Nincs mese, az IMF szerint is adósságátütemezés vár több országra
Több ország adósságpályája fenntarthatatlan, így az IMF szerint az adósság átütemezésére is szükség lehet a jövőben.
Több ország adósságpályája fenntarthatatlan, így az IMF szerint az adósság átütemezésére is szükség lehet a jövőben.
Az elkövetkező évtizedekben a második világháború után született „baby boomer” generáció tagjai tömegével fognak nyugdíjba vonulni, ami komolyan megterheli a társadalombiztosítási rendszert. Eddig csak néhány ország – elsősorban Svédország, Belgium és Dánia – tette ellenállóvá nyugdíjrendszerét a demográfiai hatásokkal szemben – derül ki az Allianz Globális Nyugdíjjelentéséből. Magyarország nyugdíjrendszere a 45. helyen áll a rangsorban, és inkább megfelelőnek, mint fenntarthatónak számít. Stabilabb lehetne a rendszer, ha korai nyugdíjazásra csak csökkentett nyugdíjjal lenne lehetőség, és ami biztos, hogy sokáig már nem lehet eltolni a nyugdíjrendszer reformját – derül ki a tanulmányból.
A következő 10 évi globális gazdasági növekedés 2,4%-ra lassulhat az előző évtized 3,2%-os átlagos üteméről, ami 6 főbb okkal magyarázható és ebből az első 4 a koronavírus válságra adott válaszokkal függ össze – állapítják meg átfogó elemzésükben a Fitch Solutions szakértői. Ez az eddigieknél jóval lassabb trendnövekedés sok országot komoly politikai és társadalmi kihívások elé fog állítani, így tehát a koronavírus-válsággal induló évtized sok feszültséggel terhelt lesz.
A francia kormány újabb támogatásokkal, adókedvezményekkel, valamint a járulékfizetések átütemezésével tervezi támogatni a koronavírus-járvány által leginkább sújtott ágazatokat, ezért a GDP-arányos államadósság az év végére meg fogja haladni az eddig tervezett 115 százalékot is - jelezte vasárnap Gérald Darmanin költségvetési miniszter a Le Figaro című napilapnak adott interjúban.
Még soha nem bocsátott ki aukción negatív hozamú állampapírt Nagy-Britannia, ma azonban ez is megtörtént.
A spanyol államadósság havi szinten rekordmértékben, 0,9 százalékkal nőtt márciusban, részben a koronavírus-járvány miatti kormányzati kiadásbővülés hatására.
Az első negyedév végén 66,8%-on állt a GDP-arányos államadósság, derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett pénzügyi számlák statisztikájából. Ez kis emelkedést jelent a 2019 végi szinthez képest (66,3%), de nagyon nagy jelentőséget ennek nem kell tulajdonítani, hiszen az év közbeni hullámzás megszokott jelenség. Annyiban most mégis érdekes a helyzet, hogy a koronavírus-válságba még csak a 2. negyedévben nézett bele igazán az ország, ezért az államháztartási hiány és a GDP oldaláról is újabb sokkok érhetik az államadósság-ráta csökkenő pályáját. 2011 után idén fordulhat elő újra, hogy év végén a mutató magasabb lesz az előző évinél.
Németország csatlakozhat az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) új hitelprogramjához, amely a koronavírus-járvány miatt segítségre szoruló euróövezeti tagállamok támogatását szolgálja - döntött csütörtökön a szövetségi parlament (Bundestag).
Nagyon súlyos, 7,7%-os recessziót vár idénre az Európai Bizottság a koronavírus-válság miatt az eurózóna 19 tagállama átlagában, ami után jövőre majd remélhetőleg gyors, 6,3%-os felpattanás jön – közölte a brüsszeli testület a mai tavaszi előrejelzései között. Az olasz számok különösen aggasztóak: 9,5%-os recesszió mellett idén 11,1%-os GDP-arányos államháztartási hiány várható, így a tavaly év végi 134,8%-ról idén 158,9%-ra felrobban az adósságráta. Ha majd talpra tud állni jövőre az olasz gazdaság, akkor remélhetőleg 153,6%-ra visszasüllyed a ráta.
Április utolsó két hetében felpörgött a szuperállampapír-kereslet, ennek köszönhetően a múlt hónap értékesítési számai meghaladták a márciusit.
Horvátországban és Szlovéniában is tovább csökken az új típusú koronavírussal újonnan megfertőződtek száma, utóbbi országban egy hónap óta a legalacsonyabb - derült ki a válságstábok pénteki sajtótájékoztatóján.
