Megjelentek a június 4-étől elérhető hároméves és ötéves Prémium Magyar Állampapírok nyilvános ajánlattételi dokumentumai, melyekből kiderül, hogy nem változik a termékek jelenlegi 1,4-1,7%-os kamatprémiuma. Fontos változás lesz viszont, hogy ezek a papírok a korábbiakkal ellentétben már kamatadómentesek lesznek.
A Magyar Nemzeti Bank egyelőre tartani fogja magát márciusi kommunikációjához, miszerint a júniusban megjelenő inflációs jelentés előtt nem fognak hozzányúlni a monetáris kondíciókhoz, emiatt pedig a keddi kamatdöntő ülésén nem várható fontos bejelentés - vélik egyhangúlag a Portfolio által megkérdezett elemzők. Az, hogy kell-e még kamatot emelnie a jegybanknak az idén, és ha igen, akkor hány alkalommal és mennyit, az a következő hónapokban beérkező inflációs adatok, a külső környezet, illetve a forintárfolyam alakulásának lesz a függvénye.
A kereskedelmi háborúskodás közelmúltbeli fellángolása ellenére még mindig nagy esély van arra, hogy a 10 éve tartó globális növekedési ciklus egy darabig még kitarthat - mondta Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A magyar gazdaságban jelenlévő inflációs és túlfűtöttségi kockázatokat a lanyhuló külső kereslet jó eséllyel enyhítheti. Ha azonban a kereskedelmi csaták rendeződnek és Európa is magához tér, az MNB-nek nehéz lesz fenntartania a laza monetáris kondíciókat. Ebben az esetben nagy kihívást jelenthet majd a jegybank számára, hogy a lehető legkisebb szükséges szigorítást hajtsa végre, úgy, hogy közben ne induljon meg túlzottan a forint elleni spekuláció. Márpedig a forint gyengülése tovább növeli az inflációs nyomást, ezért is fontos, hogy ne gyengüljön túlzott mértékben az árfolyam. Az MNB-t ennek a kihívásnak a leküzdésében segítheti az Európai Központi Bank extrém laza monetáris politikája és Magyarország elmúlt években jelentős mértékben csökkent sérülékenysége is.
Szigorúbb fiskális és monetáris politikára lenne szükség Magyarországon, hogy elkerülje a túlhevülés kockázatát - olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden megjelent elemzésében. A nemzetközi szervezet szerint az idén 3,9, jövőre pedig 3 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság elsősorban a belső keresletnek köszönhetően.
Az utóbbi napokban is folytatódott a forintgyengülés, így két hónap alatt már összességében négy százalékkal került lejjebb a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama. Ez azt is jelenti, hogy a sokáig eseménytelennek ígérkező májusi jegybanki kamatdöntés mégis izgalmakat hozhat. A Monetáris Tanácsnak patikamérlegen kell kimérnie a kommunikációját jövő kedden, ha nem akarja, hogy a tavaly nyáron látott történelmi mélypontra essen a magyar deviza.
Az elmúlt években a gazdaságpolitika népszerű felfogásának számított az úgynevezett magas nyomású gazdaság (high pressure economy), mellyel elsősorban a Fed kacérkodott a válság után. Ha jobban megnézzük, akkor nagyon sok jel utal arra, hogy Magyarországon az MNB és a kormány még az amerikainál is jobban törekszik erre. De mi is az a magasnyomású gazdaság? Mik az előnyei és a hátrányai?
A magyar gazdaság ugyan a korábbi várakozásokat meghaladó, 4% körüli mértékben (ami nagyjából 1 százalékpontos fékezést jelentene 2018-hoz képest) növekedhet idén az erős belső motoroknak köszönhetően, 2020-tól kezdve azonban érdemi lassulás várható - ismertette a CIB Bank legújabb elemzését Trippon Mariann, a bank vezető elemzője. A lassuló növekedés mellett gyorsuló inflációval számolnak a CIB-nél, emiatt pedig Trippon várakozásai szerint idén még kamatot fog emelni a Magyar Nemzeti Bank. Az euró-forint árfolyam szempontjából a 315-325-ös sáv tűnik kényelmesnek a jegybank számára, épp ezért 320 körüli, valamivel ez alatti forintárfolyam várható az év végén.
4% feletti és gyorsuló inflációra, 330-ot meghaladó, új történelmi mélypontot jelentő euró-forint árfolyamra, valamint a hosszú hozamok infláció által gerjesztett emelkedésére lenne szükség ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank szakítson extrém laza monetáris politikája melletti elköteleződésével, és gyorsabb szigortásba kezdjen - vélik a Morgan Stanley elemzői. A bankház szakértői több érvet is felsorolnak amellett, hogy miért különös az MNB erős elkötelezettsége a nagyon alacsony kamatok mellett.
Sokak számára érezhetően egyre jobban drágul az élet Magyarországon, az áremelkedés pedig az élelmiszereket fokozottan érinti. Néhány termék esetében egészen durva áremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal, összeszedtük egy táblázatban a legeket.
Bár a főadat és a maginflációs adat is a vártnak lényegében megfelelő lett, a forint azonnal esni kezdett a ma reggel közzétett áprilisi inflációs adatokra. Az euró jegyzései a 325-ös szintet vették célba. A gyengülés nem sokáig tartott, az újabb makroadatra korrekció indult az árfolyamban.
