Életbe léptek azok az új adóügyi könnyítések, amelyekre egy múlt heti videóban már utalt Varga Mihály pénzügyminiszter. Eszerint a koronavírus-válság miatt akár ötmillió forinttal is csökkenhet átmenetileg a cégek és magánszemélyek fizetendő adója, a kérelmeket idén év végéig lehet benyújtani.
Megalapozottnak tűnik a második negyedévre előre jelzett kétszámjegyű, 12-14 százalék körülire tehető gazdasági növekedés a minisztérium által heti rendszerességgel követett adatok szerint - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Joint Venture Szövetség éves tisztújító közgyűlésén csütörtökön Budapesten.
Nem jelent meg Janet Yellen pénzügyminiszter az amerikai képviselőház kkv-panelje előtt, ezzel pedig megsértette törvényi kötelezettségét és kivívta mindkét párt haragját.
Múlt pénteken este kiadott közleményében tudatta a Delta Technologies, hogy a társaság könyvvizsgálója a Közfelügyeleti Hatóság döntésében foglaltaknak eleget téve a kibocsátó éves beszámolója kapcsán 2020. október 7. napján kibocsátott könyvvizsgálói jelentéseket visszavonja.
Az elmúlt két évtizedben már jelentek meg olyan járványok, amelyek egyes országok vagy régiók körében átmenetileg markánsan visszavetették az idegenforgalom teljesítményét. Bár a Covid-19-cel összevetve ezek hatása eltörpül, a korábbi folyamatok áttekintése és az érintett országokban a járványhelyzet megszűnése utáni gyors helyreállás bíztató kilátásokkal szolgálhat a vendégforgalom újraindulása kapcsán.
Sok kisvállalkozásnak az átalányadózás lehet a legjobb választás jövőre, amennyiben a Pénzügyminisztérium javaslatát az Országgyűlés megszavazza - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert. Jelenleg 15 ezer átalányadózó egyéni vállalkozót tart nyilván az adóhivatal, ez jövőre akár az ötszörösére is nőhet - hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Ma reggel írtunk arról, hogy értesülésünk szerint a törlesztési moratórium fenntartása mellett döntött a kormány, a törlesztési moratórium a maihoz hasonló formában június helyett augusztus végéig maradhat velünk, ezután pedig csak azok maradnak benne, akik ezt külön kérvényezik (opt-in). A Reuters megkeresésére a Pénzügyminisztérium reagált az értesülésre.
Magyarország számára kedvezően módosul a paksi bővítés finanszírozás, mert változatlan feltételekkel 2031-ig, a projekt megvalósításának végéig rendelkezésre áll az államközi hitel és az abból lehívott forrást csak 2031-től kell elkezdeni törleszteni 2046-ig – derül ki Balogh Lászlónak, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkárának csütörtöki MTI-nyilatkozatából és a minap ezzel összefüggésben beterjesztett törvénymódosításból.
1900 milliárd dollárra hízott az amerikai költségvetési deficit az idei pénzügyi év első hét hónapjában – jelentette be az amerikai pénzügyminisztérium.
Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában. A tárcavezető azt is hozzátette: 2022 még az újraindítás éve, ezért lassabb a hiány csökkentése, mint amit a Költségvetési Tanács látna. A Pénzügyminisztérium nem lát olyan problémát, ami miatt 2022-ben már a túlfűtöttség ellen kellene hűteni a magyar gazdaságot, a következő év második negyedévében fogjuk elérni a 2019-es szintet. A miniszterrel emellett beszélgettünk a törlesztési moratórium jövőjéről, a fiskális szabályok időállóságáról, a helyreállítási alap hitellábával kapcsolatos kormányzati döntésről, valamint a magyar euró esélyeiről is.
A parlamentnek ma benyújtott 2022-es költségvetési törvénytervezetben az elmondott információk alapján érdemi meglepetés nincs, de ezzel együtt is úgy látjuk, hogy az 5,9%-os GDP-arányos deficitcél elfogadtatásával legalább három legyet tud ütni egy csapásra a kormány.
Gyors gazdasági növekedés mellett is magas deficittel tervezi a kormány a 2022-es költségvetést, aminek a fő oka az, hogy ha már az EU engedi a 3% feletti deficitet, akkor igyekszik is kihasználni a mozgásteret a kormány, hogy az eddig is hangsúlyozott gazdaságpolitikai céljait meg tudja valósítani, és közben picit azért az adósságrátán is tudjon tovább faragni – lényegében ez rajzolódik ki a Varga Mihály pénzügyminiszter által a parlamentnek beterjesztett jövő évi költségvetési törvénytervezetből. Az eseményen kiderült az is, hogy néhány héten belül dönt a kormány a június 30-ig érvényben lévő hiteltörlesztési moratórium kérdésében, most a tapasztalatok felmérése zajlik, hogy milyen olyan érvek vannak, amelyek esetleg a meghosszabbítás mellett szólnak. Az alábbiakban a sajtótájékoztatóról tudósítottunk, illetve kiegészítettük többlet információkkal a hírfolyamot.
