vélemény

Megvan a bűvös szám: 7,5 évig rongálhatják netadóból a székházat

Selmeczi Gabriella ma közölte: a Fidesz székházában keletkezett "10 millió forintos kár" havi 700 forinttal számolva 1200 évnyi internetadónak felel meg. Úgy éreztük, kijelentésével egy új egyenértékest vezetett be a köznyelvbe (a lélegeztetőgép-egyenértékes után), ezért szerintünk nem is kéne itt megállni a populizmussal. Kapva az alkalmon kiszámoltuk, hogy hány évnyi netadónak felel meg például az államadósságunk, egy havi átlagbér, Paks II. vagy éppen egy OTP-részvény. De a rend kedvéért azt is kiszámoltuk, az egy év alatt befolyó netadóból futná a felújításokra akkor is, ha akár több mint 7,5 éven keresztül minden nap "10 milliós kárt" okozva tüntetnének a netadó ellen. A kormány és kormánypárti politikusok az ilyen kijelentéseikkel az új sarcot próbálják jelentéktelenné tenni, azonban azt látni kell: a hirtelen összedobott fércműnek brutális következményei lehetnek a szolgáltató cégekre, az előfizetőkre, és akár a feltörekvő iparágakra.

Hát ezt meg hogy sikerült összehozni?

A nagy felháborodást kiváltó internetadót nem a lakosság fizeti meg, mert nagy a verseny. Vagyis nem. Vagyis inkább legyen valami kalap. Vagyis ki írta ezt a fércművet?

Nem merünk dönteni, nehogy megüssük a bokánk

Három főbb szervezetfejlesztési problémakört mutat be az elmúlt időszaki tapasztalatok alapján a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszerről szóló cikksorozatának harmadik részében Szebeni Dávid. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója - aki belsős munkatársként részt vett a 2014-20-as operatív programok tervezésében - az első és második részben már körbejárt néhány, esetenként bosszantó adminisztratív nehézséget. Az alábbi anyagban a felelősségi körök, az óvatossági "üzemmód" és az auditkövetelmények kérdéskörét taglalja, amelyek alapján majd a negyedik anyagban tesz néhány olyan konkrét javaslatot, amelyek ígérete szerint a támogatási rendszer szereplőinek javát szolgálják.

Tényleg növekedési csoda van Magyarországon?

Az elmúlt két negyedév impozáns gazdasági növekedése kapcsán sokan úgy vélik, hogy Magyarország rátalált a helyes útra, leckét adunk Európának a növekedés gazdaságpolitikájából, mi több, amit látunk az nyilvánvalóan az elmúlt évek gazdaság- átalakító lépéseinek a gyümölcse. Sőt vannak, akik az EU elhúzódó válságát és a "sajátos magyar gazdasági modell" eredményeit szem előtt tartva egyenesen arra jutnak, hogy gyökeresen más közgazdasági oktatásra, új közgazdasági iskolákra van szükség. A cikk szerzője azonban mindezt egészen másképp gondolja.

Oázis a sivatagban - Az első kkv-fejlesztési pályázat margójára

A kormányzat megjelentette a 2014-20-as uniós költségvetési időszak első pályázatait és bár a ciklus várva várt elindulása üdvözlendő, de a végrehajtás módja felvet néhány kérdést - jegyzi meg rövid értékelő anyagában Szebeni Dávid. A 2014-2020-as operatív programok stratégiai tervezésében részt vett szakember alábbi cikkében a népszerű GOP vállalkozásfejlesztési pályázatok utódjának tekinthető "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" kiírással kapcsolatban tesz néhány megállapítást, illetve konstruktív javaslatot abban bízva, hogy e segítő szándék legalább olyan jóindulatú fogadtatásra lel, mint amilyennel született. Az alábbiakban az ő írását közöljük. A cikkben tárgyalt pályázat tartalmi kereteit tegnap egy külön cikkben mutattuk be.

Most vegyél lakást? - A szakértők megmondják!

A magyar lakáspiac tényleg kifelé tart a gödörből, milyen gyors lehet az áremelkedés? Ballagó Antal, az FHB Ingatlan Zrt-től, Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője és Rutai Gábor, a Duna House PR és elemzési vezetője beszélt a lakáspiac jövőjéről. A megkérdezett szakemberek nem számítanak száguldó árakra, a növekedés lassú ütemű lehet. Az, hogy a válság évei után valóban a felívelés szakasza jön-e azonban még egy kicsit bizonytalan, sok múlik azon, hogy a következő negyedévben hogyan alakul a piac.

Száguld a lakáspiac! - Te is így gondolod? Szavazz!

