Az utóbbi időben több szó esett az ársapkák gazdasági hatásainak elemzéséről, mivel idén év végén a legtöbb élelmiszert érintő ársapka kifutott volna, ezeket azonban a kormány meghosszabbította. A téma kapcsán több közgazdász is megszólalt, az árstop a hazai közgazdasági közbeszéd fontos témája lett. Az alábbiakban Balatoni Andrásnak, az MNB igazgatójának az MNB oldalán megjelent elemzését közöljük.
A gazdasági fejlettség alakulása örökzöld téma a közgazdászok körében, ugyanakkor a nem megfelelő mutató használata téves következtetésekhez vezethet. A gazdasági fejlettség mérőszáma a vásárlóerő-paritáson kifejezett egy főre jutó GDP, ami azt mutatja, hogy Kelet-Közép-Európa volt az EU növekedési motorja az elmúlt másfél évtizedben. A 2004-ben az EU-ba belépő valamennyi régióbeli ország gazdasági teljesítménye jelentősen közelített az EU átlagához 2004 és 2020 között, és közöttük Magyarország is számottevő felzárkózást ért el. E cikkben a felzárkózás ütemét és mérésének módszertanát elemezzük, amelyek reményeink szerint segítenek elkerülni, hogy a jövőben téves állításokat tegyenek akár képzett közgazdászok is.
A minimálbérek szintje fontos mutatója egy gazdaságnak, de emellett a gazdaságpolitika eszköze is, amivel a bérek növekedését képes befolyásolni. A hazai minimálbér mediánbérhez viszonyított aránya megfelel a nemzetközi átlagnak, emellett vásárlóerő-paritáson számolva megfelel a gazdasági fejlettségünknek. Nemzetközi összehasonlításhoz figyelembe kell venni az adózás hatásait, az adókedvezményeket, és a minimálbér mellett fennálló más szabályozott béreket. Magyarországon különösen fontos a szakképzettek számára meghatározott garantált bérminimum, ami mintegy kétszer annyi embert érint, mint a minimálbér és 30 százalékkal magasabb annál. Előretekintve a gazdaság fenntartható felzárkózási pályáján a minimálbér emelésének első számú forrása a termelékenység és a versenyképesség további javulása.
Az elektromobilitás, illetve az önvezető autózás széleskörű elterjedése miatt a járműipar forradalmi átalakuláson megy át. Emögött részben a szabályozás átalakulása (károsanyag-kibocsátási előírások, támogatások változása), részben piaci folyamatok állnak. Ezt az irányt tükrözi a kizárólag tisztán elektromos autókat gyártó Tesla európai teljesítménye, ugyanis a koronavírus-járvány által érzékenyen érintett járműipar szereplői közül egyedüliként volt képes az év első 8 hónapjában növekvő eladásokat felmutatni Németországban, a hagyományos belső égésű motorjairól ismert nagy autógyártók hazájában. Ahhoz, hogy hazánkban a járműipar a jövőben is megtartsa kiemelt gazdasági szerepét és nemzetközi versenyképességét, a hazai vállalati és gazdasági stratégiáknak is illeszkednie kell az átalakuló piaci igényekhez, szabályozási elvárásokhoz. Kedvező jel, hogy a hazai járműipar átállása és az új technológiák átvétele megkezdődött, azonban még jelentős fejlődésre mutatkozik tér. A KPMG 2020 nyarán publikált önvezető autózásra való felkészültség indikátora szerint Magyarország a vizsgált 30 ország rangsorában a 25. helyet foglalja el. Kiemelten fontos lenne fejlesztenünk az egyéni digitális képességeket, az önvezetés elfogadottságát és a jogrendszer hatékonyságát, ugyanakkor már jól teljesít hazánk a 4G-lefedettség és az önvezető gépjárművekbe való iparági beruházások terén.
A jegybanki mandátumból következően kiemelten fontos az inflációt meghatározó ágazati sajátosságok elemzése. Az elmúlt hónapokban a mobiltelefon és internetszolgáltatások árai kiugró mértékben növekedtek. Ez a jelenség nincs összhangban a nemzetközi trendekkel. Ráadásul a hazai digitális infrastruktúra alapvetően jónak mondható, ami újabb kérdéseket vet fel az áremelések megalapozottságával kapcsolatban. A 21. században a legfontosabb nyersanyag az adat, az információhoz való hozzáférés alapvető társadalmi és gazdasági szükséglet. A szolgáltatások drágulása akadályozza a digitális átalakulást, így korlátját képezheti a hosszú távú fenntartható felzárkózásnak.
A héten a Monetáris Tanács a monetáris kondíciók óvatos finomhangolásáról döntött: kamatkondíciói változatlanul tartása mellett 100 milliárd forinttal emelte meg a következő negyedévre megcélzott kiszorított likviditás mennyiségét. Emellett a tanács jelezte, hogy monetáris politikáját a jövőben is óvatos és adatvezérelt megközelítés jellemzi. Az MNB szakértőinek írása a döntés hátterében meghúzódó inflációs folyamatokat és a lépés indoklását mutatja be.