A Pénzügyminisztérium megerősítette szerdai közleményében, hogy a kormány nevében május 4-én nyújtja be a jövő évi költésgvetésről szóló törvényjavaslatot.
A Költségvetési Tanács kérésére a kormány kibontotta, hogy milyen okok és korábban már meghozott intézkedések vezettek el az alig 1500 milliárdról közel 4000 milliárd forintra megemelt idei költségvetési hiánycélhoz. A kedden este a parlamentnek benyújtott 2021-es költségvetési törvénymódosító indítványából látszik, hogy a járvány második és harmadik hulláma alatt kormányrendeletekkel már meghozott költségvetési intézkedések, illetve demográfiai és uniós költségvetési okok együtt vezettek el ehhez a nagyfokú, a GDP 2,9%-áról 7,5%-ára történő hiánycél-növeléshez, amelybe egyébként már nincs plusz költségvetési mozgástér beépítve, a meghozott intézkedéseket „fésülte össze” a kormány. Ennek az összefésülésnek a jegyében egyébként szerda este egy olyan táblázatot is közölt a tárca az anyagban, amely tételesen bemutatja, hogy a gazdaság újraindítása jegyében a 6200 milliárd forintos, a GDP 12%-át kitevő hangzatos és bődületesen nagy keretbe pontosan milyen tételeket sorol be.
A parlament oldalán kedd este közzétett 2021-es költségvetési törvénymódosító indítvány végefelé egy eddig nem kommunikált információ bukkant fel, ami nyugdíjasok millióit érinti: a januártól meglépett 3%-os nyugdíjemelésen túl további legalább 0,6-pontos (januárig visszamelőleges) emelésre is sor kerül az év közben. Valószínűleg még ezen felül is lesz egy nyugdíjemelés novemberben, ha például a Magyar Nemzeti Bank friss inflációs előrejelzésére gondolunk.
A gazdasági és költségvetési folyamatok változása miatt idénre „csak” 796,5 milliárddal magasabb, 2288 milliárd forintra emelt költségvetési hiánycél adódna, de a kormány valójában 3990 milliárdos idei deficitcélra kér parlamenti felhatalmazást a részletek kibontása nélkül, így összességében egy 1700 milliárdos csomagról dönthet majd saját hatáskörben a járvány elleni védekezésre és újraindításra hivatkozva a 2022-es választások előtti évben - rajzolódik ki a Költségvetési Tanács múlt heti hivatalos véleményéből és Kovács Árpád KT-elnök Világgazdaságnak mondott kedd délutáni szavaiból. Kedden délután egyébként meg is érkezett a parlament elé a 2021-es költségvetési törvény módosításának indítványa.
Frissítés: A kedden benyújtott, majd szerdán picit módosított költségvetési indítványból összességében az rajzolódik ki, hogy a közel 4000 milliárdos deficitben NINCS már plusz költségvetési mozgástér. Az új értelmező anyagunkat a témában itt érheti el.
Az Országgyűlés előtt van a 2021-es költségvetés módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a járvány elleni védekezéshez és a gazdaság újraindításához szükséges források továbbra is maradéktalanul rendelkezésre álljanak. A törvényjavaslat biztosítja az ősszel bejelentett otthonteremtési program fedezetét, de az egészségügy, a családtámogatások és az önkormányzatok forrásait is növeli - közölte a Pénzügyminisztérium (PM) az MTI-vel kedden.
"A Pénzügyminisztériumban azzal számolunk, hogy ez a negyedév lesz az, amikor lendületet vehet a magyar gazdaság, és a félév végére kétszámjegyű is lehet a bruttó hazai termék növekedése" - hangsúlyozta péntekmi Facebook-posztjában Varga Mihály.
A Költségvetési Tanács egyetértését fejezte ki a 2021-es hiánycél 7,5 százalékra történő emelésével és megalapozottnak tartja, hogy a GDP-arányos államadósság az idei évben csökken – hangsúlyozza a Pénzügyminisztérium pénteki közleménye a Tanács csütörtök délután kiadott véleményére hivatkozva. A közlemény szerint a Költségvetési Tanács felidézi, hogy bár a hazai gazdaság lendülete 2020-ban megtört, visszaesése mégis kisebb lett a vártnál.