Az MNB legfrissebb statisztikái szerint továbbra is az állampapírok a legnépszerűbbek a háztartásoknál, az év első négy hónapjában 336 milliárd forintot meghaladó friss tőkét helyeztek ide a háztartások, igaz, kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. A befektetési alapok már nem voltak ilyen keresettek a lakosság körében, januártól áprilisig több mint 37 milliárd forint távozott az alapokból.
Európában szinte sehol nem tapasztalható a magyarhoz hasonló lakossági kötvényroham, mostanra az államadósság mintegy negyedét a háztartások finanszírozzák. A dolognak ugyanakkor vannak kockázatai is: egyrészt a piacinál lényegesen magasabb hozamot kell fizetni, hogy a termékek vonzók legyenek a lakosság számára, másrészt pedig nagy a megújítási kockázatuk a rövid futamidejű papíroknak. Nem véletlen, hogy egyre többet hallani arról, hogy már fékeznék a rohamot, közben viszont a politikusok könnyen eladható sztorit látnak a lakossági kötvényekben.
Az eredetileg tervezett 40 helyett 50 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK, a hosszabb papírokra tudott ráemelni az adósságkezelő, a hozamok pedig vegyesen változtak.
Továbbra is csak jelképes hozamot kell fizetni a három hónapos diszkont kincstárjegyekért, kedden sikeresen értékesített 20 milliárdnyi állampapírt az ÁKK.
A közelmúltban tapasztalt kamatcsökkenés ellenére még mindig a lakossági állampapír az egyik legjobb kockázatmentes befektetés Magyarországon, viszont érdemes több dologra is odafigyelnünk, mind befektetéskor, mind pedig ha az értékpapír visszaváltására adjuk a fejünket. Íme pár hasznos tipp azoknak, akik az államot hiteleznék a pénzükkel.
A tervezett összegben adott el 12 hónapos diszkont kincstárjegyeket és 3 éves változó kamatozású kötvényeket csütörtökön az ÁKK, de az egyéves hozam már nem tud tovább csökkenni a mélypontról.
A régiós országok többségében nem tud mit kezdeni a lakosság az alacsony kamatkörnyezettel: egy-két ország kivételével továbbra is nő a lakossági bankbetétek állománya (jobbára persze a lekötés nélküli betéteké), és úgy tűnik, sehol nem olyan népszerűek a lakossági állampapírok, mint Magyarországon.
Az MNB Stabilitási Jelentésében van egy érdekes ábra arról, hogy mibe teszik az ügyfelek pénzét az alapkezelők. Az adatok a tavaly év végi állapotokat mutatják, a két kedvenc pedig: a bankbetétek és az állampapírok.
Idén év elején 6000 milliárd forintra duzzadt a lakossági állampapírok állománya, ezzel öt év alatt ötszörösére hízott a népszerű befektetés. Ennek oroszlánrésze a lakosságnál van, de szép csendben egyre nagyobb részt hasítanak ki maguknak az önkormányzatok is, akiket tavaly ilyenkor még észre sem vettünk volna, mára pedig már több száz milliárd forint értékű lakossági állampapír is lehet a kezükben.
Töretlenül nő a magyar háztartások pénzügyi vagyona: az elmúlt egy évben 7,8%-kal lettünk "gazdagabbak". Ezen belül a legdinamikusabb továbbra is az állampapír-állomány nő: egy év alatt 27,0%-kal emelkedett az állampapírokban lévő lakossági vagyon, és 2017 eleje sem hozott megtorpanást. Pedig az ÁKK egymás után csökkenti az állampapírok kamatát, és a bankok is kisebb jutalékot kapnak az értékesítésért.
Áprilisban közel 170 milliárd forintért vásároltak az új Kétéves Állampapírból, ezzel a legkeresettebb konstrukció volt múlt hónapban. Az első négy hónapban a teljes állománynövekedés elérte az ezermilliárd forintot.
Tavaly közel hatmilliárd euróval csökkent Magyarország arany- és devizatartaléka, így az év végén 24,3 milliárd eurót tett ki. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most megjelent éves jelentéséből az is kiderült, hogy ennek legnagyobb része, 18,6 milliárd euró deviza értékpapírokban, jórészt kötvényekben volt az év végén, a fennmaradó rész pedig devizabetétben volt elhelyezve. A jegybank szokás szerint tartalékkezelési stratégiájáról is beszámolt, melyből kiderül, milyen alapelvek mentén vigyáznak az ország tartalékaira.
