Mitől ilyen borús a hangulat, miért gyengül a forint?
A mostani piaci helyzetet az alábbi, vázlatszerű főbb összefüggésekkel lehet gyorsan leírni:
A mostani piaci helyzetet az alábbi, vázlatszerű főbb összefüggésekkel lehet gyorsan leírni:
Az elmúlt évek legerősebb vételi érdeklődését mutatták a befektetők ma a 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukción, így az Államadósság Kezelő Központ "kénytelen" volt megemelni az elfogadott mennyiséget az elképesztően mélyre nyomott hozamelvárások mellett. Az ilyen futamidejű aukciók történetében most először süllyedt a 2%-os határvonal alá az aukciós átlaghozam. Mindez 2,3%-os jegybanki alapkamat mellett következett be. Az MNB által támogatott önfinanszírozási program, ami a bankokat erőteljesen az állampapírok felé tereli, a jelek szerint brutális fordulatszámon pörög egyelőre.
Bár ma már stabilizálódott, sőt kicsit javult a fejlett részvénypiacokon a hangulat, a forint éppen emellett gyengült délután az euróval szemben. Tegnap éppen fordítva volt, azaz a határozottan romló külpiaci hangulat mellett tudott erősödni a magyar fizetőeszköz.
A devizahiteles mentőcsomagról megjelenő hírek várhatóan fokozott volatilitást okoznak a következő hónapokban a magyar eszközök piacán és a mostani optimista árazásokra tekintettel a Morgan Stanley óvatosabbá vált a magyar piacokkal kapcsolatban a ma kiadott magyar piaci elemzésében.
Oroszország azt reméli, hogy Ukrajna rendezi pénteken esedékes, féléves kamatfizetését a Kijev által decemberben kibocsátott, és Oroszország által lejegyzett 3 milliárd dolláros eurókötvény után.
Nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánul az, hogy a Franklin Templeton alapkezelő szakemberei szeretik a magyar állampírokat - legalábbis ez derül ki abból, hogy a külföldiek forintalapú magyar állampapír állománya az utóbbi hetekben ismét határozottan emelkedett.
Jövő héttől hat magyarországi banknál is meg lehet majd vásárolni a hirtelen népszerűvé vált Bónusz Magyar Államkötvényt (BMÁK), illetve öt hitelintézet az inflációkövető lakossági állampapírt: a Prémium Magyar Államkötvényt (PMÁK) is forgalmazza majd - írja a Világgazdaság.
A csökkenő banki kamatok alaposan felkavarták az állóvizet befektetési szokásaink terén. Az évtizedekig verhetetlennek tűnő bankbetétekből százmilliárdok áramlanak új befektetési formák felé. A magasabb hozammal kecsegtető befektetések gyűjtőhelye a Portfolio Online Tőzsde, ahol pénzét befektetheti részvényekbe, befektetési alapokba vagy akár állampapírokba is.
Az orosz pénzügyminisztérium szerdán már a harmadik egymást követő héten dobott piacra kötvényeket a belföldi piacon az előző hat hét kihagyása után, amit akkor a "kedvezőtlen piaci körülményekkel" indokolt.
Hosszú idő után újra közel került az euró-forint árfolyam a 300-as szinthez. Közben a magyar állampapírokat úgy viszik, mint a cukrot. Milyen főbb hazai és külföldi okok állnak e mögött? Meddig folytatódhat még a kamatcsökkentés? Milyen hatással járhat a Magyar Nemzeti Bank új programja? Erősödhet-e még tovább a forint, vagy most érdemes eurót venni? Mindeközben nem mehetünk el szó nélkül a nemzetközi folyamatok mellett sem! Mire érdemes most figyelni a globális gazdaságban? Tényleg mindent be fog vetni az EKB? Mi lesz így az euróval? Milyen főbb devizakeresztek felé érdemes kacsintgatni? A két meghívott előadó segítségével ezeket a kérdéseket járjuk körül és természetesen ezúttal is lesz lehetőség kérdésekre.
A közelmúltbeli magyar gazdaságpolitikai bejelentések mellett történelmi mélypontra, vagy annak közvetlen közelébe süllyedtek a különböző futamidejű magyar állampapír hozamok. Hétfői piaci körképünkhöz hasonlóan pénteken délután is körbekérdeztünk a piacon, hogy ki mit gondol és két szakértő válaszai lényegében ugyanazt tartalmazták: a hozamcsökkenési sorozat érdemi folytatódása helyett lassan már inkább emelkedés várható, főleg a hosszabb futamidejű hozamoknál.
Az általános nemzetközi tapasztalatok szerint a magas külföldi részarány kiélezett helyzetekben növelheti az adott ország állampapírpiacának sérülékenységét, míg a hazai szereplők jelenléte inkább a stabilitás irányába hat. Magyarországon a külföldiek állományának a válság során látott gyors leépülése is rámutatott a magas nem rezidens állományban rejlő kockázatokra. Az elmúlt időszakban a javuló fundamentumok mérsékelhették az ehhez kapcsolódó kockázatokat. Emellett az utóbbi években a korábbiaknál valamivel stabilabb befektetői bázis épülhetett ki, ami a magas külföldi állomány jelentette kockázatokat szintén tompíthatja. Nemzetközi összehasonlítás alapján hazánkban a bankrendszer részarányának növekedésére van tér. Az alábbiakban Horváth Dánielnek, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának elemzését közöljük.
