Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján több más téma mellett részletesen beszélt az extraprofitadó-szabályozás, illetve a banki tranzakciós illeték változásáról – a megemelt összegeket „védelmi hozzájárulás” néven kell befizetnie a multinacionális cégeknek, illetve a bankoknak és a biztosítóknak. A miniszter kitért az üzemanyag-kereskedők azon javaslatára is, mely szerint havi, és nem heti alapon kellene számolni az üzemanyagárak átlagárát. A kérdés azért fontos, mert Nagy Márton szerint megengedhetetlen, hogy a magyar üzemanyagárak a szomszédos országok árainak átlagára fölött legyenek, a kereskedőknek ez alá kellene levinni az árakat. Nagy Márton támogatását fejezte ki a kereskedők javaslatát illetően.
Az év elején Szaúd-Arábia bizalmasan jelezte, hogy fontolóra veszi európai állampapírállományának eladását, amennyiben a G7 úgy döntene, hogy lefoglalja Oroszország közel 300 milliárd dollárnyi befagyasztott vagyonát - értesült a Bloomberg. Az ügyet ismerő források szerint a királyság pénzügyminisztériuma közölte néhány G7-es tárgyalópartnerével, hogy ellenzi az ötletet.
A mai 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukcióra meghirdetett 20 milliárd forint mennyiségre mindössze 12 milliárd forint vételi ajánlat érkezett, így ezt és a hozamelvárásokat látva az ÁKK csak 7 milliárdot fogadott el, azaz 13 milliárddal a terv alatti értékesítés történt. Utoljára április elején láttunk olyat, hogy a 3 hónapos papírból terv alatti eladás történt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint Nagy Márton miniszter ma a Bankszövetség elnökségével találkozott, akikkel ismertette a kormány legújabb gazdasági-költségvetési intézkedéseinek bankokra vonatkozó részleteit. A tájékoztatásból vadonatúj információk derülnek ki a tranzakciós illeték változásáról is, egyes esetekben triplázódik az adóterhelés mértéke. A részletek ismeretében számításaink szerint nem rajzolódik ki a kormány által korábban említett 400 milliárd forintos adóemelési hatás, valami még hiányzik.
Bárhogy is nézzük, jócskán megemelkedett az államadóssági ráta Magyarországon, ezen belül pedig felkúszott a devizában denominált tartozás részesedése is. Ez merőben új helyzetet eredményez hazánkban, akár a piacokról, akár pedig a lakosságtól várnánk a költségvetés és a korábban felvett hitelek finanszírozását. Erre pedig – elemzői várakozások szerint – jelentős szükség is lesz, hiszen a következő időszak magas költségvetési hiánya, a magyar gazdaságpolitika erős választási ciklikussága, továbbá a viszonylag magas kamatszolgálat is mind azt vetítik előre, hogy egyhamar nem kerül egyensúlyba a büdzsé bevételi és kiadási oldal.
A hazai államadósság-finanszírozás előtt álló főbb kihívásokról volt szó a Checklist hétvégi különkiadásában, melyben Madár István, lapunk vezető makrogazdasági elemzője olyan szakemberekkel beszélgetett, akik nap mint nap testközelből figyelik az államháztartás, a monetáris politika és a pénzpiacok főbb folyamatait: a műsorban vendégünk volt Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdásza és Loncsák András, a VIG Alapkezelő befektetési igazgatója.
A Magyar Államkincstár továbbfejlesztette az online felületeit, és a befektetések még egyszerűbb kezelése érdekében több új funkcióval bővült a WebKincstár és MobilKincstár alkalmazás. Most már többek között lehetőség van a rendszeres befektetési megbízások rögzítésére is - közölte az Államkincstár.
Miközben a részvénypiacok szekere idén is jól megy, az általánosságban emelkedő kötvénypiaci hozamok nem segítenek a hazai kötvényalapoknak. Az erős ellenszél ellenére vannak olyan kötvény- és pénzpiaci alapok, amelyeknek féléves teljesítménye veri az ugyanezen időtávon lakossági állampapírokkal elérhető kamatokat. Az viszont kijelenthető: az idei év slágerei minden bizonnyal nem a kötvényalapok lesznek, amit a visszaeső hozamok és kereslet mellett az alapkezelők értékesítési súlypontjának áthelyezése is magyarázhat.
