A római kormány a 2019-es deificitcélt 2,4 százalékon hagyja, de utána ezt évről évre csökkenti: 2020-ban a korábban tervezett 2,4 százalékról 2,1-re, 2021-ben pedig 1,8 százalékra - hangzott el Giuseppe Conte miniszterelnök sajtótájékoztatóján szerda este.
Azzal, hogy az olasz kormány durván le akar térni az EU-val közösen meghatározott költségvetési útról, a görög válsághoz hasonló válság jöhet Olaszországban is, és az egész folyamat az euró létét is veszélybe sodorhatja - küldte a kemény figyelmeztetést tegnap Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök az olasz kormánynak. Az olasz helyzet göröghöz hasonlítása már eleve borzolta a piaci kedélyeket, de erre még rátett egy lapáttal egy vezető olasz kormánypárti politikus, aki újra megpendítette az olasz eurókilépést. Ezek hatására ma reggel ismét brutális esések voltak az olasz pénz- és tőkepiacokon és az euró is szenved a dollárral szemben. Mindezt csak alig enyhítette, hogy a vezető olasz politikus máris tompította kijelentését: szó sincs eurókilépésről a kormány terveiben. Ezt megerősítendő a kormányfő is kénytelen volt megszólalni, hogy nyugtassa a piacokat: szerinte az euró visszafordíthatatlan Olaszországban.
Brüsszel komoly dilemma elé került az olasz kormány megengedettnél jóval nagyobb költségvetési hiányterve miatt: ha meghátrál és engedi az olasz költekezést, akkor azzal az eurót veszélyeztetheti, ha viszont konfrontálódik az olaszokkal, akkor ez a jövő májusi EP-választásokon visszaüthet - mutat rá a helyzetre hétvégi összefoglalójában a Bruxinfo. Amint pénteken megírtuk: a pénteki masszív olasz piaci esések mellett egyesek Brüsszelben már az olasz eurókilépés lehetőségéről kezdtek beszélni, mivel az olasz kormány láthatóan nyakas és nem fog meghátrálni a korlátok és a nyomás hatására.
Azzal, hogy az olasz kormány azt választotta: szembemegy a friss költségvetési tervével az Európai Bizottsággal, látható a tartósan konfrontatív hozzáállása és emiatt egyesek Brüsszelben már az olasz eurókilépésről kezdtek beszélni - jelezte névtelenül egy uniós döntéshozó a Reutersnek. Ő úgy látja: benne van a pakliban, hogy az olaszok végül a kilépésig sodródnak. Emiatt nem véletlen, hogy rendkívül rossz napon vannak túl az olasz pénz- és tőkepiacok: a tőzsdéjük a Brexit-népszavazás óta nem zuhant egy nap alatt ekkorát, a kötvényhozamok pedig meredeken emelkedtek, így velük együtt a csődkockázat is. Ez a negatív hatás átterjedt a többi európai vezető piacra is, a tőzsdék estek, az euró pedig jelentősen gyengült a dollárral szemben.
Az 1 milliárd eurós új magyar eurókötvényből 190 befektető vásárolt, 42%-nyi részt német és osztrák, 18%-ot kelet-közép-európai, 15%-ot brit, 21%-ot további európai és mindössze 4%-ot amerikai befektetők vettek meg - tudta meg a Reuters kötvénypiaci szolgáltatója, az IFR.
Kedvezőtlenül értékelik a befektetők, hogy az establishmentellenes olasz kormány a korábban tervezettekhez képest sokkal magasabb költségvetési hiányt céloz meg. A kötvényhozamok emelkednek, a tőzsde esik.
A görög pénzügyminisztérium közleménye szerint 12 hónapos kincstárjegyeket dobtak piacra, amiből 812,5 millió euró folyt be. A hozam 1,09 százalék volt, ugyanúgy mint az előző, június 13-i kibocsátáskor.
