A címben feltett, elsőre ostobának és provokatívnak tűnő kérdésre a válasz az, hogy IGEN. Az európai identitást nem Jean-Claude Juncker ünnepi beszéde vagy Donald Tusk szózatai fogják erősíteni, hanem az, ha az emberek a mindennapi életükben tapasztalják az egységes gazdasági térség előnyeit.
Ezúttal is jön a költségvetés számainak idő előtti "kőbe vésése", vagyis a jövő évi büdzsé korai elfogadása, miután a parlamenti képviselők már ma szavaznak a törvényjavaslatról. Összeszedtük a legfontosabb ábrákat, amelyek bemutatják a kormány jövő évi terveit.
Parragh László szerint óriási hiba, hogy a polgármesterek nem zárnak be gimnáziumokat Magyarországon. A szakiskolákba (régi nevükön szakmunkásképzőkbe) kellenek a diákok, hogy kielégítsék a gyárak munkaerőigényét, csökkentve ezzel a krónikus munkaerőhiányt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke olyan szakmai érvekkel támasztotta alá az ötletét, miszerint egy gyenge gimnázium "kiszúrás" a gyerekkel, mert nem tud továbbtanulni, "kiszúrás" a családdal, mert olyat tanul a gyerek, aminek nincs piaci kereslete és "kiszúrás" a gazdasággal, mert nincs elegendő munkaerő.
Nemcsak a vidéki kistelepülések ürülnek ki a belföldi elvándorlás és a természetes fogyás miatt, hanem a legtöbb magyar nagyváros is. 2005 és 2016 között Salgótarján népessége közel 20 százalékkal csökkent, de Miskolc lakossága is olyan gyorsasággal fogy, hogy már kevesebben lakják, mint Szegedet. Eközben Győr és Sopron népessége szépen bővül, gyorsabban, mint a fővárosé.
A brit választási eredmények egyetlen pozitív olvasata, hogy az eddigi tapogatózó Brexit-tárgyalásokon meglehetősen keményfejűnek mutatkozó konzervatívok koalícióra kényszerülve puhulni fognak, és így a hard-Brexit (az unióval való erőteljesebb szakítás) esélye csökken. Logikus, de nem feltétlenül van így.
Európában szinte sehol nem tapasztalható a magyarhoz hasonló lakossági kötvényroham, mostanra az államadósság mintegy negyedét a háztartások finanszírozzák. A dolognak ugyanakkor vannak kockázatai is: egyrészt a piacinál lényegesen magasabb hozamot kell fizetni, hogy a termékek vonzók legyenek a lakosság számára, másrészt pedig nagy a megújítási kockázatuk a rövid futamidejű papíroknak. Nem véletlen, hogy egyre többet hallani arról, hogy már fékeznék a rohamot, közben viszont a politikusok könnyen eladható sztorit látnak a lakossági kötvényekben.
Még a nagy meglepetést okozó előzetes adatnál is gyorsabban növekedett a magyar gazdaság az első negyedévben. A szezonálisan és naptárhatással igazított mutató szerint az éves növekedési ütem 3,8% volt, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint amit az első becsléskor közölt a KSH. A negyedéves alapú növekedési ütem nem változott, így számolva 1,3%-os volt a bővülés.
Fontos állomásához érkezett az Eurostat és a magyar statisztikai hatóságok között évek óta zajló elszámolási vita az Eximbank ügyében. Úgy tudjuk ugyanis, hogy az illetékes bizottság által (magyar kezdeményezésre) felállított munkacsoport a magyar fél álláspontját alátámasztó következtetésre jutott. Ezek szerint ugyanis az Eximbankot nem szükséges az államháztartáson belülre sorolni.
A 2018-as költségvetés mellékleteiből, pontosabban egyetlen lényeges államháztartási táblázatból kiolvashatóak a kormány közép távú tervei. Ebből kiderül: a költségvetés kiadási oldala valósággal felfújódik a következő években (a korábbi tervekhez képest is) és ennek okát elsősorban a társadalombiztosítási alapoknál kell keresni.
Most még csak ott tartunk, hogy mindenki megfogalmazza a javaslatait, de határozottan ellenzem azt a német javaslatot, amely büntető jelleggel összekötné az uniós források folyósítását a jogállamisági keretekkel - ezt rögzítette a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Corina Cretu. Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa egy finnországi konferencia keretében nyilatkozott nekünk és a fentiek mellett azt is megjegyezte: "ezzel együtt azt is gondolom, hogy minden tagállamnak kötelessége tiszteletben tartani az EU alapvető értékeit." Interjúnk egyszerre jelenik meg a Portfolio magyar és angol oldalán.
A közép-európai régió gyors növekedése nem először sarkallja nagyotmondásra a politikusokat. Most éppen Orbán Viktor büszkélkedett el Kínában azzal, hogy a régió lett az Európai Unió növekedési motorja. A miniszterelnököt azonban nem igazolják a számok.
A nagy népességű kelet-közép-európai országok gazdasági előretörése figyelhető meg az Európai Unión belül, és ez a folyamat a következő években is kitart majd. A lengyel és román előremenetel mellett a görögök és a horvátok hátracsúsztak a gazdasági méretek alapján képzett uniós rangsorban. Mi és a szlovákok légüres térben vagyunk.