A színfalak mögött javában folyik az egyeztetés az ÁKK és a lakossági állampapírokat forgalmazó bankok között, mivel kiderült, hogy néhány leleményes bank a privátbanki ügyfelek hitelezésével nemcsak az értékesített állampapír állományát dobta meg, hanem a pénztárcáját is hizlalta az extra forgalmazói jutalék bezsebelésével. Mindezt az állam számlájára. Az ÁKK megálljt parancsolt, készülődik a forgalmazói szerződésmódosítás, és még nem tudni, hogy ez az akció mekkora keresletkiesést jelent majd a lakossági állampapírok piacán. Ennek igyekeztünk utánajárni.
Lakossági állampapírt a Magyar Államkincstáron kívül bankoknál is venni lehet, a forgalmazó bankok többsége ezért nem is számít fel külön díjat, de ha lejárat előtt szeretnénk visszaváltani a papírunkat, egyáltalán nem mindegy, hogy azt bankban vagy a kincstárban tartjuk-e. Egyes bankok ugyanis a kincstárénál kedvezőtlenebb árfolyamokat szabnak, amivel sokat is lehet bukni, ha nem tudjuk kivárni a lejáratot.
Ha az államadósság-finanszírozáshoz való hozzájárulásról van szó, a magyar háztartások szinte mindenkit leköröznek az EU-ban. Az államadósságon belüli több mint 13%-os magyar aránynál egyedül Máltában mértek magasabbat. A probléma, hogy a magyar lakosságnál lévő államadósság több mint fele rövid lejáratú, nem véletlenül igyekszik az ÁKK a hosszabb lejáratú papírok értékesítését előmozdítani.
Akár már idén 1%-ra csökkenhet a népszerű Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) kamata a Portfolio szerdán megrendezetett Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciarésztvevőinek egy része szerint. A konferencia hallgatósága úgy látja, hogy az állampapírok mellett a befektetési alapok lehetnek az idei év népszerű befektetései a vagyonos ügyfelek körében, emellett kiderült az is, hogy mit gondolnak a résztvevők a robottanácsadók és fintech cégek előretöréséről a vagyonkezelésben.
A lakossági pénzügyi vagyona emelkedő trendet mutat, az állampapírok háztartási pénzügyi megtakarításban való aránya tavaly mintegy 10%-ot tett ki. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a Portfolio mai Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján elmondta, hogy a lakossági állampapírok tavalyi felfutásában nemcsak a lakosság, hanem az önkormányzatok kereslete is szerepet játszott. Az előadást követő panelbeszélgetés résztvevői szerint a magyar vagyonos ügyfelek körében a prémium állampapír jelentheti az új kedvencet, miután a rövid futamidejű állampapírok folyamatosan vesztenek majd népszerűségükből.
Az új Kétéves Állampapír első értékesítési napján 2,3 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság az állampapírból - derül ki az ÁKK legfrissebb közleményéből.
A jutalék- és kamatcsökkentés ellenére töretlen a lakossági állampapírok iránti kereslet, a lakosság mellett az utóbbi időben az önkormányzatok is komoly érdeklődést mutatnak a papírok iránt. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában elárulta, hogy bár a Kétéves Állampapír még csak tegnaptól vásárolható, már újabb konstrukciókon töri a fejét az ÁKK. Az egyik ilyen egy, a nyereménybetétekhez hasonló, sorsoláson alapuló lakossági állampapír lenne.
Mától már jegyezhető az új, 2 éves futamidejű állampapír. A fix kamatozású kötvény évente 2,5%-ot fizet. A kormány és az ÁKK célja, hogy tovább növeljék az államadósságon belüli lakossági részarányt, Varga Mihály szerint elképzelhető, hogy a jövőben újabb lakossági állampapírokat dob ki a piacra az ÁKK.
Óvóhelyre küldték a hatóságok a lakosságot.
B-52-eseket fogott el az orosz légierő.
Több engedményt is tett, hogy létrejöjjön az üzlet.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
