Az utóbbi években megszokottnál is jobban áll az adósság elleni harcban idén a magyar kormány. Korábban is használt modellünk szerint gyakorlatilag a kérdés csak az, mennyire akarja a kormány leszorítani az adósságot. Akár az is lehet, hogy a 2018-as választások miatt most a lehetségesnél kisebb csökkentést hajtanak végre, hogy aztán nagyobb mozgástér maradjon a következő két évre.
Kissé lassulva, de még mindig 6,5%-kal gyarapodtak az elmúlt egy évben a magyar háztartások pénzügyi eszközei. Az első félév nettó tranzakciói alapján az állampapír, a készpénz és az életbiztosítás volt sorrendben a három legnépszerűbb megtakarítási forma a magyar lakosságnál.
Arról tárgyal a japán pénzügyminisztérium a legnagyobb helyi bankokkal, hogy legyenek kedvesek 0%-os kamat mellett lejegyezni ősztől az állampapírokat - írja a Reuters. Az állampapírok másodpiacán a negatív hozamszint már eddig sem volt ismeretlen.
Hiába jók a lakossági állampapírhozamok, a kötvényekbe fektető befektetési alapok egy része ezeket is messze felülteljesítette az elmúlt években, persze nem teljesen kockázatmentesen. Megnéztük, melyik Magyarországon kezelt kötvényalapokkal lehetett a legtöbbet kaszálni az elmúlt években.
Az alacsony betéti kamatok ellenére 75 milliárd forintos pozitív tranzakcióval zárták a júniust a bankbetétek, amellyel az értékpapírok 41 milliárdját is lekörözik. Az értékpapírokon belül elsősorban az állampapírokat keresték a magyarok, de viszonylag sokan voksoltak a részvények mellett is. A befektetési alapok nagy vesztesei voltak a hónapnak mínusz 127 milliárd forintos havi tranzakcióval, a legnagyobb vagyonvisszaesést a pénzpiaci és a vegyes alapok mutatták.
A font összeomlásának még nincs vége - ezzel a címmel adta ki friss ajánlását a befektetőknek a Societe Generale csapata és amellett érvelnek, hogy az elmúlt hetekben csak egy átmeneti megnyugvást láttunk, és a brit jegybank most csütörtöki kamatdöntő ülése további fontesést fog majd kiváltani. Több nagy londoni bankház is arra számít friss elemzéseiben, hogy a következő hetekben folytatódhat a font esése, így ezt érdemes azoknak a magyaroknak is mérlegelniük, akik Nagy-Britanniában dolgoznak, fontban halmoztak fel megtakarítást, vagy rendszeresen utalnak a magyar családtagoknak, de eddig abban reménykedtek, hogy a font majd a Brexit-népszavazás után idővel talpra fog állni. A Brexit-népszavazás utáni napokban már összeszedtük azokat a tényezőket, amelyek a font tartós gyengélkedése felé mutattak, és ez eddig helyt állónak is bizonyult:
Elsősorban a külföldiek devizában lévő állampapírjainak lejárata miatt csökkent a hazai értékpapírok állománya májusban - derül ki az MNB mai közleményéből. A háztartások továbbra is jól veszik az állampapírokat, de a tőzsdei részvényeknél is nettó vásárlók voltak.
A Fitch májusi felminősítése után ezen a héten öt és fél év után először van arra reális esély, hogy Magyarország két nagy hitelminősítőnél kerüljön vissza a befektetésre ajánlott kategóriába. Ha pedig ez megtörténik, akkor annak már kézzelfogható pozitív következményei lehetnek, hiszen friss befektetői tőke indulhat meg a magyar piac felé. Mindez azon múlik, hogy pénteken a Moody's figyelmen kívül hagyja-e a Brexit miatti kockázatokat és a kormány által bejelentett költségvetési lazítást. Most úgy tűnik, hogy inkább még kivárhatnak éppen a fenti kockázatok miatt, de árulkodó lehet, hogy a magyar bankokról optimista elemzést tett közzé a hitelminősítő a múlt héten.
