• Megjelenítés

vélemény

Tartós stagnálás, avagy az alacsony kamatok kora

Az év legnagyobb meglepetése a kötvénypiacokon a fejlett országok állampapírjaink hozamcsökkenése volt. Tavaly ilyenkor a nagy befektetési házak 2014-re kiadott előrejelzéseiben erős konszenzus mutatkozott abban, hogy a 2013 második felében emelkedésnek induló fejlett piaci hozamok majd tovább kúsznak felfelé, az amerikai tízéves állampapír hozamát négy százalék körül várta a piac az idei év végére. Ezek a várakozások teljesen tévesnek bizonyultak, az elemzések a piac irányát sem találták el. A tízéves amerikai állampapír hozam az év eleji három százalék körüli szint után jelenleg 2,3 százalék körül áll. Az a várakozás tehát, hogy a fejlett piaci hozamok esetében véget ért a 80-as évek óta tartó trendszerű csökkenés, nem nyert egyértelmű megerősítést. A fejlett piaci hozamok alacsony szintje, nem csak a kötvénypiaci szereplők számára érdekes kérdés, az összes többi eszközosztály árazását meghatározza, befolyásolja a részvények értékeltségét, de még a hazai betéti kamatok alakulásra is hatással van - írja Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere.

Az én nyugdíjpénzem és a nagymamám lekvárja

Sokan kérdezték tőlem az elmúlt napokban, mi szükségem volt arra, hogy "forradalmárkodjam", hogy utcai tüntetésen szónokoljak a magán-nyugdíjpénztári szabályok tervezett módosítása ellen. Természetesen semmi, egy porcikám sem kívánta. A felháborodottság adta a löketet a kezdeményezésemnek, amelynek két célja van: a magántulajdon és az önrendelkezés szabadságának védelme. Két olyan cél, amelyre a liberális demokrácia, a kapitalizmus épül - fogalmaz Vajda Zoltán, a magánnyugdíjpénztárakról szóló véleménycikkében.

Mi lesz veled, Budapest?

Ma a Fővárosi Közgyűlés tovább folytatta az új Városigazgatóság koncepcióhoz kapcsolódó átalakítások végrehajtását. A BKK mellett több más fővárosi cég is új vezérigazgatót kapott. Bár nem tudhatjuk, hogy ebből mi volt ténylegesen Tarlós István akarata és egyelőre nehéz látni, hogy az átszervezések és személycserék milyen hatással lehetnek fővárosunk fejlődésére, abban biztosak lehetünk, hogy kétségessé vált, hogy tud-e folytatódni az elmúlt években látott pozitív trend.

Folytatódik a hisztériakeltés Budapesten!

Továbbra sem tudjuk, hogy Vitézy Dávid marad-e a szűkített hatáskörű BKK élén, Finta Sándor távozása a főépítészi posztról elképzelhető, a médiában pedig hisztériakeltés folyik a városszervezéssel kapcsolatos ügyekben - Tarlós István a Hír TV Magyarország élőben című műsorában beszélt a fővárosi átszervezésekről, mindeközben pedig a Portfolio "hisztériakeltő" alaptalan pocskondiázásaira is reagált.

Már a NAV-ban is adócsalók dolgoznak

Nem sokan figyeltek fel rá, de azért van szimbolikus jelentősége annak a hírnek, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal épületét feketén foglalkoztatott vagyonőrök védik - feltehetően már több éve. Önmagában az a hír, hogy sok-sok vállalkozás nem fizet adót és járulékot az alkalmazottai után, nyilván egyetlen újságolvasót sem lepett meg, hiszen a probléma már a 90-es évek vége óta közismert. Legfeljebb csak az adott az ügynek hírértéket, hogy ilyen céget még az adóhivatal háza táján is lehet találni. Bizonyos, hogy éppen nekik semmiképpen sem lenne szabad ilyen céggel dolgoztatni, még ha sokan mások ezt is teszik.

Ezért vernék szét Budapest közlekedését?

Ma tárgyalja a fővárosi közgyűlés az új budapesti csúcsholding felállítását, mely jelentős változásokat okozna a városszervezésben. Amennyiben Tarlós István főpolgármester tervei alapján alakítják át a mostani struktúrát, a 2010-ben létrehozott BKK eredményeinek egy jelentős része kárba veszne. Megnyirbált feladatkör, összehangolatlanul zajló fejlesztések, a BKV nagy visszatérése - összegyűjtöttük milyen következményei lehetnek az átszervezésnek.