A munkapiaci helyzet folyamatos javulása, valamint a bérek jelentős emelkedése az elmúlt évek gazdasági növekedésének az egyik legfontosabb sarokköve volt és előretekintve is fontos tényezője a hazai makrogazdasági pályának. A helyzet helyes értékeléséhez elengedhetetlen a lakossági jövedelmi folyamatainak és azon belül is a bérjövedelmek alakulásának megfelelő értékelése. A nemzetgazdasági bérek mérésére számos statisztikát találunk, amelyek sajnos sokszor komoly eltéréseket is mutathatnak. Cikkünkben bemutatjuk, hogy egy-egy statisztika kiragadása és az ott látott elmozdulások felnagyítása könnyen hibás következtetésekhez vezet. A fogyasztásról és a megtakarításokról is rendelkezésre álló adatok párhuzamos értékelésével egyértelmű, hogy a hazai bérjövedelmek az elmúlt években jelentősen emelkedtek. Emellett azt is bemutatjuk, hogy a hazai bérek jelentős, a termelékenység bővülését meghaladó emelkedését a korábban historikusan alacsony szintre kerülő bérhányad is lehetővé, sőt szükségessé tette. Számításaink szerint a bérhányad 2017-ben már a historikus átlag közelében alakult, így előretekintve fontos, hogy a bérek emelkedése a termelékenység növekedésével összhangban alakuljon.
A válságot követő időszakban az infláció alakulása rendre meglepte az elemzőket. A 2008/2009-es globális válság nem okozott a vártnak megfelelő mértékű inflációcsökkenést, ezt követően pedig az elmúlt évek csökkenő munkanélküliségi rátája, javuló reálgazdasági teljesítménye sem eredményezte az infláció jelentős megugrását a fejlett gazdaságokban. Joggal merül fel ennek fényében az a kérdés, hogy vajon tartósan megváltoztak-e az inflációt meghatározó faktorok. Ebben a cikksorozatban ennek járunk utána, illetve, hogy melyek azok a strukturális tényezők, amelyek ezt a változást előidézték az elmúlt években.
A brit népszavazás (Brexit) eredményének nyilvánosságra kerülését követő órákban szinte azonnal elindult a találgatás azzal kapcsolatban, hogy mely gazdaságok lehetnek leginkább kitettek a negatív hatásoknak. A legtöbb elemzés eddig az első körös, ún. statikus - az aktuális kereskedelmi és pénzpiaci kapcsolataiból levezethető - csatornákkal számolt. Azonban ahogy azt a legutóbbi válság tapasztalatai is megmutatták, a másodkörös hatások gyakran sokkal erősebben és tartósabban befolyásolják a gazdaságok várható fejlődési pályáját. Ez utóbbi hatások közé sorolhatjuk a pénzügyi rendszerben megjelenő negatív visszacsatolásokat, amely tekintetben hazánk helyzete az elmúlt években mind abszolút, mind relatív értelemben számottevően javult. A pénzügyi rendszer stabilitása, a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának élénkülése ellensúlyozhatják a külpiacokról érkező impulzusokat. Emellett az elmúlt években a gazdaságpolitika mozgástere is számottevően növekedett, így a gazdaságpolitika anticiklikus viselkedéssel is segítheti a külső hatások kezelését.
Az alábbi írás a Portfolio felhívására született, és ahhoz a gondolkodáshoz kíván hozzájárulni, ami egy hatékonyabb rendszer kialakítását célozza meg. A cikkben felvázolok egy alternatív államadósság-szabályt, aminek az alapvető struktúrája biztosítja a kívánt adósságcsökkentést, a menekülési záradéka a költségvetés anticiklikus mozgásterét, illetve az ún. racsni hatás elkerülését, míg az intézményi szakasza az adósságcsökkentés (vagy épp emelés) hitelességét. Hozzá kell azonban tennem, hogy a kérdés további, alapos kutatást igényel. Pusztán azért hoztam elő ezt a javaslatot, hogy támogassam az erről szóló diskurzust és talán hozzájáruljak ahhoz. Biztos, hogy ez a szabály sem tökéletes, de bízom benne, hogy jó kiindulópontot nyújthat a jelenlegi problémák megoldásához.
Czomba Sándor a szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár a napokban kijelentette, hogy a közmunkások létszámát további 50 ezer fővel emelni szeretné a kormányzat. Az eszköz megítélése szakértői körökben nem egyértelmű, a részletes mikrogazdasági elemzés még várat magára. Balatoni András, az ING Bank Magyarországi Fióktelepének vezető makrogazdasági elemzője szerint a gazdasági ciklus jelenlegi szakaszában a közfoglalkoztatás kiterjesztése kontraproduktív intézkedés, feleslegesen torzítja a piaci allokációt, emellett pedig jelentős költségvonzata van.
A jelenlegi szabályozási környezetben reális esély van arra, hogy 15 év múlva a magyar államadósság a GDP 50 százaléka alá süllyedjen, amit a válságadók kivezetésének feltételeként határozott meg nemrég a miniszterelnök. A küszöbérték elérését ugyanis segíti a 2011-ben elfogadott és 2015-től hatályba lépő adósságszabály, amelyet figyelembe kell venni a hosszú távú adósságpályára vonatkozó számításoknál is.
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mennyire is vagyunk eladósodva? Én maximálisan a felelős hitelezés mellett...
Van esély arra, hogy a kormány elérje a békeköltségvetésnek nevezett büdzsétervezetben a kitűzött célokat, csak... 
Itthon hatósági áron mennek a taxik, hogy védjék a piacot, nyugaton az Uber és a BOLT mozgó árazást használ. De...
Ha Trump tényleg bevezet egy jelentős vámot a világ minden országára, így Európára is, akkor az nekünk, magyaroknak...
A KPI (kulcsfontosságú teljesítménymutatók) és az OKR (célkitűzések és kulcs eredmények) a vállalati eredmények... 
Tegnap kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb...
Milyen hatása lehet ha Donald Trump betartja ígéreteit?
Mit tehet a kormány?
Hallgasd meg az előzetest már most!
