Közel 87 milliárd forinttal, 1802 milliárd forintról 1889 milliárd forintra emelkedett a Takarék Csoportnál kezelt vállalati és lakossági megtakarítások állománya 2016-ban - közölte a Takarékbank.
Erős túlzással élve leszokott saját megtakarítási termékeinek értékesítéséről a magyar pénzügyi szektor. 10-ből 6 új ügyfélforint ugyanis állampapírba került 2016-ban, és tavaly először átlépte az 1000 milliárd forintot a lakosság állampapír-állományának növekedése. 2011-ben a nyugdíjpénztárak, 2012-ben a bankbetétek, 2015-ben a befektetési alapok véreztek el az állampapírokkal vívott küzdelemben, végül 2016 is hozott egy nagy vesztest: utolsóként a háztartások készpénztartása bukott el a versenyben. Kétséges, hogy az állampapírok forgalmazási jutalékának 0,8%-ra csökkentése és a lakossági állampapírkamatok esése elég lesz-e idén egy újabb fordulathoz a magyar megtakarítási piacon.
Megjelentek az új Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK), az eddigieknél egy százalékponttal alacsonyabb kamatprémiumot fizet az ÁKK a 3 és 5 éves papírokra is.
Évek óta nem fordult elő, hogy a mostanihoz hasonlóan negatív legyen az egyéves előretekintő reálhozam Magyarországon az év elején. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a rövid hozamokat mostanra nulla körüli szintre sikerült lenyomni, az infláció viszont várhatóan élénkülni fog a következő időszakban. A lakosság ez ellen védekezhet például az inflációkövető állampapírokkal, melyek szerepe még jobban felértékelődhet a jelenlegi környezetben, az intézményi befektetők viszont akár veszteséget is realizálhatnak magyar eszközeiken, vagy más, a magyarnál jövedelmezőbb piacok felé mozdulhatnak.
Minden eddigi értékesítési csúcsot megdöntve, januárban 346 milliárd forinttal növekedett a lakossági állampapírok állománya. A Kamatozó és a Féléves Kincstárjegyek (KKJ, FKJ) valamint a Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) voltak a legkedveltebb befektetési eszközök. A januári és tavalyi év kiemelkedően magas keresletére reagálva ugyanakkor az adósságkezelő a kincstárjegyek kamatainak csökkentése mellett döntött - írja az ÁKK közleményében.
Április 1-től vizsgálja az MNB, hogy megfelelnek-e a hazai bankok a jelzáloghitelekre vonatkozó új szabályoknak, a piac már lázban ég, a jelzálogbankok folyamatosan jönnek ki az új jelzáloglevelekkel. Még a bankok oldaláról is élénk vevői keresletet látni - aminek az MNB gátat is szabna -, ez pedig az alapkezelőktől és más piaci szereplőktől veszi el a lehetőséget egy jó befektetéstől. Ráadásul az élénk banki kereslet a hozamokat is lejjebb nyomja, ilyen feltételek mellett pedig az alapkezelők többsége nem is hajlandó beszállni az amúgy ígéretesnek tűnő befektetési lehetőségbe. Elviekben a lakosság számára is elérhetőek a jelzáloglevelek, de a mostani 2-2,5%-os hozamok hosszú lejáraton nem tudják felvenni a versenyt a lakossági állampapírok vonzó kamataival.
Ha befektettük a pénzünket, de hirtelen mégis szükségünk van rá, nemcsak akkor bukhatunk, ha részvényekbe fektettünk és épp zuhan az árfolyam. Állampapíroknál a visszaváltási árfolyam, életbiztosításoknál a visszavásárlási táblázat, nyugdíjcélú megtakarításoknál az állami támogatás visszafizetése, befektetési alapoknál pedig a büntetőjutalék viccelhet meg minket.
Az MNB előrejelzése szerint idén már 2,4%-os inflációra számíthatunk, ami a befektetéseink hozamának vásárlóerejét is lerontja majd - egy átlagos bankbetét reálkamata közel -2% is lehet. Szerencsére van lehetőségünk inflációkövető állampírokkal ellensúlyozni a fogyasztói kosár drágulását, ilyen például a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) is. Az inflációnak azonban hosszútávon stagnálnia vagy csökkennie kell, hogy a vásárlóérték-vesztést tartósan ellensúlyozni tudjuk.
