A koronavírus-válság és az EU 2021-2027-es költségvetése és mentőcsomagja körüli vétóvita háttérbe szorított egy hosszú távon legalább annyira jelentős döntést, amely hosszú vita végére tehet pontot: Olaszország is beadta a derekát az ESM reformja körüli vitában és a jövő januári aláírás után megindulhat a módosított szerződés ratifikációs folyamata. Ezzel az eurozóna stabilitása jelentősen megnő.
Japán 80 tonna aranyat adott el egy másik kormányzati szervnek, hogy ezzel finanszírozza a koronavírus miatt hozott hatalmas költségvetési kiadásait - írja a Reuters kormányzati forrásokra hivatkozva.
A koronavírus elleni vakcina után gyorsan normalizálódhat az aktivitás, a gazdasági válság akkor ér majd véget, amikor beoltják a lakosságot - mondta Nagy Márton miniszterelnöki megbízott, gazdaságpolitikai főtanácsadó a Mandinernek adott interjújában. Nagy szerint viszont a második hullám és az azzal érkező korlátozások miatt csak 2021 második negyedévében kezdődhet meg az újraindulás. Idén 6%-os visszaesésre, jövőre 4%-os növekedésre számít.
Cikkem a Covid-válságról, valamint a címben szereplő három dolog közötti közgazdasági összefüggésekről szól. Nem a politikáról. Nem Magyarországról. Vagy csak egy kicsit róla...
Orbán Viktor kormányfő és Varga Mihály pénzügyminiszter e hét szerdai jelzései abba az irányba mutatnak, hogy akár jó ideig nem jut jelentős EU-pénzekhez Magyarország, így megvizsgáltuk, hogy ebben az esetben meddig bírná különösebb gond nélkül finanszírozni az állam a már leszerződött, vagy tervezett uniós projekteket, illetve saját magát. Azt találtuk, hogy rövid távon semmiféle költségvetési kényszer nem lépne fel a hatalmasra duzzasztott tartalékok miatt, így azok a jóslatok, hogy a büdzsé helyzete gyorsan rászorítja a magyar kormányt a vétó feladására, tévesek. Közép távon viszont már brutális költségvetési hiánnyal járna az EU-pénzek nélküli út, de finanszírozásilag és az adósságpálya alakját tekintve még ez is bejárhatónak tűnik, igaz a szokásosnál magasabb kockázatok mellett.
Alig egy éve, mondhatjuk a „boldog békeidőkben”, amikor a világ- és nemzetgazdasági előrejelzésekben sem volt nyoma a pandémiás helyzet és a vele járó gazdasági visszaesés közeli bekövetkezésének, magam is a „normál” közgazdasági gyökerű problémákat, a Brexitet, az ázsiai fejlődés belső feszültségeit, egyenetlenségeit, az innovációs képességek hiátusait soroltam az európai felzárkózásunk kockázatai közé. A korábbi, könyvtárnyi irodalomban elemzett válságok a zabolátlan túlköltekezésből, hibás beruházási politikából, a kapitalizmus természetes ciklikusságából, kockázatos pénzpiaci innovációkból származtak. Ez a mostani krízis merőben új, ismeretlenségével, bénító hatásával, félelemkeltő bizonytalanságával. Eddig a világ az együttműködésről szólt, most pedig – úgy vélem, a válságnak is tulajdoníthatóan – a különböző érdekütközések súlyosbodásával, akár ürügyeket keresve, a kiszorítások, a bezárkózás irányában halad.
A jogállamisági és uniós költségvetési viták akár annyira elhúzódhatnak, hogy jövőre 500 milliárd forintnyi agrártámogatáson felül nem érkeznek Magyarországra EU-pénzek – vázolta egyik lehetséges forgatókönyvként a viták kifutását Varga Mihály a Világgazdaságnak. A pénzügyminiszter azonban hozzátette, hogy többféle forgatókönyvre készülnek egy 3 éves költségvetési terv keretében, így például arra is, hogy jövőre 2500 milliárd forintnyi uniós támogatás beérkezik az országba, és arra is, hogy akár harmadik járványhullám is kialakul, de jövő május-június körülre vázolja a fordulópontot a járványban, amikortól a remélhetőleg meginduló oltások már megteremthetik a lehetőségét a korlátozások enyhítésének és onnantól a gazdaság is elindulhat a kilábalás útján.
A harmadik negyedév végére a GDP 73,8 százalékára emelkedett az államháztartás bruttó adóssága – derül ki az MNB által közölt előzetes pénzügyi számlák adataiból. Ennél magasabb éppen három éve volt az adósságráta, és ezzel még nincs vége a válságnak.
A koronavírus-járvány második hullámának egész Európában jelentős gazdasági hatásai lesznek, a pipa alakú kilábalást lassan elfelejthetjük, és meg kell barátkoznunk a W-alak gondolatával. A szigorú lezárások közepette mégsincs piaci pánik, nem ugrottak az égbe a kötvényhozamok, gyakorlatilag a piaci hangulatban semmi nem érződik a gazdasági kilátások romlásából. Ez nagyrészt az EKB érdeme, amely már az első hullámban is hatásosan oszlatta el a pánikot, és még a második hullám eszkalálódása előtt bemondta: ha kell, még a mostani fellépésénél is tud erőteljesebb lenni. A pandémiás eszközvásárlási program októberi számain egyelőre nem érződik a válság hatása, novemberben viszont már alighanem látszódni fog. A keret viszont gyorsan fogy - de nem biztos, hogy valaha is kimerül.