Bár Liz Truss 2022-es katasztrofális brit miniszterelnöksége figyelmeztethetett volna másokat a fiskális aktivizmus veszélyeire, úgy tűnik, a radikális francia pártok semmit sem tanultak ebből. Egy újabb összecsapás következhet be egy felelőtlen kormány és a pénzpiacok között oly módon, hogy a jegybankárok két tűz közé kerülnek.
Robognak tovább a jó piaci környezetben az abszolút hozamú alapok, a legjobbak közé csak 10% feletti féléves hozammal lehetett bekerülni idén, a lista legtetején 40% körüli teljesítményt láthatunk. Jól megy a szekere a Hold Alapkezelő alapjainak, más alapkezelő alapjaival csak elvétve találkozhatunk a legjobbak között. A legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, az első félévet pozitív hozammal zárta, de lenne még hova javulni.
A kormány 2023-ban az önfinanszírozás megerősítése és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzése érdekében négy terelőintézkedésből álló programot hirdetett meg. A négy elemből álló intézkedéscsomag három eleménél teljesültek a kormány elvárásai és a kitűzött célok. Ezek közül mindenképen kiemelendő a kormányzati beavatkozás következtében a befektetési alapoknál látott állampapír-állománybővülés. A terelőintézkedések negyedik elemével kapcsolatban azonban a hazai hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadó fizetési kötelezettségük csökkentésének lehetőségével szembeni kormányzati elvárás - vagyis, hogy 1 300 milliárd forinttal növeljék állampapír-állományukat - a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ez idáig csak részlegesen teljesült.
Időarányosan kedvezően alakult a központi költségvetés finanszírozása az első félévben, hiszen az egész évre tervezett forrásbevonás 60%-a teljesült. Az év második felére jelentős devizakibocsátás nincs a tervekben, a lakossági és az intézményi forintpiac pedig jó úton jár, hogy megvalósuljanak a 2024-es célok - közölte az ÁKK.
A kamat és a biztonság a legfontosabb a lakossági befektetőknek akkor, amikor állampapírt választanak, a befektetők majdnem háromnegyede semmit nem hiányol a jelenlegi palettáról – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által rendelt felmérés adataiból. A több mint ötezer kincstári lakossági ügyfél közül minden harmadikat próbáltak már lebeszélni állampapír-vásárlásról.
Szokatlanul gyenge volt ma a befektetői vételi érdeklődés a 10 éves magyar államkötvényaukción, így tavaly február után most fordult elő először, hogy az Államadósság Kezelő Közpon nem is adta el az általa meghirdetett 10 milliárd forintnyi mennyiséget, hanem csak 9 milliárd forintért vont be forrást. A 3 éves kötvényaukción is szokatlanul gyenge volt a vételi erő, igaz ott még ezzel együtt is 10 helyett 11 milliárdos volt az értékesítés, az 5 éves papírnál viszont az erős kereslet mellett 10-ről 25 milliárdra emelte az ÁKK az elfogadott mennyiséget.
1300 háztartást kérdezett meg a Magyar Nemzeti Bank a saját anyagi helyzetéről és megtakarítási terveiről. A mostaninál optimistábban legutóbb 2022 januárjában látták a magyarok a pénzügyi kilátásaikat, és jó hír, hogy növekedett az alacsony keresetűek megtakarítási képessége is. 10-ből 4 háztartásnak ugyanakkor még mindig nincs megtakarítása.
Egyértelműen javulásnak indultak a lakossági állampapírok értékesítési számai: az ÁKK közlése szerint múlt héten mindegyik lakossági papír kereslete nőni tudott, a legtöbbet a FixMÁP-ból vették a magyarok, ezt a bónusz állampapír, majd a MÁP Plusz követte.
A gazdasági naptár egyik legszórakoztatóbb eseményének az számít, amikor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közreadja éves felülvizsgálatát az Egyesült Államokról. Bár mindenki tudja, hogy az amerikai kormány semmibe szokta venni, hogy az IMF mit mond az amerikai gazdaságról, a Valutaalap legutóbbi, IV. cikk szerinti felülvizsgálata igencsak feltűnést keltett egy meglepő megállapítás miatt. Az olvasók meglepődve értesülhettek arról, hogy az IMF számításai szerint az USA államadóssága fenntartható pályát mutat.
Egy hétvégi jelentés alapján rossz a pénzintézetek kockázatkezelése.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Egy nap alatt 50 millió dollárt zsebelt be az elnökjelölt.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