A Magyar Nemzeti Bank által nagyon figyelt adószűrt maginflációs index értéke a márciusi 3,5%-ról 3,4%-ra lassult, vagyis megtörve hat hónapja tartó folyamatosan emelkedő trendjét lefordult egy évtizedes csúcsáról. Egy másik alapfolyamat-mutató, a ritkán változó árú termékek (éves) inflációja viszont kis mértékben tovább emelkedett, 3,6%-ról 3,7%-ra. A tavaly év vége óta tapasztalt gyorsan emelkedő trend tehát részben megszakadt, azonban egyelőre nem világos, hogy küszöbön az MNB által előrevetített fordulat, vagy csak átmeneti megtorpanásról van szó.
Áprilisban az előző év azonos időszakához képest 3,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal mai adataiból. A Portfolio által megkérdezett elemzők 4%-ra számítottak, így az adat minimális meglepetést okozott. Legutóbb 2012 decemberében, közel hat és fél éve láthattunk ennél magasabb inflációs számot. 10 órakor teszi közzé a Magyar Nemzeti Bank saját inflációs alapfolyamat-mutatóit, amelyekre szintén érdemes lesz figyelni, hiszen az elmúlt hónapokban a hazai fogyasztói árak egyre gyorsuló ütemű emelkedését jelezték.
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint holnap reggel 9 órakor 4%-os éves inflációs adatot közölhet áprilisra vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal, amely hat és fél éves csúcsot jelentene a hazai áremelkedési ütemben. Bár a szakértők többsége arra számít, hogy a fő inflációs index értéke a következő hónapokban csökkenésnek indul, illetve néhány hónapon belül a nagy figyelemmel kísért éves adószűrt maginflációs index is tetőzhet valamivel 4% alatt, komoly kockázatok övezik a hazai inflációs pályát. A Magyar Nemzeti Bank inflációs forgatókönyve, miszerint jelenleg nincs szükség több kamatemelésre, mert az erős belső inflációt 2019 végétől kezdve ellensúlyozni fogja a romló külső környezet hűtő hatása, még mindig védhetőnek tűnik, azonban ha nem jön el hamarosan a várt fordulat, illetve a jegybank által vártnál érdemben magasabb inflációs pálya rajzolódik ki, az kellemetlen helyzetbe hozhatja a laza monetáris politikája iránt végsőkig elkötelezettnek tűnő intézményt. Izgalmas hónapok állnak előttünk, ami a hazai fogyasztói árak alakulását illeti. A tét nagy, hiszen szélsőséges esetben megkérdőjeleződhet az MNB hitelessége, ha az elmúlt hónapokhoz hasonló irányban haladnak tovább a dolgok, viszont nagy győzelmet is arathat a jegybank, ha igaza lesz.
Az erős 2018-as teljesítmény után lassan elérheti kapacitáskorlátait a magyar gazdaság - állapítja meg friss előrejelzésében az Európai Bizottság. Ezzel együtt az idei és a jövő évi növekedési előrejelzését is javította a testület, és arra figyelmeztetnek, hogy a bérnövekedés és a belső kereslet felfelé nyomhatja az inflációt és számottevően ronthatja a fizetési mérlegünk egyenlegét.
Történelmi csúcsuk közelében állnak a vezető amerikai részvényindexek, nem csoda, ha az elmúlt hetek ralija után sokan profitot realizálnak, részben ennek tudható be a mai esés, ráadásul az olaj ára is nagyot esett, emiatt büntetik az olajipari vállalatok részvényeit, azok árfolyamesése is lefelé húzza a tőzsdéket.
A piaci és elemzői várakozásoknak megfelelően nem módosította alapkamatát a Bank of England monetáris tanácsa, így az változatlanul 0,75 százalék.
Az MNB március kamatdöntését követő kommunikációs zsonglőrködése alapján a holnapi ülésen szinte biztosan nem fognak a kamatokhoz hozzányúlni a döntéshozók, ami a Portfolio által megkérdezett elemzők várakozásaiban is tükröződik. Az, hogy kell-e még kamatot emelnie a jegybanknak az idén, és ha igen, akkor hány alkalommal és mennyit, az a következő hónapokban beérkező inflációs adatok és a külső környezet alakulásának függvénye. Mindenesetre a jegybank laza kommunikációja következtében a kamatemelési várakozások láthatóan enyhültek. Nem kizárt azonban, hogy később kellemetlen dilemmával kell majd szembesülnie az MNB-nek: a hitelesség érdekében vagy megteszi a szükséges lépéseket a monetáris szűkítés irányába, vagy kitart gazdaságélénkítési céljai mellett.
Talán mindenki számára érezhetően egyre jobban drágul az élet Magyarországon, az áremelkedés pedig az élelmiszereket fokozottan érinti. Joggal érezhetik sokan, hogy a húsvéti bevásárláskor a tavalyinál mélyebben a pénztárcájukba kell(ett) nyúlniuk. De mennyi is az annyi? Megnéztük néhány élelmiszer árának változását az elmúlt egy évben.
A tavalyi 18 százalékos zuhanás után 2019-ben további 25 százalékkal zsugorodhat a venezuelai GDP, vagyis az ország még nem érte el a gödör alját - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss előrejelzéséből. A jó hír, hogy jövőre már talán "csak" tíz százalékkal zuhan tovább az ország nemzeti összterméke, miközben majdnem minden második ember munkanélküli lehet.
Ugyanott próbálkoztak, ahol már sokszor.
Megnevezte a 2050-ig szóló három növekedési pillért Szijjártó Péter.
Közzétette a friss jelentését az MNB.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
