Áprilisban 620 milliárd forintos deficit alakult ki a költségvetésben, ami a valaha volt legmagasabb negyedik havi hiány a büdzsében. Ezzel az első négy hónap alatt 2700 milliárd forint felett alakult a kumulált deficit, ami már az éves terv 80%-ának felel meg.
Márciusban ismét jelentős, 564,6 milliárd forintos deficit keletkezett az államháztartás központi alrendszerében, így az első háromhavi együttes hiány 2090 milliárd forintra hízott, ami az egész éves hiánycél 61,5%-a. Egyik érték sem kiugró az elmúlt évekhez képest, és a Pénzügyminisztérium is hangsúlyozza a közleményében, hogy továbbra is tartani akarja az idénre kitűzött 3,9%-os GDP-arányos hiánycélt, de összességében az adatok rámutatnak arra, hogy az idei év is kihívásokkal teli a költségvetési politikában, főleg az egyre fájdalmasabban emelkedő kamatkiadások miatt, ami elszívja a költségvetési mozgásteret a többi tétel elől.
Az államháztartási belső kontrollrendszer működésének, valamint szabályozásának felülvizsgálatára és aktualizálására készül a kormány. A Pénzügyminisztérium friss rendelettervezete több új határidőt bevezet, valamint a szabályokat az uniós joggal is harmonizálja. A költségvetési szervek az állami gazdasági társaságok, önkormányzatok és alapítványok is érintettek.
Januárban 143,6 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere, ami az elmúlt 4 év januári többlete után kellemetlen meglepetés.
Több mint 100 állami hivatalban együttesen 60%-kal kevesebb földgázt használtak fel a tavalyi év utolsó négy hónapjában, mint egy évvel azelőtt – jelentette be csütörtökön a Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter.
December 30-án töltötte fel a kormány hivatalos oldalára a Pénzügyminisztérium a szokásos, minden év végén megjelenő, következő évekre szóló makrogazdasági és költségvetési előrejelzését. Ezúttal nemcsak a dokumentum tartalma, hanem formátuma is érdekes: a megszokottnál ugyanis sokkal rövidebb, és már csak a táblázatokat tartalmazza. De ezekből is kiolvasható néhány fontos megállapítás.
A Pénzügyminisztérium csütörtöki gyorstájékoztatója szerint novemberben a költségvetés 876 milliárd forintos mínusszal zárt, ami jelentős elszaladásnak mondható. Jól látszik tehát, hogy az október végéig szóló állami kifizetési stop csak tovább tolta a későbbi hónapokra a problémákat.
Számos ponton módosítaná a kormány a jegybanktörvényt a Pénzügyminisztérium által egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint – írja a Bank360.hu-ra hivatkozva a hvg.hu. A tervezet szerint, amely a magyar kormány honlapján is elérhető, 1. a jegybanknak a nyeresége 50 százalékát kötelezően be kell fizetnie a költségvetésnek, viszont 2. nagy jegybanki vesztség esetén a költségvetés terhei időben látványosan szétterülnének, 3. az MNB elnöke pedig újabb adósságféket vezethet be a magánszemélyek hiteleire, 4. a jegybanki tisztségviselők fizetése pedig emelkedne.
A vártnál magasabb infláció miatt idén három lépcsőben 14%-kal emelte a kormány a nyugdíjakat, a jövő évi költségvetést újra kell tervezni a magasabb infláció és a gazdasági lassulás miatt, és az már most biztos, hogy a jövő év elején is lesz nyugdíjemelés, amelynek mértékéről decemberben tudok majd beszámolni – jelezte Varga Mihály pénzügyminiszter az Idősek Tanácsa mai ülésén.
„A kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodást rendelt el a költségvetési szerveknél” – jelezte egy szerda esti közleményben a Pénzügyminisztérium. Ezzel lényegében elismerte a napközben már kiszivárgott, kifizetési stoppal kapcsolatos, kormányhatározat tartalmát.
Csaknem a felére csökkent a kínai részvények amerikai tőzsdéről való kivezetésének kockázata, miután a szabályozó hatóságok ellenőrzési megállapodásra jutottak - állapították meg hétfői elemzésükben a Goldman Sachs szakértői.