A lakáspiac kilátásai egyre javulnak. Az árak lassan emelkedni kezdtek, a hitelezés bővül, s a forgalom is az elmúlt évek rekordjait döntögeti. Úgy tűnik túl vagyunk a szűk esztendőkön, de mi a véleménye a potenciális eladóknak és vevőknek?

Apad a Magyarország iránti bizalom

Fenntartható, szerves növekedést csak olyan gazdaságpolitikával lehet elérni, amely az üzleti világ bővülésére támaszkodik, a magyar növekedés pedig nem ilyen - mondja Chikán Attila, a BCE Versenyképesség Kutató Központ igazgatója. A vállalati szektor tőkevonzó képessége gyenge, egyes területeken a saját tőke rovására fizetnek osztalékot a hazai leányvállalatok. Chikán a cégek fő problémái között említi a bürokrácia magas szintjét, illetve azt is, hogy tragikusan keveset költenek képzésre.

Bokros-csomag jönne? Ugyan már!

Elsőre sokan teljesen félreértelmezték Varga Mihály keddi kijelentését a költségvetési kiadások csökkentéséről. Ahogyan azonban már első értékelésünkben is jeleztük: távolról sem nevezhetjük a belengetett nagyívű tervet megszorításnak. Egyszerű számításunkkal most azt is bemutatjuk, hogy az újraelosztási ráta következő években tervezett csökkentését miért nem lehet és nem szabad nominális összegre lefordítani, és ezzel megszorításokkal riogatni. Mindezek mellett már csak hab a tortán, hogy mindenki egy, már fél éve "a piacon lévő" információra csodálkozott rá, valószínűleg ez a felfokozott várakozásokkal függ össze. Habár nominális kiadáslefaragástól nem kell tartani, azonban a kormány felettébb érdekes területeken tervez erőteljes fiskális szigort.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba "megszorítósdi" ügyben.

Matolcsy ágyúval megy neki a közgazdaságtannak

Semmi okunk azt feltételezni, hogy bármi jó kisülhet abból, ha Matolcsy György és a jegybankunk 200 milliárdos fegyverrel száll szembe a közgazdaságtan főáramával. El sem tudjuk képzelni, hogy miként néz majd ki egy olyan tankönyv, ami "gyökeresen különbözik a neoliberális tanoktól". Bár a jegybankelnökünk szerint hazánkban 2010-től már ez a szemlélet uralkodik, mi nem értjük hogyan lehet egy ilyen gazdaságpolitikai gyakorlatra (bármilyen is legyen az) csak úgy azt mondani, hogy az egy közgazdasági iskola. Az pedig egyáltalán nem igaz, hogy a közgazdaságtudomány mai főárama meghaladott volna! Ráadásul mióta a jegybank dolga, hogy megreformálja a közgazdasági és pénzügyi oktatást? Ha már mindenképpen ragaszkodik hozzá a jegybank vezetése, hogy az állampolgárok pénzét (merthogy az MNB eredménye is az) ilyenre költse, akkor inkább segítse az egyébként nem is annyira rosszul működő közgazdasági karokat Budapesten. A tengernyi pénzével annyi jót tehetne!

Minden kötélnek szakadnia kell, hogy kamatot emeljünk?

Balog Ádám MNB-alelnök tegnapi nyilatkozatából kiderült, hogy hiába lenne durva forintgyengülés, ők csak a legvégső esetben nyúlnának a kamatemeléshez. "Ha már minden más eszköz elbukott" - fogalmazott a jegybanki vezető a Wall Street Journal-nek. Ez számunkra azt jelenti, hogy a jegybank egy forintpiaci krízist először intervencióval próbálna kezelni, majd csak nagyon nagy baj esetén kamatemeléssel. Ha tényleg makacs ragaszkodásról van szó, akkor az igen veszélyes lehet, ugyanis erre kifejezetten rossz nemzetközi példákat találni a közelmúltban (Törökország!). Mi azt sem látjuk biztosítottnak, hogy országunk jó makrogazdasági teljesítménye miatt gyökeresen másként kezelnek majd a jövőben minket a feltörekvő piaci befektetők.

Kizsákmányolják a magyarokat? Tényleg?

Az európai uniós támogatás nem más, mint történelmi elégtétel a kommunizmusért, és kompenzáció a külföldiek kizsákmányolásáért - fogalmazott pénteki interjújában a miniszterelnök. Előbbivel nehéz vitatkozni, utóbbival viszont muszáj.

Gratulálunk, Apple, sikerült feltalálni a semmit!

Ahogyan az tegnap kiderült, az Apple véget vetett az ellenállásnak, és végre hajlandó volt beépíteni az NFC (Near Field Communication) technológiát a telefonjaiba. Ezzel letették a voksukat egy olyan megoldás mellett, amelyet a legtöbb androidos és windowsos telefon már évek óta tud. Gratulálunk. De mire is jó ez, és mit várhatunk a lépéstől?

Matolcsy milliárdjai

A Portfolio Madár István tollából a portáltól megszokott szakértelemmel bemutatja, hogy miként érinti a jegybank által a napokban meghirdetett 200 milliárdos oktatási program a jegybank mérlegét, illetve széles értelemben az államháztartás pozícióit. A bravúros technikai levezetés és nyomában a szerző által elhelyezett sok kérdőjel csupán arra alkalmas, hogy a szerző elhárítsa magától az érdemi kérdés megválaszolását - megengedhető-e, hogy a jegybank igazgatósága (amely az elnökből és az alelnökökből, azaz belső tagokból áll) ilyen horderejű döntést hozzon.

Feleslegesen erőltetjük a duális szakképzést idehaza?

A számok azt mutatják, hogy a válság ideje alatt fiatalok munkanélküliségi aránya a tipikusan duális szakképzést működtető országokban romlott kevésbé. Ez alapján vajon Magyarországon is szükséges a duális képzés magyarországi fejlesztése? Horn Dániel oktatásgazdász alábbi írásában ezt a kérdést járja körül.

A jegybank új lépéseinek eredményeiről

A Magyar Nemzeti Bank négy hónappal ezelőtt, áprilisban jelentette be önfinanszírozási programját, melynek keretében júniusban kamatcsere ügyletet vezetett be, augusztus elején pedig betétté alakította át irányadó eszközét, amihez ezután csak a hazai bankok férhetnek hozzá. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézkedések elérték céljukat:

• A magyar bankrendszer jelentős mértékben növelte állampapír-állományát,
• különös tekintettel a kisebb megújítási kockázatot jelentő hosszabb lejáratokra, amivel
• érdemben csökkent Magyarország külpiaci kitettsége és külső sérülékenysége.
• A kamatcsere ügyletben résztvevő bankok azonban nemcsak növelték állampapír-állományukat, hanem vállalták, hogy ezt a magasabb kitettséget hosszú ideig fenn is tartják.
• A fokozódó banki állampapír-kereslet révén olcsóbbá, stabilabbá és így kiszámíthatóbbá vált az államháztartás hosszú lejáratú finanszírozása.
• A program áttételesen az alacsonyabb kamatkiadásokon keresztül az államadósság csökkenéséhez is hozzájárul.
• A jegybanki betétből kiszoruló külföldi befektetők többsége nem hagyta el az országot,
• így az eszköztár átalakításának nem volt érdemi hatása a forint árfolyamára.
• A jegybanki betétből ugyancsak kiszoruló hazai intézményi befektetők ugyanakkor a viszonylag hosszú átmeneti időszak ellenére kissé késve kezdtek meg az új helyzethez alkalmazkodni, így itt az átállás befejeződése még várat magára.

Reklámadó: nem kell fizetni a Google után?

Az internetes hirdetések piacát alapvetően befolyásoló jogértelmezést adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A Google által közzétett hirdetésekért kapott bevétel után nem kell reklámadót fizetni. Emiatt a hirdetésszervező cégeken keresztül közzétett reklámok megrendelői is veszélybe kerülhetnek, ha az adóalanyiságra vonatkozó nyilatkozatokat a szereplők rutinszerűen töltik ki. De erre is van megoldás.

Ami az OTP-nél van, olyat még nem láttunk

Az OTP kénytelen volt saját maga adózott eredményt számolni a holnap hajnalban megjelenő gyorsjelentés konszenzusához. Hát, ilyet még tényleg nem láttunk.

Ezért nem csökken az államadósság

Tudja-e Ön, hogy miért ugrott meg az államadósság Magyarországon? És hogy miért maradt utána magas? Azért, mert IMF-hitelt vettünk fel? Azért, mert a jegybanknak fel kellett töltenie a devizatartalékait? Többnyire ezeket szokták válaszolni, pedig egyik sem igaz. Az azonban még ma sem mindegy, hogy melyek is az igazi okok, már csak azért sem, mert félévkor a történelmi csúcsa közelében állhatott az adósságmutatónk.

Esik a forint - Mikor avatkozhat be az MNB?

Két és féléves mélypontjára zuhant a forint tegnap. Hol van hát ilyenkor a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyi stabilitás őrzője? - Teszik fel egyre többen a kérdést, azt remélve, hogy a jegybank majd beavatkozik. Csakhogy a kérdés egyáltalán nem ilyen egyszerű, ezért most körüljárjuk, hogy a jegybank milyen viszonyban is van az árfolyammal és milyen esetekben avatkozhat be annak szabad piaci alakulásába.