Múlt pénteken este kiadott közleményében tudatta a Delta Technologies, hogy a társaság könyvvizsgálója a Közfelügyeleti Hatóság döntésében foglaltaknak eleget téve a kibocsátó éves beszámolója kapcsán 2020. október 7. napján kibocsátott könyvvizsgálói jelentéseket visszavonja.
Az elmúlt két évtizedben már jelentek meg olyan járványok, amelyek egyes országok vagy régiók körében átmenetileg markánsan visszavetették az idegenforgalom teljesítményét. Bár a Covid-19-cel összevetve ezek hatása eltörpül, a korábbi folyamatok áttekintése és az érintett országokban a járványhelyzet megszűnése utáni gyors helyreállás bíztató kilátásokkal szolgálhat a vendégforgalom újraindulása kapcsán.
Sok kisvállalkozásnak az átalányadózás lehet a legjobb választás jövőre, amennyiben a Pénzügyminisztérium javaslatát az Országgyűlés megszavazza - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert. Jelenleg 15 ezer átalányadózó egyéni vállalkozót tart nyilván az adóhivatal, ez jövőre akár az ötszörösére is nőhet - hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Ma reggel írtunk arról, hogy értesülésünk szerint a törlesztési moratórium fenntartása mellett döntött a kormány, a törlesztési moratórium a maihoz hasonló formában június helyett augusztus végéig maradhat velünk, ezután pedig csak azok maradnak benne, akik ezt külön kérvényezik (opt-in). A Reuters megkeresésére a Pénzügyminisztérium reagált az értesülésre.
Magyarország számára kedvezően módosul a paksi bővítés finanszírozás, mert változatlan feltételekkel 2031-ig, a projekt megvalósításának végéig rendelkezésre áll az államközi hitel és az abból lehívott forrást csak 2031-től kell elkezdeni törleszteni 2046-ig – derül ki Balogh Lászlónak, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkárának csütörtöki MTI-nyilatkozatából és a minap ezzel összefüggésben beterjesztett törvénymódosításból.
1900 milliárd dollárra hízott az amerikai költségvetési deficit az idei pénzügyi év első hét hónapjában – jelentette be az amerikai pénzügyminisztérium.
Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában. A tárcavezető azt is hozzátette: 2022 még az újraindítás éve, ezért lassabb a hiány csökkentése, mint amit a Költségvetési Tanács látna. A Pénzügyminisztérium nem lát olyan problémát, ami miatt 2022-ben már a túlfűtöttség ellen kellene hűteni a magyar gazdaságot, a következő év második negyedévében fogjuk elérni a 2019-es szintet. A miniszterrel emellett beszélgettünk a törlesztési moratórium jövőjéről, a fiskális szabályok időállóságáról, a helyreállítási alap hitellábával kapcsolatos kormányzati döntésről, valamint a magyar euró esélyeiről is.
A parlamentnek ma benyújtott 2022-es költségvetési törvénytervezetben az elmondott információk alapján érdemi meglepetés nincs, de ezzel együtt is úgy látjuk, hogy az 5,9%-os GDP-arányos deficitcél elfogadtatásával legalább három legyet tud ütni egy csapásra a kormány.
Gyors gazdasági növekedés mellett is magas deficittel tervezi a kormány a 2022-es költségvetést, aminek a fő oka az, hogy ha már az EU engedi a 3% feletti deficitet, akkor igyekszik is kihasználni a mozgásteret a kormány, hogy az eddig is hangsúlyozott gazdaságpolitikai céljait meg tudja valósítani, és közben picit azért az adósságrátán is tudjon tovább faragni – lényegében ez rajzolódik ki a Varga Mihály pénzügyminiszter által a parlamentnek beterjesztett jövő évi költségvetési törvénytervezetből. Az eseményen kiderült az is, hogy néhány héten belül dönt a kormány a június 30-ig érvényben lévő hiteltörlesztési moratórium kérdésében, most a tapasztalatok felmérése zajlik, hogy milyen olyan érvek vannak, amelyek esetleg a meghosszabbítás mellett szólnak. Az alábbiakban a sajtótájékoztatóról tudósítottunk, illetve kiegészítettük többlet információkkal a hírfolyamot.
A Pénzügyminisztérium megerősítette szerdai közleményében, hogy a kormány nevében május 4-én nyújtja be a jövő évi költésgvetésről szóló törvényjavaslatot.
A Költségvetési Tanács kérésére a kormány kibontotta, hogy milyen okok és korábban már meghozott intézkedések vezettek el az alig 1500 milliárdról közel 4000 milliárd forintra megemelt idei költségvetési hiánycélhoz. A kedden este a parlamentnek benyújtott 2021-es költségvetési törvénymódosító indítványából látszik, hogy a járvány második és harmadik hulláma alatt kormányrendeletekkel már meghozott költségvetési intézkedések, illetve demográfiai és uniós költségvetési okok együtt vezettek el ehhez a nagyfokú, a GDP 2,9%-áról 7,5%-ára történő hiánycél-növeléshez, amelybe egyébként már nincs plusz költségvetési mozgástér beépítve, a meghozott intézkedéseket „fésülte össze” a kormány. Ennek az összefésülésnek a jegyében egyébként szerda este egy olyan táblázatot is közölt a tárca az anyagban, amely tételesen bemutatja, hogy a gazdaság újraindítása jegyében a 6200 milliárd forintos, a GDP 12%-át kitevő hangzatos és bődületesen nagy keretbe pontosan milyen tételeket sorol be.