Júliusban 255,7 milliárd forintos többletet ért el az államháztartás központi alrendszere. Gyűjtésünk szerint ilyen mértékű szufficitre az év hetedik hónapjában korábban még soha sem volt példa. Úgy tűnik, hogy a költségvetés fundamentumai erősek, olyannyira, hogy az előző hónapban kifizetett visszamenőleges egyszeri nyugdíjkompenzációt is elbírta a büdzsé. Az adóbevételeket persze segítették a többezer milliárd forintos kiigazítás keretében bevezetett adóemelések, amelyek egy része július elsejétől volt hatályos. Érdekes lesz látni, hogy az energiakrízis okozta hatások mikor és hogyan fognak jelentkezni.
Az Egyesült Államok kormánya minden lehetőséget kiaknáz annak érdekében, hogy törvénybe foglalja a globális minimumadót, még akkor is, ha a szenátusban demokrata párti ellenzésre is talált a megállapodás - nyilatkozta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a világ legfejlettebb és legnagyobb gazdasággal rendelkező országok (G20) pénzügyminisztereinek az indonéziai Bali szigetén rendezett találkozóján szombaton.
Több napja ütik a forintot, az euróval szembeni árfolyam sorozatosan döntötte a héten is az új történelmi csúcsokat, a kormány azonban nem nyilvánult meg közvetlenül a forint árfolyamával összefüggésben. Egészen szerda délutánig, amikor választ küldött a Pénzügyminisztérium a Telex érdeklődésére.
A jövő évi költségvetés tervezetéről, így a rezsivédelmi és a honvédelmi alapról, illetve a katáról is beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy "a katára rakódó visszaéléseket felszámolják".
A kormány továbbra is arra törekszik, hogy a lehető leghamarabb megállapodjon az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap (RRF) forrásairól. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások az utolsó fázisban vannak, a kormány pedig elkötelezett, hogy a forrásokat egy fenntartható, az energiafüggőséget csökkentő és megújuló energián alapuló növekedés érdekében használja fel – áll egy angol nyelvű befektetői tájékoztatóban, amelyet ma ismerhetett meg a szélesebb nyilvánosság. Könnyen lehet, hogy a dokumentumban szereplő hírek voltak hatással a forint árfolyamára is, a magyar deviza történelmi mélypontja közeléből fordult vissza délelőtt.
Több tízmilliárd forintot spórolhatnak évente a kis- és középvállalkozások a foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentésével, amelyen jelenleg is dolgozik a Pénzügyminisztérium - tájékoztatta Izer Norbert az MTI-t. A foglalkoztatói adatszolgáltatás jelentős egyszerűsítése az adminisztrációs terhek csökkentésén túl, nemzetközi szinten is példaértékű modellé válhat - véli a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Csütörtök reggel megkezdődött Varga Mihály régi-új pénzügyminiszter meghallgatása a Költségvetési Bizottságban. A tárcavezető Izer Norbert és Banai Péter államtitkárok társaságában beszél a Parlamentben. Már meghallgatása elején jelezte: szükség van az idei költségvetés korrekciójára két okból kifolyólag. Közben pedig halad a minisztérium a 2023-as költségvetés tervezésével. Az is eldőlt, hogy a hiánycélokat nem módosítja a kormány: idén 4,9%-os GDP-arányos deficitet céloz, jövőre ezt 3,5%-ra tervezi csökkenteni. Konkrétumokat és részleteket nem mondott a miniszterjelölt az első meghallgatásán arra vonatkozóan, hogy hogyan éri el a költségvetési hiánycélt idén, viszont egy fontos szempontot említett kérdésre válaszolva: vannak olyan ágazatok, ahol most a különböző krízishelyzetek miatt extraprofit keletkezik, erre érdemes lehet - nemzetközi felvetésekkel összhangban - többletadót kivetni. A kulcsszó itt a windfall tax. Második bizottsági meghallgatásán viszont már kiderült, hogy az állami beruházási és működési kiadások is csökkenhetnek a hiánycél elérése érdekében.
A Pénzügyminisztérium oldalán megjelent a 2023-as költségvetés tervezési körirata. A korábbi évekből már megszokhattuk, hogy a dokumentum általában nem tartalmaz meglepetéseket a kormány gazdaságpolitikájára nézve, viszont fontos iránymutatásként szolgál abban, hogy a kormány mikor "vési kőbe" a 2023-as büdzsé fő számait, és így a legfontosabb, költségvetést is érintő lépéseit.