A második negyedév végén 74,5%-os volt a GDP-arányos államadósság Magyarországon, a mutató harmadik negyedéve emelkedik. Az államháztartás finanszírozási képessége az elmúlt egy évben a GDP 2,9%-át tette ki, ez az utóbbi négy év legmagasabb értéke.
A költségvetés finanszírozási igénye 2016 óta folyamatosan meghaladja az ESA-deficitet az európai uniós támogatások költségvetési előfinanszírozása következtében, 2018 első felében pedig a beérkező támogatások csúszása is növelte a finanszírozási igényt. Az ennek következtében megemelkedő forrásbevonás megterheli az állampapírpiacot és lassítja az államadósság GDP-arányos csökkenését is, ami 2018-ban 1,1 százalékpont lehet. Ezt követően azonban dinamikus, évente a GDP 2-2 százalékpontját meghaladó mértékű adósságcsökkenés várható. Elemzésünk szerint a lakossági állampapírokból történő forrásbevonás a forint kötvénypiac megterhelése nélkül a jövőben is fedezetet nyújthat a magas finanszírozási igényre, így továbbra sincs szükség devizakötvény-kibocsátásra. A belső finanszírozás erősödésével tovább mérséklődhet hazánk külső sérülékenysége.
2018 első negyedévében újabb rekordmagasságba, 247 ezer milliárd dollárra emelkedett a világ adóssága, ami a globális GDP több mint háromszorosának felel meg - derül ki az az Institute of International Finance (IIF) legfrissebb elemzéséből.
A német gazdaság nagyon erős lábakon áll annak ellenére, hogy a protekcionista fenyegetések az ország nyitottsága és külkereskedelemtől való függősége miatt fokozott veszélyt jelentenek rá. Hiába néz ki azonban jól Németország jelenlegi helyzete, közép és hosszabb távon az elöregedő társadalom és a gyenge termelékenység-növekedés miatt veszély fenyegeti ezt az aranykort. Az IMF országelemzésében kiemeli, hogy a német kormánynak ki kellene használnia a jelenlegi különleges helyzetet, hogy még időben felkészüljön az országot érintő jövőbeli kihívásokra. A pénz ebben nem lehet akadály, a költségvetési mozgástér ugyanis bőségesen rendelkezésre áll: idén év végére 60%-ra eshet a bruttó államadósság, ami csak az idén több mint 4 százalékpontos esést jelentene. Különösen figyelemre méltó a német adósságleépítés tempója, ha hozzátesszük, hogy 2012-ben még magasabban volt a GDP-arányos adósságuk, mint Magyarországnak, mostanra viszont már 10 százalékponttal alacsonyabban van.
Az idei első negyedévben tovább csökkent Németország államadóssága, ráadásul nem csak a GDP arányában, hanem nominális értéken számolva is, amivel nagyon kevés ország büszkélkedhet. Ha csak az adósságfolyamatokat nézzük, a magyar kormánynak bőven van miért irigykednie Németországra, nálunk ugyanis egyelőre csak álom marad a nominális adósságcsökkentés, azonban a német sikersztorinak van egy árnyoldala is.
Felröppent a hír, hogy Magyarországnak 300-350 milliárd forintos költségvetési kiigazítást kellene végrehajtania jövőre, hogy megfeleljen az adósságszabálynak. Nos, röviden a lényeg az, hogy: emiatt még nem kell.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tegnapi nappal teljesítette a 2018-ban esedékes devizakötvény törlesztési kötelezettségeit, és a devizakötvények törlesztésével az államadósság deviza-részaránya az év végére tervezett 20%-os érték alá csökkent.