A legfrissebb statisztikák szerint jelentősen megugrott a magyar háztartások kereslete a befektetési alapok és a részvények iránt, de az állampapírok 83 milliárd forintos nettó tranzakcióját így sem tudták meghaladni novemberben. A bankbetétek iránti kereslet kissé visszaesett, de a bankbetétek és értékpapírok összesített havi kereslete a 2016-ban eddig mért legmagasabb szinten, 150 milliárd forinton zárt novemberben.
Idén év végén is teljesülni fog az alkotmányos adósságszabály, mivel 74,7%-ról 74% körülre mérséklődik az adósságráta - jelentette ki a Világgazdaságban megjelent interjúban Barcza György. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója úgy látja, hogy a jövőre lejáró 2,5 milliárd eurónyi devizaadósság megújítása kapcsán nem szabad túlterhelni a forintalapú piacot, és az esetleges jüanalapú kibocsátás mellett a jen is szóba jöhet, mert lesz jenalapú lejáratunk is. A lakossági állampapír állomány eddigi dinamikus felfutása a bankbetétek és befektetési alapok felőli átsúlyozással is összefüggött, de ez a korszak véget ért Barcza szerint. Jelzése szerint 2017. január 1-jétől a lakossági állampapírok hozamszintjén nem változtat az ÁKK, de a rövid papírok forgalmazói jutalékán igen.
Az idei volt az az év, amikor nagy valószínűséggel mélypontra érkeztek a kockázatmentes befektetések hozamai, és ezzel együtt a banki kamatok is Magyarországon. Nem egyszerűen a magas kamatok kora ért véget, hiszen az már évekkel ezelőtt megtörtént, hanem egyre nagyobb valószínűséggel a hozamcsökkenés időszaka is, ami a fix kamatozású eszközök felértékelődésére játszó befektetési stratégiák kifulladását ígéri. A totális hozamsivatag nagy vesztesei lehetnek befektetési oldalon a pénzügyi intézmények. Akik képesek rá (pl. a bankok), azok ezt részben a növekvő hitelezési volumennel kompenzálhatják, hiszen a szuperolcsó hitelek iránt viszont egyre nagyobb a kereslet.
Gyakorlatilag az állampapírok iránti keresletnek köszönhető, hogy a magyar háztartások értékpapírokban lévő megtakarításai nem csökkentek idén. Januártól októberig az állampapírok összesített tranzakciója közelíti a 800 milliárd forintot, miközben a befektetési jegyek és a részvények csúnyán lemaradtak a versenyben. A bankbetéteket az agrártámogatások hizlalják, októberben közel 100 milliárdos, az eltelt 10 hónapban pedig 42 milliárd forintos pluszt mutatnak.
Az ÁKK legfrissebb közleménye szerint november végén összesen 5031 milliárd forintot tett ki a lakossági állampapír-állomány, ami októberhez képest 100 milliárd forintos állománybővülést jelent.
A legnagyobb állampapír-portfólióval rendelkező magánszemélynek összesen 2,6 milliárd forintnyi megtakarítása van magyar állampapírban, a tíz legnagyobb állampapír-állományú portfólióban pedig október végén összesen 11,5 milliárd forintnyi megtakarítás volt - derült ki az államkincstár Portfolio-nak küldött adataiból. A legnépszerűbb konstrukció egyértelműen a Prémium Magyar Államkötvény, de a Kamatozó Kincstárjegyek állománya is jelentősen emelkedett a tíz legnagyobb állampapír-portfólióban tavalyhoz képest.
116,6 milliárd forinttal 4807,7 milliárd forintra emelkedett a PEMÁK nélkül számított lakossági forint állampapír-állomány októberben. A PEMÁK októberi félmilliárd eurós csökkenésével ugyanakkor összességében már negatív értékesítési adatot kapunk.
A korábbi két felminősítés után meglepő lenne, ha a héten a Moody's nem minősítené fel Magyarországot - mondta Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Szerinte a devizakötvényekben való eladósodottság olcsóbb lehet az államnak, de kockázatosabb is, ezért továbbra is kiemelt szerepet kapnak a forint alapú állampapírok az államadósság finanszírozásában.