatni. Saját helyzetértékelésünk és az Erste Bank minapi elemzése azonban mindezzel együtt is azt vázolja: nincs igazán esély arra, hogy 4 éven belül pénzt cseréljenek a csehek, hacsak nem veszik rá erre például Brüsszelből az országot. A Citi, a Societe Generale és a Nomura minapi cseh elemzései fel sem hozzák a pénzcsere témáját, így nagy lenne a meglepetés, ha a csehek mégis az euró mellett döntenének.
Bár májusban állítólag már beépítették Brüsszel elvárásait a Budapest-Belgrád vasútvonal építésének beszerzési szabályzatába, ma mégis arról ír az EurActive, hogy Magyarország miatt akadt el egyelőre a projekt. A cikk szerint jogi precedens készülhet Brüsszelben, amitől nehéz lesz majd eltérni és ami az egész "Egy övezet, egy út" kezdeményezés sikerét is befolyásolhatja. A legutóbbi hírek szerint a kínai gigahitel kamataival együtt a Budapest-Belgrád vasúti projekt 166 km-es magyar szakaszának teljes költsége akár már az 1000 milliárd forintot is súrolhatja, így különösen fontos, hogy mi lesz ennek az egész ügynek a kimenetele.
Az idei évtől életbe lépett adócsökkentések ellenére csak úgy ömlik a pénz az államkasszába, emiatt pedig rendkívül kedvezőek a költségvetés alapfolyamatai. A képet csak az uniós források egyenlege zavarja meg - mutattak rá minapi elemzésükben az OTP Bank szakértői. Várakozásuk szerint ősszel újabb, a kiadási oldalt érintő költségvetési intézkedések jöhetnek.
A közúti közlekedés fejlesztése részben az elektromos autóktól hangos, és mi magunk is egyre több zöld rendszámos autót látunk a városi utakon. A legtöbbször arról beszélünk, mennyibe is kerül egy elektromos autót megvásárolni, vagy hogy van-e elég nyilvánosan használható töltőállomás egy országban vagy egy-egy városban. Mindkettő fontos kérdés. Van azonban még egy terület, ami nagyban elősegítheti vagy hátráltathatja az elektromos autók terjedését, ez pedig az otthonunk (házunk, lakásunk, bérleményünk) elektromos állapota.
Avagy kik lehetnek az új, poszt-reneszánsz polihisztorok? Mostanában nagyon sok és sokféle prognózis jelenik meg az automatizáció és a robotika témakörében, miközben még konszenzus sincs a közgazdászok közt arról, hogy tulajdonképpen mire is lehet számítani. Az Eurofound, az EU egyik, a munka világával foglalkozó kutatóintézete maga ismeri el egy májusi elemzésében (Living and working in Europe 2016), hogy egyelőre megbecsülhetetlen a technológia közeljövőbeli hatása a foglalkoztatásra.
Az elmúlt hónapokban az összes feltörekvő kötvénypiac közül a mi szűk régiónk teljesített a legjobban és közben a térségünk devizái is a legnagyobb erősödést produkálták a dollárral szemben év eleje óta. A sztárok között teljesít tehát a magyar piac, mert javulnak, illetve erősek a fundamentumai és nagyon úgy néz ki, hogy a magyar és a régiós eszközök jó teljesítménye kitarthat még egy darabig. Sok múlik persze azon, hogy a nagy fejlett jegybankok a rendkívül laza monetáris politikából mikor és milyen intenzitással lépnek vissza. Ma például érdemes figyelni, hogy hogyan egyensúlyoz majd a szavakkal Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a kamatdöntési sajtótájékoztatón.
Időközönként felmerül a feltétel nélküli alapjövedelem koncepciója, így érdemesnek láttuk áttekinteni ennek lehetséges gazdasági és társadalmi hatásait. Az MNB közgazdászainak véleménye szerint a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése rövid és hosszú távon egyaránt kedvezőtlenül hatna egy ország versenyképességére és hosszú távú növekedési kilátásaira. Miközben az alapjövedelem visszaveti a munkaerő kínálatát és minőségileg is erodálhatja azt, addig a ténylegesen fennálló szociális kérdésekre a jelenlegi megoldásoknál rosszabb és pazarlóbb választ ad. Valamennyi fejlett ország költségvetése célzottan, az egyéni élethelyzetre szabott módon támogatja azokat, akik erre jogosultak, ami hatékonyabb megoldás az alapjövedelemhez képest, és nem jár negatív mellékhatásokkal. Nem véletlen, hogy a feltétel nélküli alapjövedelmet még sehol nem vezették be, néhány szűk körű kísérlet kivételével.
Jelentősen drágult az utóbbi egy évben a sertéshús, ezért egyre többször hallani, hogy semmit sem ért az áfacsökkentés, mert nem képes leszorítani a termékek árát. Ez azonban az adatok és a közgazdasági ismereteink szerint sem igaz.
A címben szereplő, gyakran hallható, kétségtelenül rosszhiszemű kérdésre nem egyszerű a válasz. Nemcsak az összes banki kondíciót kellene végignyálazni hozzá, hanem az egyes banki konstrukciók igénybevételét és a szolgáltatás minőségét is számszerűsíteni kellene. E lehetetlen vállalkozás helyett inkább a banki jelentésekhez nyúltunk: megnéztük, hogy saját méretükhöz képest mely hazai nagybankok realizálják ügyfeleiken és üzletfeleiken a legmagasabb bevételeket. Érdekes listákat kaptunk.
A ChatGPT-hez hasonló technológiák az amerikai gazdaság munkafeladatainak 15 százalékát képesek elvégezni, de teljes...
A kormány közzétette a jogszabálytervezetek között a második félévre tervezett jogalkotási munkatervét. Ezen dokumentum...
Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...
Hogyan építsünk vagyont? Hogyan bánjunk a pénzünkkel úgy, hogy az idővel minket szolgáljon? Ha mi nem gondoskodunk...
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
A kínai központi vezetés kamatcsökkentésekkel igyekszik támogatni a gazdaságot az 5%-os növekedési cél elérése...
"Gyakorlatilag négy évünk növekedés nélkül telt" - mondta Michael Böhmer, a baseli székhelyű Prognos, Európa...
Mi lesz a kínai kapcsolatokkal?
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