Bő két éve a leglassabb ütemben, mindössze 12 milliárd forinttal nőtt májusban a lakossági állampapír állomány - derül ki az Államadósság Kezelő Központ mai közleményéből. Fontos gyorsan hozzátenni, hogy ez egy technikai hatással függ össze, és ha ettől eltekintünk, akkor továbbra is azt látjuk, hogy lelkesen veszi a lakosság a számára kínált különböző papírokat. Emiatt a teljes lakossági állampapír állomány most már átlépte a 1900 milliárd forintos határt. Így igencsak megközelítettük a 2000 milliárdos lélektani szintet (május végére ezt akár el is érhetjük) és egyúttal lendületesen haladunk afelé, hogy a teljes államadósság egytizede lakossági "kezekben" legyen.
A KBC múlt héten közzétett gyorsjelentéséből kiderült, hogy a belga jegybank felügyeleti előírása alapján a jövőben nulla feletti súllyal szerepelteti a kockázatokkal súlyozott eszközérték (RWA) számítása során a magyar (és belga, cseh, szlovák) állampapírokat. A lépés magyarországi hatásaival kapcsolatban kérdeztük meg a K&H-t.
A Templeton Alapkezelő mai lépése, illetve a friss gazdaságpolitikai jelzések alapján kiemelt fontosságú az, hogy a piac hogyan értékeli a kereteket és a további állampapírpiaci kilátásokat. Alábbi gyors értékelésünk szerint most kevésbé valószínű, hogy olyan jellegű negatív reakciók alakulnának ki, mint amelyekre 1-2 évvel ezelőtt jó esély mutatkozott volna. Sőt, elképzelhető, hogy jelentősebb zavarok nélkül tudja az alapkezelő "egészségesebb" szintre mérsékelni magyarországi kitettségét, ha valóban ezt szeretné elérni. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy valóban ez lenne a célja. Az extrém mértékű ukrán állampapírpiaci fejlemények és a saját alapjaiból történt tőkekivonás mellett ugyanis még növelte is a meglévő hatalmas kitettségét keleti szomszédunk piacán.
Minden idők legnagyobb egynapi állampapír visszavásárlását hajtotta végre ma az Államadósság Kezelő Központ, hiszen az idén augusztusban lejáró kötvényből (2014/D) az 5 milliárdos keretre felajánlott 145,8 milliárd forintnyi (!) mennyiségből 142,1 milliárd forintnyit elfogadott. A visszavásárlási aukció rendkívüli volumene, az aukción részt vett szereplők száma és az adott papír tulajdonosi szerkezete alapján igen nagy az esély arra, hogy a Templeton Alapkezelő adott vissza ma nagy tételben ebből a papírból. A fejleménnyel párhuzamosan a forint kicsit gyengült, igaz vele együtt ugyanezt láttuk a török líránál is. Egyelőre nem tudjuk, hogy a Templeton ténylegesen csökkentette magyarországi kitettségét, vagy a mai aukción visszaadott papírral párhuzamosan más futamidejű papírokban elkezdett "betárazni".
A délelőtti aukciókon tapasztalt igen erős vételi érdeklődés miatt mindhárom államkötvény lejárat kapcsán meghirdetett délutánra nem-kompetitív tendereket az Államadósság Kezelő Központ, és ezeken csaknem az összes keretet igényelték az elsődleges forgalmazók. Emiatt a délelőtti aukciókkal együtt ma több mint 100 milliárd forintnyi forrást vont be az ÁKK, ami ritka esemény az elmúlt évek alapján.
Miután a Magyar Nemzeti Bank múlt csütörtökön a forintalapú állampapírpiac keresleti oldalát megtámogató intézkedéssorozatot jelentett be, az állam finanszírozását végző Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) felügyelő szerve, a Nemzetgazdasági Minisztérium az adósságfinanszírozási keretek módosítására utaló jelzést tett ma.
A monetáris lazítás összetett formájára utal a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön bejelentett intézkedéscsomagja és ha ebből indulunk ki, akkor a tankönyvi összefüggések alapján a forintra nehezedő gyengülési nyomásról, valamint az állampapír hozamokra leszorító hatásról beszélhetünk. Ha gyakorlati oldalról közelítjük meg a kérdéskört, akkor lényegében ugyanezen irányokat tudjuk megjelölni a két eszközosztály kapcsán. Amint azonban csütörtöki elemzésünkben már hangsúlyoztuk: nagyon sok múlik majd azon, hogy az MNB "csomagja" milyen mértékben tudja megváltoztatni a bankok magatartását, azaz milyen összegek mozdulnak meg a forintalapú állampapírpiac felé.
Bár helyesnek mondható az MNB célja, az ország külső sérülékenységének csökkentése, ám a csütörtökön bejelentett jegybanki intézkedések nem biztos, hogy célt érnek, és az sem egyértelmű, hogy jelentős átrendeződés következik be hatásukra a hazai állampapírpiacon - derül ki az MTI által két magyar piaci szakértővel készített körképből. A tegnapi bejelentéssel kapcsolatban írt Portfolio.hu elemzés (amely a bankok magatartásával kapcsolatos kérdőjeleket is tartalmazta), illetve az első londoni elemzői vélemények alábbi cikkeinkben olvashatók:
Egy hétvégi jelentés alapján rossz a pénzintézetek kockázatkezelése.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Egy nap alatt 50 millió dollárt zsebelt be az elnökjelölt.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
