Nem állt még helyre az általános forgalmi adóból származó bevételek körül a rend, szeptemberben az előző évhez képest csupán 1,9 százalékkal nőttek a nettó áfabevételek - derül ki a költségvetés részletes havi statisztikáiból. Szintén nagyon érdekes, hogy nagyon megugrottak a kilencedik hónapban a központi költségvetés kiadásai.
Az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtott szeptemberben a költségvetés, ugyanis a Pénzügyminisztérium előzetes tájékoztatása szerint 33,7 milliárd forintos többlet jött össze. A részletes adatokat egyelőre nem ismerjük, de az látható, hogy szeptemberben alig volt kiadása a költségvetésnek a rezsicsökkentés működtetésével kapcsolatban. Összességében a minimális többlet jól jön a látványos elcsúszásban lévő költségvetés számára, azonban ettől még nem változik meg az alapvető összkép, ami összességében nagyon negatív.
Kedd reggel közleménnyel jelentkezett a Pénzügyminisztérium, melyben bejelentette, hogy a 2023-as hiánycélt 5,2%-ra módosították. A közleményben azt hangoztatja a tárca, hogy ez 1 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi deficitnél, ugyanakkor azt nem említi meg a minisztérium, hogy ez 1,3 százalékponttal magasabb az eredeti idei célnál.
Magyarország a kínai befektetések egyik kiemelt célpontjává vált az elmúlt években, amely a következő évek gazdasági teljesítményét is növeli – jelentette ki Varga Mihály, miután a Kína legnagyobb vállalatcsoportjai közé tartozó China Merchants Group, a Sinotrans, valamint a CECZ Csoport vezetőit fogadta. A pénzügyminiszter kiemelte: olyan újabb logisztikai beruházásokról is tárgyaltak, amelyekkel Magyarország a kínai export-import áruk regionális légi elosztó központjává válhat.
Augusztusban 358,4 milliárd forintos hiányt halmozott fel a költségvetés, ami gyűjtésünk szerint a legmagasabb nyolcadik havi deficit az adatok rendelkezésre állása óta. A friss adat is megerősíti korábbi véleményünket a büdzsé idei helyzetéről: az elcsúszás biztosra vehető, a helyzet korrekcióért kiált. Tulajdonképpen az első nyolc hónap alatt teljesült az egész évre tervezett pénzforgalmi hiánycél.
Augusztus 31-i hatállyal megszűnt Balogh Lászlónak, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárának a megbízatása.
A magyar gazdaság az év második felében visszatér a növekedési pályára, jövőre ismét uniós átlag felett teljesíthet – olvasható a Pénzügyminisztérium szerdai közleményében azt követően, hogy a várakozásokkal ellentétben a második negyedévben is zsugorodott a gazdaság teljesítménye. A kormány szerint a gazdaság alapjai stabilak: a foglalkoztatottság továbbra is rekordszinten, a munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban, a mezőgazdaság és a külkereskedelem teljesítménye erős, az inflációt csökkenő pályára állították. Bár Magyarország továbbra sem kapta meg a neki járó helyreállítási forrásokat, a magyar gazdaság teljesítménye 4%-kal haladja meg a járvány előtti szintet, miközben az uniós átlag 3,1%.
Kilenc éve a legalacsonyabb, mindössze 44,3 milliárd forintos költségvetési hiány alakult ki idén júliusban, de mégsem emelte ki ezt a jó hírt közleményében a Pénzügyminisztérium. Ez nem véletlen, mert az első héthavi deficit az éves hiánycél 86,5%-ára hízott, így nem is hangsúlyozza a tárca, hogy tartható a hiánycél. Varga Mihály tárcavezető a minap azt vázolta, hogy szeptemberben vizsgálják felül az idei költségvetés helyzetét és ha szükséges, akkor beavatkozik a kormány. A jelek szerint egyre inkább indokolt lehet ez a beavatkozás.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével egyeztetett, és Parragh Lászlóval azt közölte, hogy a kormány további adókönnyítést és adócsökkentést is tervez a jövő évre.
Magyarország közzétette a megújított Zöld Kötvény Keretprogramját – közölte az Államadósság Kezelő Központ, amelyben azt is kiemelte, hogy a keretprogramban hangsúlyosan figyelembe vették az új uniós irányelveket, szabványokat, illetve a friss japán és kínai irányelveket is. Az anyag egyúttal rögzíti: „a megújult Zöld Kötvény Keretprogram biztosítja, hogy a jövőbeni zöld kötvény-kibocsátások vagy rábocsátások összhangban legyenek a legjobb piaci gyakorlattal és a befektetők szigorodó elvárásaival. Magyarország célja, hogy a kitűzött klímacélok megvalósításához hatékonyan vonjon be forrást a kötvények segítségével.”