A menekültválság kezelésére is lehessen jelentős uniós forrásokat költeni, közben pedig az EU-pénzek visszatartásával a politikai mellett anyagi nyomást is lehessen helyezni a renitens tagállamokra - ez a két fő vonal rajzolódik ki abból a minap kiszivárgott német stratégiai dokumentumból, ami a 2020 utáni újabb uniós költségvetés kereteit vázolja fel. Bár sok részlet még nem ismert, a német álláspont is változhat, a brüsszeli alku pedig még messze, mégis érdemes egy gyorsértékelést adni: nem tűnik annyira drámaian rossznak a 2020 utáni időszak a magyarországi EU-támogatások szempontjából. Ha csak területi alapon gondolkodunk a jövőről: a szegényebb magyarországi régiókba például ömölhetnek az EU-s milliárdok, Nyugat- és Közép-Dunántúl fellélegezhet, és Budapest is bizakodhat.
Idén az első negyedévben a beruházások volumene 34,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Szinte minden ágazatban óriási növekedést mutat a teljesítmény, ám ennek elsődleges oka, hogy tavaly év elején az uniós források eltűnésével összezuhantak beruházások, így most a viszonyítási alap rendkívül alacsony volt. Éppen ezért érdemes kicsit jobban megvizsgálni, mi is történik a magyar beruházásokkal.
Magyarország 13 éves EU-tagsága alatt tavaly fordult elő először, hogy az újfajta előlegek miatt totálisan szétvált egymástól a kormány által hivatalosan kifizetett EU-támogatások összege attól, mint ami ténylegesen bekerült a gazdaságba. Ez olyannyira igaz, hogy a minap a Miniszterelnökség államtitkára elismerte: a mostani kifizetések háromnegyede egyelőre még nem élénkíti a gazdaságot, csak később fogja. Éppen emiatt nagyon érdekesek a Magyar Nemzeti Bank azon friss adatai, hogy mennyire durván szétválik a hivatalos kifizetés az effektív pénzfelhasználástól. Ezek alapján 2019-ig még hasíthat a magyar gazdaság, akár gyorsuló ütem mellett is, de mivel elfogynak az EU-pénzek, 2020 körül kemény földet érés néz ki. Az EU-pénz nélküli, jórészt hitelből finanszírozott gigaberuházások persze felülírhatják ezt a képet, ha megvalósulnak és nem csúsznak sokat.
Akár már idén útjára indulhat a BÉT 20 milliárd forintos tőzsdefejlesztési alapja, ami 2017 és 2018 egyik legizgalmasabb befektetési sztorija lehet. Zsembery Levente, a HVCA elnöke és az X-Ventures vezérigazgatója szerint a tőzsdefejlesztési program mellett a generációváltásból fakadó tranzakciók is élénkíthetik a hazai felvásárlási piacot idén, emellett az új Jeremie programról is megvannak az első részletek.
Abszolút kapóra jön a magyar kormánypártoknak az, hogy az Európai Parlament múlt héten megszavazta a 7. cikkely szerinti eljárás előfázisát, hiszen tovább lehet erősíteni a külföldi- és EU-ellenes retorikára építő kampányt, amely hozzásegítheti Orbán Viktort a valódi céljához: az újabb kétharmados győzelemhez - mutat rá elemzésében Peter Attard Montalto. A Nomura londoni feltörekvő piaci elemzője szerint a magyar kormányfőnek inkább a félelem fenntartása, mint a valóban káros döntések meghozatala a célja, és éppen emiatt véleménye szerint Orbán Viktor nem fogja bezáratni a CEU-t.
Míg az amerikai bankrendszer már el is felejtette a válságot, az európai sokkal komplikáltabb helyzetben van: szabályozási cunamival, alacsony profitabilitással magas nemteljesítő hitelállománnyal és tőkehiánnyal küszködik - mondja Király Júlia. A fordulat azonban talán már itt van, és a közgazdász szerint a Brexittel is nagyot nyerhet az európai pénzügyi szektor.
Nagy kihívást állít Magyarország elé a népesség elöregedésének problémája, ám az ország egyes régiói különösen nagy bajban vannak. A déli országrészen jóval gyorsabb a természetes fogyás, mint máshol, míg a két északi régió a belföldi migráció miatt ürül ki rohamosan. Az országon belüli és a nemzetközi vándorlás egyértelmű nyertese Közép-Magyarország, így egyedüli régióként itt még növekszik a népesség.
Az utóbbi években egyre nagyobb méreteket öltött a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, de igazán látványos kihívások elé főként az építőiparban állítja a cégeket. Az anekdotikus információk meredeken emelkedő bérekről, munkaterületről átcsábított brigádokról, drágulásokról, projektek csúszásáról szólnak, persze ezek lehetnek egyedi, extrém esetek is. Mutatunk néhány ábrát az építőiparról, amelyek érdekes tendenciákat jeleznek.
A ChatGPT-hez hasonló technológiák az amerikai gazdaság munkafeladatainak 15 százalékát képesek elvégezni, de teljes...
A kormány közzétette a jogszabálytervezetek között a második félévre tervezett jogalkotási munkatervét. Ezen dokumentum...
Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
A kínai központi vezetés kamatcsökkentésekkel igyekszik támogatni a gazdaságot az 5%-os növekedési cél elérése...
"Gyakorlatilag négy évünk növekedés nélkül telt" - mondta Michael Böhmer, a baseli székhelyű Prognos, Európa...
Mi lesz a kínai kapcsolatokkal?
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