Az idei első félévben kissé visszaeső vagyon jellemezte a hazai kötvényalapokat, a kezelt vagyon félév alatt 8 milliárd forinttal, 1308 milliárd forintra csökkent. Ebben leginkább a rövid kötvényalapok a ludasok, a hosszú és szabad futamidejű alapok ugyanis valamelyest növelni tudták nettó eszközértéküket. A csökkenő vagyon ellenére a hazai kötvényalapok korántsem teljesítettek rosszul az első félévben: egyes hosszú kötvényalapokkal 4-9%-ot is lehetett keresni idén júniusig, ami több, mint amennyit egyes lakossági állampapírok egy év alatt ígérnek.
Érthető, hogy első reakcióként mindenki az eladás gombot nyomja a Brexit miatti sokk hatására, de érdemes második gondolatként már a vételi pontokat keresni a kelet-közép-európai régió kötvénypiacain - mutat rá péntek délután kiadott gyors helyzetértékelésében a SocGen stratégiai csapata. Egy ezzel párhuzamos anyagukban konkrét lengyel kötvényvásárlási ajánlást is kiadtak.
Kitört a pánik a tőkepiacokon, zuhannak a részvényárfolyamok és a kockázatosnak tartott devizák, míg ezzel párhuzamosan veszik a befektetők az olyan menekülő eszközöket, mint az arany vagy az amerikai államkötvény.
Ha az állampapírok magas hozamából szeretnénk részesülni, nem árt azzal tisztában lennünk, hogy nem teljesen kockázatmentes, illetve költségmentes befektetésről beszélünk minden esetben, sőt, még a hozam is változhat. Íme három hasznos tanács, ha lakossági állampapírra fáj a fogunk.
Egészen a mai napig viszonylag olcsón megúsztuk a Brexit miatti félelmeket, most azonban már az egész nemzetközi piacra kiterjedt a pesszimizmus, abból pedig már a magyar eszközök sem maradhattak ki.
A hivatalos kommunikáció szerint a Fednek hamarosan újra kamatot kellene emelnie, a piac azonban nagyon nem így látja helyzetet. A 10 éves és az 5 éves időtávra vonatkozó inflációs várakozások különbsége a 2008-as gazdasági válság óta nem volt ilyen alacsony, vagyis a piaci szereplők többsége nem számít arra, hogy az infláció az elkövetkezendő időszakban érdemben megindulna felfelé, ami így a Fed vitorlájából is kifoghatja a szelet.
A meghirdetett 45 milliárd forint helyett 56 milliárd forint értékben adott el 3, 5, illetve 10 éves államkötvényeket csütörtök délelőtti aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Különösen népszerűnek bizonyultak a 10 éves lejáratú papírok, melyekre hétszeres volt a túljegyzés.
Az NGM adatai szerint négy év alatt meghaladta a százezret azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek a szülők Start-értékpapírszámlát nyitottak. A számlákon eddig több mint 20 milliárdnyi megtakarítás van, átlagosan 7-8 ezer forintot tesznek félre a szülők havonta a gyermekeiknek - értesült a Magyar Idők.
Komoly változásokon megy keresztül a magyar kötvénypiac, mivel szép lassan az összes olyan tényező eltűnik, ami az elmúlt években lefelé nyomta a hozamokat - olvasható az OTP Bank elemzésében. A következő hónapokban két fontos kérdés állhat az MNB és a kormány előtt: hogyan tudják tovább ösztönözni azt, hogy a külföldiek kivonuljanak a magyar piacról és ki tudja megvenni az általuk esetlegesen piacra dobandó kötvénymennyiséget. Vagyis akármennyire is lezártnak tekinti a rendszerszintű átalakításokat a jegybank a piacon, könnyen lehet, hogy nyáron ismét a nem konvencionális eszközökhöz kell majd nyúlnia.
Tovább nőtt a megtakarítani tudók aránya 2013 óta az internetező lakosság körében: míg két évvel ezelőtt a megkérdezettek mindössze egyharmada tudott félretenni, mára ez az arány már 55% - derült ki a Budapest Alapkezelő kutatásából. A befektetési eszközök használatában azonban még nincs elegendő gyakorlata a lakosságnak: a pénzüket még mindig legtöbben lekötés nélkül a folyószámlán, készpénzben és bankbetétben tartják - hangsúlyozta Konkoly Miklós, az alapkezelő vezérigazgatója a társaság mai sajtótájékoztatóján.