Közel ötszörös kereslet mellett összesen 2,5 milliárd euró értékben bocsátott ki 10 és 30 éves futamidejű devizakötvényeket a Magyar Állam nevében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) - írja a Pénzügyminisztérium közleményben.
A Moody's a koronavírus-járvány második hullámának kezdetén pozitívra javította a magyar szuverén besorolás kilátását, lényeges azonban a kiadott minősítés mögé tett elemzés is. Az EU-val való súrlódás és a pandémia súlyosbodása ugyanis mint lefele mutató kockázat jelenik meg, a világkereskedelmi bizonytalanságok mellett. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar besorolás a leggyengébb a visegrádi térségben, még felminősítés esetén is az maradna. De miért is olyan érdekes, hogy mit mondanak a hitelminősítők?
Londoni makrogazdasági elemzők szerint a jelenlegi globális inflációs és kamatkörnyezetben nem feltétlenül ad okot aggodalomra az államadósság-ráták és az államháztartási hiányok szinte példátlanul meredek növekedése.
A legfrissebb adatok szerint hat évtizede nem mért szintre emelkedett a brit államadósság-ráta, elsősorban a koronavírus-járvány súlyos reálgazdasági és költségvetési hatásai, és az ezek nyomán meredeken megnövekedett államháztartási hiteligény miatt.
A szeptember végével záródott amerikai költségvetési évben a hiány több mint a háromszorosa volt az egy évvel korábbinak, és a GDP 15,2 százalékát tette ki.
A koronavírus-válság kezdeti sokkja után is elhúzódó stresszhelyzetre kell felkészülniük a globális feltörekvő térség gazdaságainak - áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban ismertetett tanulmányában.
A legújabb adatok szerint abban reménykedhetünk, hogy a német gazdaság 2022-re éri el a koronavírus-járvány előtti szintet - mondta Olaf Scholz pénzügyminiszter kedden.
A MÁP Plusz első évének tapasztalatait bemutató cikksorozatunk aktuális része a koronavírus okozta turbulenciák következményeire fókuszál. Azt gondoljuk, hogy a válságtapasztalatok is igazolták egy korábbi cikkünk központi állítását: nem csak a kisbefektetőknek, az államnak is jó befektetés a szuperállampapír. Míg több más eszközön jelentős vagyonvesztést szenvedett el a lakosság, addig a MÁP Plusz stabil pozitív hozamot garantált a kritikus időszakban is. Emellett az állam számára érdemi válságkezelési mozgásteret teremtettek a kedvező sérülékenységi mutatók és a nagybani piacinál stabilabb finanszírozás. Sokak várakozásaival ellentétben a szuperállampapír bevezetése a példátlan „korona válság” legdurvább heteiben sem sült el visszafelé, sőt...
A lentiekben az MNB munkatársainak írását közüljük.
A brit pénzügyminiszter szerint nem lehet végtelenségig folytatódó hitelfelvétellel kikeveredni a koronavírus-járvány okozta válság gödréből. Rishi Sunak a kormányzó brit Konzervatív Párt - a járvány miatt ezúttal online fórumként megtartott - éves kongresszusának hétfői munkanapján felszólalva kijelentette: a konzervatívok azzal "a szent felelősséggel" tartoznak a jövő nemzedékeinek, hogy erőteljes közfinanszírozási helyzetet hagyjanak rájuk.
A MÁP Plusz első félévének erős értékesítése után nem telt el sok idő, hogy a papírnak újra bizonyítania kelljen. A koronavírushoz kötődő piaci turbulencia kihívásaival szemben a MÁP Plusz azonban jól vizsgázott, és továbbra is a legkeresettebb lakossági megtakarítási termék maradt. Ezen tapasztalatok fényében áttekintjük a MÁP Plusz eddigi bő egy éves pályafutását: jelen cikkünk a koronavírus válságig tartó első 9 hónap tapasztalatait elemzi, amely alapján azt gondoljuk, hogy a MÁP Plusz „nyugodt” pénzpiaci és gazdasági környezetben jól teljesített. Következő cikkünkből pedig kiderül majd, hogy az új papír a járvány okozta piaci bizonytalanság idején is ütésállónak bizonyult.
A lentiekben a MNB munkatársainak írását közöljük.
Felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az eddigi stabilról Budapest adósosztályzati besorolásának kilátását a Moody's Investors Service. A cég egyben megerősítette a magyar főváros deviza- és forintkötelezettségeinek "Baa3" szintű, befektetési ajánlású osztályzatát.
Rejtélyes eset borzolja a kedélyeket.
A halálos áldozatok között van egy család hét tagja is.
Szerintük meg kellene menteni.
Nagy kérdés, hogy Trump képes-e megtörni ezt a ciklust.
A frank menedékdeviza maradhat.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