A Költségvetési Tanács (KT) ambiciózusnak tartja a jövő évi GDP-növekedési tervet, de ha a hazai fogyasztás növekedése gyors marad és az Európai Unió gazdasági növekedése sem esik vissza jelentősen, akkor teljesíthető - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Kovács Árpád, a KT elnöke azt követően, hogy a tanács megvitatta és elfogadta a 2019-es költségvetés tervezetét. Szerinte ha nem érjük el a 4,1%-os GDP-növekedést, a költségvetés teljesülésével akkor sem lesz baj, hiszen jelentősek a tartalékok. Az unió déli tagállamaival kapcsolatos problémák, a világkereskedelem lassulása és más kockázatok miatt fontos, hogy a tartalékot a jövő év negyedik negyedévéig ne költse el a kormány.
Cifra a helyzet Olaszországban: egy volt alkotmánybírónak kell most államfőként döntenie arról, hogy a koalícióra készülő kormánypártok összességében alkotmányellenesnek tűnő költségvetési terveire rábólint-e és kinevez-e egy politikai tapasztalatokkal nem rendelkező jogászprofesszort, Giuseppe Contét, kormányfőnek. Sergio Mattarella államfő tegnap még elodázta a döntést, inkább a költségvetési aggodalmait hangsúlyozta és ma még további egyeztetéseket tart. Ez érthető, hiszen alapító tagállamként Olaszországnak tényleg nagy a befolyása az uniós ügyekre, és ha felelőtlen költségvetési pályára lépne az ország - márpedig ilyenre készülnek a koalíciós pártok - , akkor a kormányalakítás az eurózóna adósságválságát is kiújíthatja.
Tavaly az euróövezeti országok mindegyikében 3% közvetlen közelében, vagy az alatt maradt a költségvetési hiány, ami történelmi jelentőségű, hiszen 1999 óta egyszer sem volt példa hasonló esetre. Az évekig súlyos adósságválsággal és magas deficittel küzdő, a szétszakadás szélére sodródott euróövezet számára ez első hangzásra remek hír. Amennyiben viszont a teljes képet nézzük, akkor sokkal kevésbé biztató a helyzet, hiszen mindezt úgy sikerült elérni, hogy a gazdasági növekedés tavaly többéves csúcson pörgött, miközben az extrém laza monetáris politikának köszönhetően rekord mélységekbe süllyedtek az országok kamatfizetési terhei. Ez az állapot viszont nem tarthat örökké, emiatt pedig idővel újra felszínre kerülhetnek a magas államadóssággal kapcsolatos félelmek.
Az Egyesült Államok államadóssága már olyan magas, hogy éves szinten több százmilliárd dollár megy el csak a kamatok kifizetésére, a jegybank monetáris szigorítása és a túlzott költekezés miatt pedig a jövőben csak még rosszabbá válik majd a helyzet. A Committee for a Responsible Federal Budget (CRFB) amerikai nonprofit szervezet számításai szerint a következő 10 évben négyszeresére nőhet az az összeg, amit az USA az államadóssága után kamatként kifizet, ami tovább súlyosbítja majd az egyébként is aggasztó adóssághelyzetet. Minden jel arra utal, hogy a következő években elképesztő ütemben adósodhat el a világ legnagyobb gazdasága, és egyelőre nem látszik, hogyan tudna ebből az ördögi körből kiszabadulni.
Az államadósságon belül a deviza részarányát 22 százalékra sikerült csökkenteni tavaly év végére a 2010-es 50 százalékról, és a tervek szerint az idei év végére elérhető a 20 százalék alatti arány - mondta Barcza György, az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán pénteken.
2022-re 60% alá csökkenhet az államadósság - mondta Varga Mihály a héten. A nemzetgazdasági miniszter előrejelzése meglepő lehet a korábbi tervek és az elmúlt évek visszafogott adósságcsökkentésének ismeretében, ezért kiszámoltuk, mire alapozódhat egy ilyen meredek adósságpálya. Az eredmény: a csökkenés nem lehetetlen, de olyan feszes költségvetési gazdálkodás kell hozzá, hogy semmi meglepő nem lenne abban, ha ez az adósságpálya is meghiúsulna.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