Frissítés - közben megszavazták az új csúcsszervezet létrehozását:

Most leleplezték a gonosz multit! Vagy mégsem...

"Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára volt a HírTV csütörtöki műsorának vendége, ahol a kiskereskedelmi szektort érintő aktuális kormányzati intézkedésekről faggatták". - Így kezdődött volna eredetileg a cikkem. Azt terveztem eredetileg, hogy meghallgatom, mit nyilatkozik Vámos György a témában, összefoglalom egy rövid cikkben, mert az aktuális ügyek fényében érdekes lehet. Aztán végignéztem ezt a 9 perces videót és felülíródtak a terveim. A műsor ugyanis a riporter - mostanában divatos - "le a szemét multikkal" hangulatában feltett kérdéseitől vált emlékezetessé. A műsorvezető egyik kérdésében felvetette, hogy irdatlan az a szám, ami a Tesco Globál Áruházak Zrt. nyilvános éves beszámolójában található. Szavai szerint ugyanis a magyarországi Tescónak "az elmúlt évben 12 ezer 792 milliárd, majdnem 13 billió forintos forgalom" után nem kellett társasági adót fizetnie. A valóság közben az: 12 792 MILLIÓ forint az a bizonyos adóalap-csökkentő tétel. Három nulla a különbség, nem mindegy.

Rendesen megrázta a pofonfát a minisztérium

Az elmúlt napok híresője után a figyelem középpontjába került a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium, ugyanis jó pár kínos ügy a minisztériumhoz köthető. Néhány esetben nem magának kereste a bajt, ám néhány ügy a szakmai bizonytalanság miatt égett rá a minisztériumra. Cikkünkben tanulságképp felidézzük ezeket az ügyeket és közben bízunk benne, hogy a tárcának a jövőben sikerül elkerülnie a pofonokat.

Reklámadó: végre itt a fordulat

Az adótörvényeket módosító javaslatot tárgyaló parlamenti törvényalkotási bizottság 2014. november 13-án módosító javaslatot nyújtott be, amely alapvető fordulatot hozhat a reklámadó kezelésében. A médiavállalkozások kiválthatják a nyilatkozattételi kötelezettségüket a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak adott bejelentéssel, illetve mentesülhetnek a reklámadó-fizetés alól a Google-tól és a Facebooktól megrendelt hirdetések - mutat rá friss írásában Balogh László adótanácsadó.

Külföldi vagy? Takarodj!

Elég egyszerű üzenete van az utóbbi hetek kormányzati akcióinak. Azok a külföldi cégek, amelyek multinacionális leánycégként nem az újraiparosítás álmát szolgálják, Magyarországon nem szívesen látott gazdasági szereplők. Nem is az üzenet a meglepő, hanem ennek intenzitása. Ahelyett, hogy a választások után finomodott volna a retorika, új szintre lépett a "gonosz" elleni küzdelem. Ma már leplezetlenül szab törvényeket és vet ki új adót úgy a kormány, hogy egyes szereplők gyakorlatilag ellehetetlenüljenek, mások pedig monopolhelyzetbe kerüljenek.

Figyu! Mennyi lesz az EUR/HUF, hol zár az S&P?

Két dolog nélkül nem fogjuk megúszni az év végét: újévi fogadalmak és a 2015-ös évre vonatkozó szakértői prognózisok nélkül. A fogadalmak nagy részéből semmi sem teljesül majd, csakúgy, mint a tőkepiaci várakozások döntő hányadából. Mire megyünk az elkövetkező hetekben ránk zúduló előrejelzésekkel? Pintér András, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzserének véleménye.

A magyar kormány tartja a szavát!

Még hogy a kormánnyal kötött megállapodásoknak nincs értelme? Hát a netadóról szóló egyeztetés, az adónak a kiszámíthatóság jegyében való elvetése vagy a különadók kiszámítható szinten tartása az smafu?

Ukrán válság nélkül is káosz lehet az energiaellátásunkban

Feje tetejére állhat a magyar közműellátás januártól egy nemrég bevezetett szabályozási változás miatt, ami szerint minden szolgáltatónak egy-két elérhető céggel kellene auditáltatnia a számlázási rendszerét. Az új szabályozás életre hívása megalapozatlan, nem életszerű elemeket tartalmaz, és felesleges többletterhet ró az ellátási rendszerekre, vagyis jól példázza a szakmai és szabályozói oldalak közötti egyeztetést nélkülöző jogalkotást.

Megvan a forintosítási árfolyam - Mire készülhetnek a devizahitelesek?

