Magas kamatozású dollárkötvények visszavásárlását hirdette meg az adósságkezelő egymilliárd amerikai dollár értékben kedden - tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t. A pénzügyminiszter kiemelte: a lépéssel amellett, hogy csökken a költségvetés kamatterhe, az államadósság devizaaránya és Magyarország stabilitása is javul.
A kormány újabb szerkezetátalakító, beruházás- és foglalkoztatás-ösztönző, adócsökkentő, az otthonteremtést és a lakásfelújításokat támogató lépésekre készül – mondta el Varga Mihály a Magyar Hírlapnak adott interjújában. A pénzügyminiszter elárulta azt is, hogy óvatosan optimista várakozásai szerint, a tavalyihoz hasonlóan az idei is jó éve lesz a magyar gazdaságnak.
Az argentin központi bank pénteken 50 százalékra csökkentette az alapkamatot az eddigi 52 százalékról.
Elképesztő roham, 3000 milliárd forint, 5%-os kockázatmentes hozam, szuperállampapír – az elmúlt hónapokban ilyen és ehhez hasonló szalagcímek szóltak a júniusban induló Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) sikereiről. A magyar lakosság odavan érte, a megtakarítási piac kevésbé, a készpénz pedig köszöni szépen, remekül elvan a szuperállampapír mellett is. De mit tud ez a papír, amit más nem? Hogy tudta alig fél év alatt letarolni a teljes megtakarítási piacot, fenekestül felfordítani az ingatlanpiac világát, mindeközben pedig fontos makrogazdasági és monetáris politikai célokat is kiszolgálni? Miért van az, hogy ilyen szuper, a készpénznövekedésnek mégsem tud gátat szabni? Összeszedtük a MÁP+ eddigi legfontosabb hatásait.
Az államadósság GDP-hez mért arányát 60 százalék alá akarja mérsékelni a kormány 2022 végére, gyorsítani szeretnék az adósságcsökkentés ütemét - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában. Ezzel Varga megismételte a Pénzügyminisztérium (PM) múlt héten közreadott előrejelzését, ami azonban olyan furcsa adósságlefutást jelent, hogy érdemes némi magyarázatot fűzni hozzá.
A higgadt, kiegyensúlyozott vita - természetesen akkor is, ha a saját álláspontomat éri kritika - jó érzéssel tölt el. Ezzel így vagyok most is, miután elolvastam Csortos Orsolya, Horváth Dániel és Kuti Zsolt Szuperállampapír: Szuper Téves Rombolás című írásomra adott válaszát. Ugyanakkor a tartalmi kérdésekben a szerzők érvei kevéssé meggyőzők. Ezek egy részére szeretném a figyelmet ráirányítani, mert legfontosabb kritikámat a MÁP+ kapcsán inkább tovább erősítik.
A 2019-es év slágerterméke, a MÁP Plusz felforgatta a megtakarítási piacot. Népszerűségéhez köthetően hamar a figyelem középpontjába került, és számos elemzés született meg előnyeiről és kockázatairól. Ez utóbbiak közé tartozik Surányi György, volt jegybankelnök cikke, amelyben a szerző olyan markáns állításokat fogalmazott meg a lakossági állampapírok szerepével kapcsolatban, amelyek meglátásunk szerint több helyen korrekcióra szorulnak. Elemzésünkben igyekszünk megvilágítani felvetéseinek hibáit, belső ellentmondásait, és rámutatni, hogy az államadósság-finanszírozásban miért nem érdemes visszafordulni a régi irányba. Az alábbiakban az MNB cikkét közöljük.
A pénzügypolitikát alakító intézmények vezetői és munkatársai egyre lelkesebb és egyre megtévesztőbb győzelmi jelentésekkel árasztják el a szakmai és a laikus közvéleményt a MÁP+ papírok kapcsán. Ezek egyike az “MNB: az államnak is jó befektetés a szuperállampapír” a Portfolio-n december 5-én jelent meg. Az MNB munkatársai elemzésükben főként a kötvényhez kapcsolódó többletkamat- és forgalmazási kiadásokra összpontosítanak. Megállapításaik összességében és részleteiben is tévesek, félrevezetőek.
A megfelelő gazdaságpolitikának és a magyar vállalkozások elmúlt években nyújtott munkájának köszönhető, hogy egyre több cég képes növelni a termelékenységét, javítani termékeinek a minőségét, és ezzel helytállni az exportpiacokon is – hangsúlyozta Varga Mihály a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara alapításának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A pénzügyminiszter a vállalkozások előtti kihívásokról szólva a digitális lehetőségek kiaknázására, valamint az értékláncokhoz kapcsolódás fontosságára hívta fel a figyelmet.
Az egy ember által vehető szuperállampapír maximálása és a MÁP+ kamatának csökkentése – ez a két legfontosabb javaslata az IMF frissen megjelent IV. cikk szerinti országjelentésének a MÁP+-ra vonatkozólag. Az intézmény szerint a szuperállampapírral kapcsolatos célok nemesek, de lehet, hogy ezek a célok nem szolgálják a teljes megtakarítási piac érdekét, mint ahogy az is lehet, hogy inkább a gazdagabb magyarok profitálnak belőle. Ők úgy látják, 3%-os kamat mellett is ugyanúgy fogyna a MÁP+.
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a szélesebb szakmai közvélemény részéről a megújult lakossági állampapír stratégiát illetően, amivel kapcsolatban pro és kontra vélemények is megfogalmazódtak. Ez utóbbiak közül kiemelt figyelmet kapott a többlet kamatkiadások kérdése, így fontosnak tartjuk e téma alapos vizsgálatát - írják az MNB szakemberei. Elemzésük alapján az intézményi piaci kamatkiadások mérséklődése és az adóbevételek emelkedése miatt ezek a költségek részben közvetlenül megtérülnek, illetve olyan célok elérését szolgálják, mint az ország sérülékenységének mérséklése, az állam finanszírozási szerkezetének optimalizációja, a kamatkiadások hazai lakosság irányába terelése, a megtakarítási ráta magas szinten történő stabilizálása, illetve a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése. E tényezők az ország hosszútávú fenntartható növekedésének és felzárkózási pályájának is előfeltételei, így összességében az előnyök irányába billen a mérleg.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2018-ban is eredményesen és sikeresen gazdálkodott, tavaly 47,8 milliárd forintos eredményt ért el a jegybank, idén várhatóan 100 milliárd forint körül lehet az eredmény - fejtette ki Matolcsy György, az MNB elnöke a jegybank tavalyi üzleti jelentése és beszámolója megvitatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén hétfőn.
A Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) friss tanulmánya szerint a világ adóssága 7500 milliárd dollárral nőtt az év első felében, ennek nagy részéért pedig az USA és Kína a felelős – számol be a hírről a CNBC.
A külső gazdasági környezet a korábbiaknál sokkal kevésbé támogatóvá vált, a feldolgozóipar nagyon szenved a sok bizonytalanságtól és közben strukturális átalakuláson is átmegy, így az európai gazdaság egy olyan elhúzódó időszak elé néz, amelyet visszafogott növekedés és alacsony infláció jellemez – állapítja meg az Európai Bizottság a ma kiadott őszi gazdasági előrejelzésében. Az azért jó hír, hogy egyetlen országra sem vetít előre recessziót 2019-2021-es időszakra a brüsszeli testület és például a német növekedés élénkülhet a következő években, miközben az olasz deficit és adósságráta tovább emelkedhet.
Friss listán szedték össze, melyek a világ legfejlettebb és legjobb nyugdíjrendszerei. Mint kiderült, az első tíz helyen végző országból öt európai, sőt, a dobogón is Európa dominál. A tanulmány kitér arra is, milyen lépéseket kellene tenni annak érdekében, hogy az állami és magánnyugdíjrendszer hosszútávon is fennmaradjon, de ezek az ötletek nem tetszenének mindenkinek.
Az ukrán gazdasági minisztérium feljavította az ország idei gazdasági teljesítménynövekedésére vonatkozó előrejelzését. A minisztérium kedden azt közölte, hogy becslése szerint az idén az eddig várt 3 százaléknál nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal bővül a hazai össztermék (GDP).
Az Eurostat visszavonja a magyar statisztikai adatok minőségével kapcsolatban korábban megfogalmazott fenntartásait - közölte az uniós statisztikai hivatal hétfőn. Nem véletlenül tette ezt, ugyanis az MNB alapítványait és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség számait a kormányzati szektoron belül számolja el már Magyarország.
A magyar gazdaság uniós átlag feletti növekedésnek, a kiszámítható gazdaságpolitikának, a csökkenő adóterheknek köszönhetően Magyarország és azon belül kiemelten Budapest a következő években is vonzó befektetési célpont lesz - tájékoztatta Banai Péter Benő az MTI-t.
Felminősítette Csehország eddig is elsőrendű államadós-osztályzatát a Moody's Investors Service, mindenekelőtt a folyamatosan javuló költségvetési teljesítménnyel indokolva a lépést.
A világ 12 legnagyobb államnak az adóssága többszörösére nőtt az pénzügyi világválság óta. A GDP-hez százalékosan mért medián adósság békeidőben sosem volt ilyen magas – írja a Deutsche Bank új kutatása.
Novemberig még sok minden változhat.
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