A Fitch leminősítette Olaszország adósságának besorolását „BBB”-ről BBB mínuszra. Az EU harmadik legnagyobb gazdasága így még épphogy a befektetésre javasolt kategóriába esik a hitelminősítőnél. A minősítés felülvizsgálata nem volt tervezett, a helyzet viszont indokolta az azonnali leminősítést a Fitch szerint. Magyarország esetén kedd éjjel az S&P rontotta a besorolás kilátását, szintén előre nem bejelentett felülvizsgálati időpontban.
A koronavírusjárvány előtt az eurózóna reformjainak idejét éltük, amelyek még évekkel a 2010-2012-es adósságválság után is a pénzügyi megrázkódtatások kivédését, a valutaövezet sokkellenálló képességének megerősítését célozták. E reformhullám olyan kiemelkedő változásokat hozott, mint a pénzügyi stabilitási feladatokat központilag ellátó bankunió felállítása vagy a makroszintű egyensúlytalanságok uniós nyomon követése. Ám sokaknak feltűnhetett, hogy 2014 után megtört a lendület: számos kritikus kérdésben tartós nézetkülönbségek akadályozták az előrelépést. Legutóbb, amikor még senki sem sejtette a küszöbön álló pandémiát, éppen az eurózóna pénzügyi mentőalapjának átalakítása világított rá az ellentétekre. Cikkünkben megmutatjuk, hogyan tárultak fel ez esetben is azok a törésvonalak, amelyek most a koronavírus elleni küzdelemben osztják meg a valutatömb országait.
Nagyjából két hónapja volt utoljára, hogy meghaladta az 50 milliárd forintot a szuperállampapír heti jegyzése, de múlt héten sikerült ismét megugrania ezt a küszöböt a MÁP+-nak. Nem tudni, hogy a koronavírus miatti aggodalmat vetkőzték le a magyarok, vagy az olajár drasztikus visszaesése miatt térhettek vissza néhányan a kockázatkerülőbb befektetésekhez, minden esetre kíváncsian várjuk, hogy csak egyszeri felpattanás ez a szuperállampapírnál, vagy valóban visszatért a magyarok vásárlási kedve. Időközben kiderült: a több mint 100 milliárdnyi lejáró prémium állampapír is sokat segíthetett a múlt heti számok feltornázásában.
Magyarország kedvező kamatozás és magas befektetői érdeklődés mellett összesen 2 milliárd euró értékben bocsátott ki 6 és 12 éves futamidejű államkötvényeket – jelentette be Varga Mihály.
Rekordszintre, 24,5 ezer milliárd dollárra emelkedett az amerikai államadósság, részben a koronavírussal kapcsolatos állami intézkedések hatására.
Az eurózóna tagországainak államadósságai jelentősen megnőnek a koronavírus-válság miatt, ami felerősíti az eddig is meglévő nagyfokú eladósodási különbségeket. Ez azonban várhatóan nem okoz egyelőre adósságválságot az EKB vásárlásai miatt, mégis veszélybe kerülhet a fizetési övezet egysége az eltérő válságkezelési elképzelések és az eladósodottság különbségei miatt - mutat rá piaci körképében a Reuters. Amennyiben a masszívan eladósodott déli országok úgy érzik majd, hogy a kevésbé eladósodott északiak cserben hagyták őket, akkor a délieknél egyébként is erős populista pártok a szűk költségvetési mozgástér miatt könnyen az EU ellen hangolhatják a közvéleményt, a tagállamok között mélyülő gazdasági ellentétek pedig egyszerűen fenntarthatatlanná tehetik a közös piacot - vázolja szakértők véleménye nyomán a hírügynökség.
Az RBC elemzőjének véleménye szerint Szaúd-Arábiának politikai érdeke lehet további termelés-csökkentéseket végrehajtania, mellyel talán el tudná kerülni az Egyesült Államok várható szankcióit a negatív olajárak kialakulása kapcsán. Oroszország is valószínűleg, betarthatja a legutóbbi termelésvágási ígéretét. Az OPEC+ országoknak is egyre jobban fáj a jelenlegi olajpiaci krízis, mely akár politikai turbulenciákat vagy államcsőd közeli helyzeteket is okozhat.
A spanyol bruttó hazai termék az idén akár 12,4 százalékkal is visszaeshet a koronavírus-járvány miatt a spanyol jegybank hétfőn publikált prognózisa szerint.
Átmenetinek tartja a járvány okozta gazdasági lassulást a Költségvetési Tanács, a testület szerint a gazdaság a veszélyhelyzet megfelelő kezelése esetén visszatérhet középtávú növekedési pályájára.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A brit hadsereg jövő nyártól készenlétben tart egy alakulatot Észtország védelmére.
24 óra alatt 15 légicsapás érte a régió településeit.
A most futó pályázatok 260 milliárddal támogatják az energiatárolók telepítését.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
