7637 milliárd forintot tett ki a lakossági állampapírok teljes állománya az első negyedév végére, ami 4,3 milliárd forinttal kevesebb, mint tavaly év végén. A tavalyi első negyedévhez képest viszont 300 milliárd forinttal nagyobb volt a magánszemély vásárlások értéke - derül ki az ÁKK közleményéből.
Az MNB nem tűnik túl elkötelezettnek a kamatok emelése felé. Az infláció és az alapfolyamatokat megragadó inflációs indexek azonban elkezdtek kifejezetten gyorsan emelkedni. Feltámad a Phillips-görbe és kialakul az ár-bér spirál vagy akkorát reccsen Európa, hogy bőven elég lesz a "wait and see" üzemmód?
Javította a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a fél évvel ezelőttihez képest.
A Magyar Nemzeti Bank által nagyon figyelt adószűrt maginflációs index értéke a februári 3,2%-ról 3,5%-ra gyorsult. Legutóbb 2008 decemberében tartózkodott ennél magasabban az index. Két másik alapfolyamat-mutató szintén közel tízéves csúcson áll. Az alapfolyamat-mutatók további emelkedése újabb egyértelmű bizonyítéka a belső inflációs nyomás erősödésének, ami a Magyar Nemzeti Bankot nagyon kényelmetlen helyzetbe hozhatja, amennyiben a következő hónapokban is folytatódik ez a tendencia.
Márciusban az előző év azonos időszakához képest 3,7%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. A Portfolio által megkérdezett elemzők 3,5%-ra számítottak, így az adat kisebb meglepetést okozott. Közben a maginfláció 3,5%-ról 3,8%-ra, ami több mint hatéves csúcs.
A Magyar Nemzeti Bank március kamatdöntésén bejelentette, hogy az egyszeri szigorítás ellenére nincs szó kamatemelési ciklusról, a nagy külső bizonytalanság miatt adatvezérelt üzemmódba kapcsoltak a döntéshozók. A jegybank azzal indokolta, hogy jelen állás szerint nincs szükség több kamatemelésre, hogy az erős belső inflációt 2019 végétől kezdve ellensúlyozni fogja a romló külső környezet hűtő hatása. Emiatt kulcsfontosságúak lesznek a következő hónapokban - így a holnapi - érkező inflációs adatok, hiszen azokat az MNB inflációs prognózisával összevetve információt kaphatunk arról, hogy a jegybank eltalálta, vagy esetleg alul/felülbecsülte a belső folyamatokat. A nagy bizonytalanság miatt a forint piacán is fokozott volatilitásra készülhetünk, pláne, ha a várakozásoktól eltérő adatok látnak napvilágot.
Váratlanul lassult az áremelkedés üteme az eurózónában márciusban, miközben a maginfláció is egyre alacsonyabb.
A várakozásoknak megfelelően a monetáris szigorítás irányába mozdult el tegnap az MNB, de a hozzá társított üzenetek és adatok együttese nehezen áll össze egy koherens egésszé, így a döntés indoklása felvet kérdéseket.
Az idei éves átlagos inflációs rátát a 3 hónapja mondott szinthez képest 0,2%-ponttal 3,2%-ra emelte mai előrejelzésével a Magyar Nemzeti Bank, az adószűrt maginfláció pedig - endogén kamatpálya mellett - tartósan a 3%-os inflációs cél felett alakulhat - derül ki az MNB ma közzétett adataiból. Különösen érdekes, hogy miközben a nemzetközi környezet december óta jelentősen romlott és az Európai Központi Bank, illetve az Európai Bizottság is meredeken rontotta saját növekedési előrejelzéseit, aközben az MNB idénre és jövő évre is megemelte a sajátját.
2011 decembere óta először jelenthet be monetáris szigorítási lépés(eke)t a Magyar Nemzeti Bank holnapi kamatdöntő ülésén. A Portfolio által megkérdezett elemzők túlnyomó többsége szerint elérkeztünk a nagy monetáris politikai fordulathoz, abban azonban megoszlanak a vélemények, hogy a jegybank milyen eszközökkel, illetve milyen ütemben kezd neki a szigorításnak. Összességében kijelenthető, hogy a hazai inflációs folyamatok miatt (hitelességi szempontból is) kényszerpályára került a jegybank, a külső környezetre azonban érdemes lesz nagyon figyelni, hiszen a későbbiekben a globális konjunktúra alakulása, illetve a nagy jegybankok monetáris politikája is kulcsfontosságú lesz a hazai folyamatok szempontjából.
Pénteken ismét zuhanásba kapcsolt a török líra, a dollárral szemben egy nap alatt majdnem öt százalékot szakadt. Ebben egyrészt a feltörekvő piacokkal kapcsolatos hangulatromlás a ludas, másrészt a török háztartások egyre nagyobb része rohan dollárt venni, hogy a magas infláció ellen védje magát. Ráadásul a jövő héten helyhatósági választásokat tartanak az országban, ami tovább növeli a kockázatokat.