Több mint egy év tragikomikus huzavonájának vetett véget vasárnap a családi délutánt megszakító bejelentés: a jelenlegi piaci árfolyam közvetlen közelében váltják át forintra a devizahiteleket. A devizahitelesek (akik a februári elszámolás után negyedével kisebb törlesztőrészletet fognak eleve fizetni) többsége valószínűleg most nem tudja olyan nagyra értékelni, amit mi igenis nagyra értékelünk: 2011 decembere óta nem látott, piacbarát megállapodás született a devizahitelesekről a bankok és a kormány között, és hamarosan lezárul a magyar lakossági devizahitelek egy évtizedig tartó, verejtékes és kínos korszaka. Vagy mégsem? A friss bejelentésekkel még nincs vége a történetnek.

Valamit nagyon elnézett Demján - Gizike vagy gőzeke?

A takarékszövetkezetek-FHB történetben bombaként robbant a napokban Demján Sándor levele, amelyben gyakorlatilag 1000 milliárd forint átcsoportosításával vádolja meg az FHB-t. Kár, hogy Demján (vagy aki írta a levelet) olyan erősen csúsztat, hogy Németh Szilárd és Selmeczi Gabriella beiratkozhatna hozzá továbbképzésre, a média meg csont nélkül benyeli a hülyeségcunamit. Hálás téma, csak alaposabban megnézve, más a leányzó fekvése.

A látszat csal - A budapesti tőzsdei bevezetésnek nincs alternatívája

"Racionális érv nem nagyon van a budapesti IPO mellett" - szólt a hangzatos alcím az egyik üzleti magazin pár hónappal korábbi cikkében, ami a magyar hátterű fapados légitársaság tervezett tőzsdére lépéséről szólt. Valójában a helyzet éppen fordítva van - egy magyar cég számára a legracionálisabb döntés csak egy budapesti listázás lehet. Ezzel a véleménnyel a kérdéssel talán leginkább érintett szereplők, a befektetők is egyetértenek, és ennek ellenkezőjét sem a számok, sem a magyar cégek eddigi külföldi kalandozásai nem tudták bizonyítani.

Tényleg célszerű emelni a közfoglalkoztatást?

Czomba Sándor a szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár a napokban kijelentette, hogy a közmunkások létszámát további 50 ezer fővel emelni szeretné a kormányzat. Az eszköz megítélése szakértői körökben nem egyértelmű, a részletes mikrogazdasági elemzés még várat magára. Balatoni András, az ING Bank Magyarországi Fióktelepének vezető makrogazdasági elemzője szerint a gazdasági ciklus jelenlegi szakaszában a közfoglalkoztatás kiterjesztése kontraproduktív intézkedés, feleslegesen torzítja a piaci allokációt, emellett pedig jelentős költségvonzata van.

2015 az adóemelések éve

A Portfolio gyűjtése szerint jövőre legalább kilenc adóemelés valósul meg, ha a kormány által beterjesztett tervezet lép életbe. Persze az adócsomag november 18-i megszavazásáig még számtalan módosítás érkezhet. De nem is emiatt elkeserítő az adóintézkedések üzenete, sokkal inkább az új különadók miatt. A kormány láthatóan kedvenc adópolitikai eszközének tartja a szektoriális terheket, és egy jelentéktelennek tűnő 20 milliárd forintos bevételért is jelentős kockázatokat vállal fel. Ez pedig minden "extraprofitot" termelő ágazat számára figyelmeztető.

Megtudtuk: így született az internetadó

Az internetadó is ékes példája annak, hogy a magyarországi vállalatok megpróbálnak együtt élni a nem piacbarát kormányzással. Négy év kormányzás után még mindig él a hit, hogy párbeszéddel, különalkukkal lehet enyhíteni a kormányzás őket sújtó intézkedéseit. Több forrásból származó értesüléseink szerint a kormány eddigi talán legnagyobb politikai ballépése, az internetadó, nem kormányzati fejből pattant ki, hanem az iparág egyik szereplője vetette fel, még ha a vállalati szándék egészen más is volt. A törvényelőkészítést az NGM végezte, a döntést a kormány hozta meg a netadóról, az alapötlet ugyanakkor információink szerint az egyik nagy mobilszolgáltató cégé lehetett, aki ötletekkel segítette a kormányzatot, hogyan tudják növelni a szektorból származó bevételeket. Egészen véletlenül az új adó marginálisan érintheti az ötletadó mobilcéget, miközben szélesebb értemben vett versenytársaikat üzletpolitikájuk teljes átgondolására sarkallhatja.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility