A lakáspiac kilátásai egyre javulnak. Az árak lassan emelkedni kezdtek, a hitelezés bővül, s a forgalom is az elmúlt évek rekordjait döntögeti. Úgy tűnik túl vagyunk a szűk esztendőkön, de mi a véleménye a potenciális eladóknak és vevőknek?
Fenntartható, szerves növekedést csak olyan gazdaságpolitikával lehet elérni, amely az üzleti világ bővülésére támaszkodik, a magyar növekedés pedig nem ilyen - mondja Chikán Attila, a BCE Versenyképesség Kutató Központ igazgatója. A vállalati szektor tőkevonzó képessége gyenge, egyes területeken a saját tőke rovására fizetnek osztalékot a hazai leányvállalatok. Chikán a cégek fő problémái között említi a bürokrácia magas szintjét, illetve azt is, hogy tragikusan keveset költenek képzésre.
Elsőre sokan teljesen félreértelmezték Varga Mihály keddi kijelentését a költségvetési kiadások csökkentéséről. Ahogyan azonban már első értékelésünkben is jeleztük: távolról sem nevezhetjük a belengetett nagyívű tervet megszorításnak. Egyszerű számításunkkal most azt is bemutatjuk, hogy az újraelosztási ráta következő években tervezett csökkentését miért nem lehet és nem szabad nominális összegre lefordítani, és ezzel megszorításokkal riogatni. Mindezek mellett már csak hab a tortán, hogy mindenki egy, már fél éve "a piacon lévő" információra csodálkozott rá, valószínűleg ez a felfokozott várakozásokkal függ össze. Habár nominális kiadáslefaragástól nem kell tartani, azonban a kormány felettébb érdekes területeken tervez erőteljes fiskális szigort.
Öntsünk tiszta vizet a pohárba "megszorítósdi" ügyben.
Semmi okunk azt feltételezni, hogy bármi jó kisülhet abból, ha Matolcsy György és a jegybankunk 200 milliárdos fegyverrel száll szembe a közgazdaságtan főáramával. El sem tudjuk képzelni, hogy miként néz majd ki egy olyan tankönyv, ami "gyökeresen különbözik a neoliberális tanoktól". Bár a jegybankelnökünk szerint hazánkban 2010-től már ez a szemlélet uralkodik, mi nem értjük hogyan lehet egy ilyen gazdaságpolitikai gyakorlatra (bármilyen is legyen az) csak úgy azt mondani, hogy az egy közgazdasági iskola. Az pedig egyáltalán nem igaz, hogy a közgazdaságtudomány mai főárama meghaladott volna! Ráadásul mióta a jegybank dolga, hogy megreformálja a közgazdasági és pénzügyi oktatást? Ha már mindenképpen ragaszkodik hozzá a jegybank vezetése, hogy az állampolgárok pénzét (merthogy az MNB eredménye is az) ilyenre költse, akkor inkább segítse az egyébként nem is annyira rosszul működő közgazdasági karokat Budapesten. A tengernyi pénzével annyi jót tehetne!
Balog Ádám MNB-alelnök tegnapi nyilatkozatából kiderült, hogy hiába lenne durva forintgyengülés, ők csak a legvégső esetben nyúlnának a kamatemeléshez. "Ha már minden más eszköz elbukott" - fogalmazott a jegybanki vezető a Wall Street Journal-nek. Ez számunkra azt jelenti, hogy a jegybank egy forintpiaci krízist először intervencióval próbálna kezelni, majd csak nagyon nagy baj esetén kamatemeléssel. Ha tényleg makacs ragaszkodásról van szó, akkor az igen veszélyes lehet, ugyanis erre kifejezetten rossz nemzetközi példákat találni a közelmúltban (Törökország!). Mi azt sem látjuk biztosítottnak, hogy országunk jó makrogazdasági teljesítménye miatt gyökeresen másként kezelnek majd a jövőben minket a feltörekvő piaci befektetők.
Az európai uniós támogatás nem más, mint történelmi elégtétel a kommunizmusért, és kompenzáció a külföldiek kizsákmányolásáért - fogalmazott pénteki interjújában a miniszterelnök. Előbbivel nehéz vitatkozni, utóbbival viszont muszáj.
Ahogyan az tegnap kiderült, az Apple véget vetett az ellenállásnak, és végre hajlandó volt beépíteni az NFC (Near Field Communication) technológiát a telefonjaiba. Ezzel letették a voksukat egy olyan megoldás mellett, amelyet a legtöbb androidos és windowsos telefon már évek óta tud. Gratulálunk. De mire is jó ez, és mit várhatunk a lépéstől?
A Portfolio Madár István tollából a portáltól megszokott szakértelemmel bemutatja, hogy miként érinti a jegybank által a napokban meghirdetett 200 milliárdos oktatási program a jegybank mérlegét, illetve széles értelemben az államháztartás pozícióit. A bravúros technikai levezetés és nyomában a szerző által elhelyezett sok kérdőjel csupán arra alkalmas, hogy a szerző elhárítsa magától az érdemi kérdés megválaszolását - megengedhető-e, hogy a jegybank igazgatósága (amely az elnökből és az alelnökökből, azaz belső tagokból áll) ilyen horderejű döntést hozzon.
A számok azt mutatják, hogy a válság ideje alatt fiatalok munkanélküliségi aránya a tipikusan duális szakképzést működtető országokban romlott kevésbé. Ez alapján vajon Magyarországon is szükséges a duális képzés magyarországi fejlesztése? Horn Dániel oktatásgazdász alábbi írásában ezt a kérdést járja körül.
A Magyar Nemzeti Bank négy hónappal ezelőtt, áprilisban jelentette be önfinanszírozási programját, melynek keretében júniusban kamatcsere ügyletet vezetett be, augusztus elején pedig betétté alakította át irányadó eszközét, amihez ezután csak a hazai bankok férhetnek hozzá. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézkedések elérték céljukat:
Az internetes hirdetések piacát alapvetően befolyásoló jogértelmezést adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A Google által közzétett hirdetésekért kapott bevétel után nem kell reklámadót fizetni. Emiatt a hirdetésszervező cégeken keresztül közzétett reklámok megrendelői is veszélybe kerülhetnek, ha az adóalanyiságra vonatkozó nyilatkozatokat a szereplők rutinszerűen töltik ki. De erre is van megoldás.
Az OTP kénytelen volt saját maga adózott eredményt számolni a holnap hajnalban megjelenő gyorsjelentés konszenzusához. Hát, ilyet még tényleg nem láttunk.
Tudja-e Ön, hogy miért ugrott meg az államadósság Magyarországon? És hogy miért maradt utána magas? Azért, mert IMF-hitelt vettünk fel? Azért, mert a jegybanknak fel kellett töltenie a devizatartalékait? Többnyire ezeket szokták válaszolni, pedig egyik sem igaz. Az azonban még ma sem mindegy, hogy melyek is az igazi okok, már csak azért sem, mert félévkor a történelmi csúcsa közelében állhatott az adósságmutatónk.
Két és féléves mélypontjára zuhant a forint tegnap. Hol van hát ilyenkor a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyi stabilitás őrzője? - Teszik fel egyre többen a kérdést, azt remélve, hogy a jegybank majd beavatkozik. Csakhogy a kérdés egyáltalán nem ilyen egyszerű, ezért most körüljárjuk, hogy a jegybank milyen viszonyban is van az árfolyammal és milyen esetekben avatkozhat be annak szabad piaci alakulásába.
Fenntartások nélkül nevezhetjük az egyik legforróbb kérdésnek azt, hogy a globális hatással bíró amerikai jegybank, a Federal Reserve mikor kezdi meg végre emelni a kamatokat. Ennek feltárásában pedig egyáltalán nem lesz könnyű dolgunk, hiszen a Fed nem ad számszerű útmutatást róla. Fogódzóink szerencsére vannak: a korábbi kinyilatkozásokra alapozva elképzelhető, hogy a jegybank olyan modell alapján választ kamatpályát, amivel a gazdaságot a válság előtti trendjére téríti vissza (hasonlóan a nominális GDP-célkövetéshez). Ha így van, akkor ideiglenesen még túlfűtött állapotba is terelheti az ország gazdaságát a jegybank, majd pedig onnan meredek kamatemelésekkel korrigálna. Persze még azt sem elég tudnunk, hogy milyen modellben gondolkodik a jegybank, ha nem tudjuk, hogy a jelenlegi makrofolyamatok azon belül milyen fázist képviselnek. A dolog akkor válhat igazán kényessé, ha a vártnál sokkal jobb munkapiaci adatok jövőre meredek kamatemeléseket hoznak, ugyanis a piac egyelőre nem tűnik úgy, hogy készülne ilyen esetre.
A bűvös szám nem más, mint 900 milliárd. Mármint forint. Sokmillió köbméter víz lefolyik még a Dunán, míg ez egy az egyben átkerül a bankok kasszájából a devizahitelesek zsebébe, mindenesetre az MNB tegnapi iránymutatásával tiszta vizet öntött a bankok és az ügyfelek közös poharába. A pohárba, amelynek kiürítése nagyon keserű lesz a bankok számára.
Meglehetősen rossz példákat választott a miniszterelnök Tusnádfürdőn, amikor a magyar sikerhez keresett mintákat. Az országok egy része egyáltalán nem sikeres, mások pedig legfeljebb olyan módon sikeresek, ahogyan mi soha nem lehetünk azok. Szerencsére.
Bár a lépést az Európai Bizottság állami bankmentésre vonatkozó szabályai kényszerítették ki a BayernLB-től, a magyar leánybank eladásra történő kiválasztása és az állam belépése sokatmondó tény - kommentálta a piac számára meglepetést hozó csütörtöki bejelentést a Nomura stratégája. Peter Attard Montalto az állami bevásárlásról szóló hírekkel kapcsolatban úgy véli, a költségvetésen kívüli állami cégek egyre több állami erőforrást igényelnek, ami hitelminősítői szempontból negatív az országnak. A GDP-arányos államadósság szerinte 85% körül lehet év végén. Az általa 4,5 milliárd eurósra becsült devizahiteles csomag után további bankszabályozási lépések jönnek - véli az elemző.
Véget ért a Magyar Nemzeti Bank kétéves kamatcsökkentési ciklusa, ezért itt az idő, hogy véleményt mondjunk a hátrahagyott 24 kamatvágásról. Matolcsy György jegybankelnök nem volt fukar a döntéshozók méltatásával, amit a keddi bejelentésen megjelent külső tanácstag hálásan meg is köszönt. Az örömünnepről már csak a pezsgőbontás hiányzott, de vajon tényleg ennyire nagy sikertörténetről van szó? Következzen hát a számvetés!
Az egész világ dühödt lázban ég és meg akarja tudni, hogy mekkora az oroszok felelőssége az inkompetens szakadárok produkciójában, melyben - feltételezhetően véletlenül - lelőttek egy polgári utasszállítót. Bizonyíték még nincs, de a részleteket egyre jobban ismerjük, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig a masszív propagandagépezetével sem nagyon bírja kimagyarázni már a történteket. Úgy tűnik, hogy az egykor érdekes feltörekvő piaci országot egyre inkább az elszigeteltségbe taszítja félelmetes elnöke.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Örülhet neki a tech szektor?
Úgy látszik, nyaralnak a lakossági befektetők.
A jegybank cikkében nem szerepelnek olyan kifejezések, mint adó, illeték vagy kormány.
Joe Biden visszalépését követően.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