Az elmúlt időszak erősödését követően nagyon fontos szint közelébe érkezett a forint az euróval szemben, amely hosszabb távon meghatározhatja a hazai fizetőeszköz mozgását. A 2008-as történelmi forintcsúcsot a 2017 augusztusi lokális forintcsúccsal összekötő emelkedő trendvonal (ami az utóbbi évek gyengülési irányát meghatározta) ugyanis most kerülhet először tesztelésre. A Magyar Nemzeti Bank küszöbön lévő monetáris szigorításával elméletileg elhárult a forint erősödésének egyik legfontosabb akadálya, azonban könnyen lehet, hogy túlszaladtak a szigorítást övező piaci várakozások, emiatt pedig nem tud majd tartósan a jelenleginél erősebb szinten ragadni a forint. Nagyon sok múlik azon, hogy a hazai inflációs folyamatok mennyire állítják kényszerpályára a jegybankot.
A Magyar Nemzeti Bank által nagyon figyelt adószűrt maginflációs index értéke 3%-ról 3,2%-ra gyorsult februárban, ami egy évtizedes csúcs. Két másik alapfolyamat-mutató szintén közel tíz éve nem látott magasságba kapaszkodott. Ezek újabb egyértelmű bizonyítékok a hazai inflációs nyomás erősödésére, ami miatt az MNB nagyon hamar a monetáris szigorítás útjára kényszerülhet.
Februárban az előző év azonos időszakához képest 3,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. A Portfolio által megkérdezett elemzők 2,9%-ra számítottak, így az adat meglepetést okozott. Közben az éves maginflációs index értéke 3,5%-ra (több mint ötéves csúcsra) emelkedett, ami még ennél is nagyobb meglepetés, és egyben jól mutatja az erősödő árnyomást a magyar gazdaságban.
Fejenként alig hat dollárt (kevesebb mint 1525 forintot) keres havonta másfél millió közalkalmazott Venezuelában - állította José Guerra venezuelai ellenzéki képviselő az ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott caracasi parlament ülésén felszólalva csütörtökön. A közgazdász végzettségű politikus szerint további 2,5 millió nyugdíjas kap ugyanilyen összegű nyugdíjat.
A Portfolio által megkérdezett szakértők közül többen is arra számítanak, hogy februárban tovább emelkedhetett a Magyar Nemzeti Bank által nagyon figyelt adószűrt maginflációs index értéke. A mögöttes árnyomás további erősödése miatt már ebben a hónapban lépéskényszerbe kerülhet a jegybank, hogy nekikezdjen a monetáris politikai szigorításnak. Kritikus fontosságúak tehát a holnap érkező inflációs adatok, ezek lesznek ugyanis az utolsó számok a jegybank márciusi kamatdöntése előtt, amelyen több mint hét év után először újra monetáris szigorításról születhet döntés.
Viszonylag csendes hetünk lesz, itthon a pénteken megjelenő inflációs adat lehet a legfontosabb, míg Európában az EKB kamatdöntésére lehet érdemes figyelni. Amerikában a szokásos havi munkaerő-piaci statisztika jelenik meg, ami azonban várhatóan nem lesz majd komoly hatással a piacokra.
A nap elején még estek a fontosabb európai tőzsdék, azóta azonban javult a hangulat, a vezető európai tőzsdék nagyot emelkedtek, élen a francia és a német tőzsdével. Az öröm oka az, hogy a hírek szerint előtrelépések történtek az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalásokon.
Januárban ugyan stagnált az éves inflációs mutató értéke, a maginfláció, illetve az MNB által közzétett alapfolyamatokat megragadó árindexek azonban arról árulkodnak, hogy a szűk munkaerőpiac és az emelkedő bérek által generált keresletoldali infláció folyamatosan erősödik. A jegybank által fokozott figyelemmel kísért adószűrt maginflációs index értéke januárban tovább emelkedett, elérve a 3%-os kritikus szintet. Nagy Márton MNB-alelnök korábbi nyilatkozata alapján ez azt jelenti, hogy itt lehet az ideje elkezdeni a monetáris politika szigorítását.
Idén januárban az előző év azonos időszakához képest 2,7%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. Az elemzők 2,7%-os indexre számítottak, így az adat nem okozott meglepetést. Az éves maginflációs index értéke viszont váratlanul 2,8%-ról 3,2%-ra ugrott, ami ötéves csúcs, és egyben a mögöttes árnyomás erősödésére utal.
Ugyanott próbálkoztak, ahol már sokszor.
Megnevezte a 2050-ig szóló három növekedési pillért Szijjártó Péter.
Közzétette a friss jelentését az MNB.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