A Portfolion nemrégiben jelent meg a KRTK kutatóinak az egykulcsos adó negatív hatásait hangsúlyozó cikke. Ezzel vitatkozva, cikkemben először röviden elsorolom a legfontosabb érveket az egykulcsos adó mellett. Ezt követően bemutatom, hogy miért rendkívül félrevezető a kutatók által alkalmazott módszer, amely az adók újraelosztási hatásait csak az adott egyén adóbevallásában szereplő jövedelmei alapján vizsgálja. Egyúttal néhány egyszerű mikroszimulációs példával is illusztrálom, hogy sok esetben drasztikusan eltérő eredményekre jutunk, ha ezeket a hatásokat ehelyett az érintettek valós szociális helyzetét jobban közelítő mutató, a háztartás ekvivalens jövedelme alapján vizsgáljuk.
„Ez az év ez nem lesz könnyű, ha megússzuk a recessziót, az már jó, de a következő évben már egy 4 százalékos növekedés az kinéz nekünk” – fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter egy minapi pódiumbeszélgetésen. Ez gyökeresen eltér a még mindig érvényben lévő hivatalos kormányzati prognózistól, amely szerint idén éves átlagban 1,5%-os GDP-növekedés várható.
A július 1. után tett eseti díjbefizetések hozamára is kell szochót fizetni a megtakarítási célú életbiztosításoknál, akkor is, ha a szerződést már korábban aláírták – tisztázta a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kérésére a Pénzügyminisztérium.
Júniusban 132,7 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendeszere, ami szokatlanul és váratlanul kedvezőnek mondható. Érdekes lesz látni, hogy két hét múlva milyen részletes adatok jelennek meg, amelyek igazolják-e az elsőre kedvező deficitadatot.
Egy váratlan éjszakai kormányhatározatból derült ki, hogy a kormány az állami kiadások felülvizsgálatára készül, első körben az egészségügy, a gyógyszerkiadások, a lakás- és családtámogatások, valamint a családi szja-kedvezmény terén. A megjelent kormánydöntés - amiről elsőként a Portfolio számolt be - akkora visszhangot váltott ki, hogy a feladatra koordinálására kijelölt Pénzügyminisztérium is reagált.
Májusban 53,6 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere - közölte a Pénzügyminisztérium az előzetes költségvetési adatot. Az éves hiánycél teljesülése azonban még így is 80% felett van és még mindig kétséges az, hogy a 2023-as hiánycél teljesíthető-e pótlólagos kiigazító intézkedések nélkül.
A jövő évi adótörvényekben számtalan a veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett adóemelést emel törvényi erőre a kormány. Vagyis így hosszútávon is velünk maradnak a korábban ideiglenesnek mondott intézkedések. Jogtechnikailag viszont így az Európai Bizottság felé tett vállalások kiskapujára mehet rá a kabinet, hogy különadók helyett a meglévő terhek közé sorolják át ezeket a tételeket. Például velünk marad a megemelt tranzakciós illeték, de a chipsadó bővített termék listája is. Törvényi szintre emelkednek az ekho-s adózás ideiglenes szabályai, de új elemként osztalékadót vetnek ki a bizalmi vagyonkezelőknél, magánalapítványoknál is. A kormány viszont a családi kedvezmények összegeit nem írja át jövőre.
Nemcsak az extraprofitadók - eredeti ígéretekkel szemben történő - fenntartása és a jegybanki veszteségtérítés elmulasztása a legnagyobb érdekesség a kedden beterjesztett 2024-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban. A 242 oldalas dokumentum egy eldugott szeletéből ugyanis kiderül: takarékossági intézkedésekről is döntött a kormány.
Áprilisban 214,6 milliárd forint volt a központi alrendszer nettó kamatkiadása az egy évvel korábbi 129,3 milliárd forinttal szemben – derül ki a kedden megjelent részletes államháztartási beszámolóból. Ezzel az év első négy hónapjában minden esetben meghaladta a kamatkiadás a tavalyit, összesen pedig több mint kétszer annyiba került az adósságszolgálat, mint 2022-ben.
Miközben a hivatalos közleményből kimaradt, zárt ajtók mögött arról beszélt tegnap Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter több mint két tucatnyi banki vezérigazgató körében, hogy jöhetnek még banki összeolvadások az Egyesült Államokban – tudta meg két forrásból a CNN. Ez lefordítva azt jelenti, hogy további bankmentésekre lehet még szükség, és az összeolvadások ezeket lennének hivatottak kezelni.
Rejtélyes eset borzolja a kedélyeket.
A halálos áldozatok között van egy család hét tagja is.
Szerintük meg kellene menteni.
Nagy kérdés, hogy Trump képes-e megtörni ezt a ciklust.
A frank menedékdeviza maradhat.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