A parlament oldalán kedd este közzétett 2021-es költségvetési törvénymódosító indítvány végefelé egy eddig nem kommunikált információ bukkant fel, ami nyugdíjasok millióit érinti: a januártól meglépett 3%-os nyugdíjemelésen túl további legalább 0,6-pontos (januárig visszamelőleges) emelésre is sor kerül az év közben. Valószínűleg még ezen felül is lesz egy nyugdíjemelés novemberben, ha például a Magyar Nemzeti Bank friss inflációs előrejelzésére gondolunk.
A gazdasági és költségvetési folyamatok változása miatt idénre „csak” 796,5 milliárddal magasabb, 2288 milliárd forintra emelt költségvetési hiánycél adódna, de a kormány valójában 3990 milliárdos idei deficitcélra kér parlamenti felhatalmazást a részletek kibontása nélkül, így összességében egy 1700 milliárdos csomagról dönthet majd saját hatáskörben a járvány elleni védekezésre és újraindításra hivatkozva a 2022-es választások előtti évben - rajzolódik ki a Költségvetési Tanács múlt heti hivatalos véleményéből és Kovács Árpád KT-elnök Világgazdaságnak mondott kedd délutáni szavaiból. Kedden délután egyébként meg is érkezett a parlament elé a 2021-es költségvetési törvény módosításának indítványa.
Frissítés: A kedden benyújtott, majd szerdán picit módosított költségvetési indítványból összességében az rajzolódik ki, hogy a közel 4000 milliárdos deficitben NINCS már plusz költségvetési mozgástér. Az új értelmező anyagunkat a témában itt érheti el.
Az Országgyűlés előtt van a 2021-es költségvetés módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a járvány elleni védekezéshez és a gazdaság újraindításához szükséges források továbbra is maradéktalanul rendelkezésre álljanak. A törvényjavaslat biztosítja az ősszel bejelentett otthonteremtési program fedezetét, de az egészségügy, a családtámogatások és az önkormányzatok forrásait is növeli - közölte a Pénzügyminisztérium (PM) az MTI-vel kedden.
"A Pénzügyminisztériumban azzal számolunk, hogy ez a negyedév lesz az, amikor lendületet vehet a magyar gazdaság, és a félév végére kétszámjegyű is lehet a bruttó hazai termék növekedése" - hangsúlyozta péntekmi Facebook-posztjában Varga Mihály.
A Költségvetési Tanács egyetértését fejezte ki a 2021-es hiánycél 7,5 százalékra történő emelésével és megalapozottnak tartja, hogy a GDP-arányos államadósság az idei évben csökken – hangsúlyozza a Pénzügyminisztérium pénteki közleménye a Tanács csütörtök délután kiadott véleményére hivatkozva. A közlemény szerint a Költségvetési Tanács felidézi, hogy bár a hazai gazdaság lendülete 2020-ban megtört, visszaesése mégis kisebb lett a vártnál.
„Önmagában az EU-források nem determinálják a felzárkózást, hanem a gazdaságpolitika tartalma, minősége a meghatározó” – hangsúlyozta a Magyar Közgazdasági Társaság mai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Banai Péter Benő. A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára rámutatott, hogy a következő években mintegy 49 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás áll Magyarország rendelkezésére, és az új uniós ciklusban érkező sok pénznek ára van, mert valójában a harmadik legnagyobb, 53%-os költségvetési befizetés növelést kell az országnak végrehajtania az EU-büdzsé irányába több ok együttes hatására.
A Biden-adminisztráció hivatalba lépésével új lendületet kapott az OECD-ben folyó, egy globális minimumadó kialakítását célzó munka. Az ezzel kapcsolatos technikai egyeztetésekben a javaslattal kapcsolatos elvi fenntartásai ellenére Magyarország is tevékenyen részt vesz. A szabályozás részletei kapcsán számos kérdés még jelenleg is nyitva áll. Ha ezekre nem születik megnyugtató válasz, a javasolt szabályok bevezetése az átlaghoz közeli adókulcsú államok közt is érdemi akadályává válhat a tőke áramlásának, és a legjobb adózási gyakorlatok ellehetetlenítéséhez vezethet.
Az oltás mellett a koronavírus elleni gyógyszer, a favipiravir is ingyenes, azt azok is megkapják, akiknek érvénytelenítik a TAJ-számát - mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.
A gazdaságba pumpált rengeteg beruházási támogatás, illetve az elhalasztott fogyasztói kereslet idén a második negyedévtől kezdődően meglepően gyors, éves átlagban összességében 4,3%-os gazdasági növekedést válthat ki, de ezzel együtt pótköltségvetésre van szükség idénre, mivel 6,5%-ról 7,5%-ra nő az államháztartási hiány – jelezte a Világgazdaságnak adott interjúban Varga Mihály. A pénzügyminiszter rámutatott, hogy jövőre akár 5% feletti növekedés várható és mindenképpen csökkenő költségvetési deficitet akarnak, az adókulcsok terén pedig ne várjunk érdemi változtatásokat. Devizakötvény-kibocsátásra 2023 elejéig nincs szükség - rögzítette.