Az MNB FinTech és Digitalizációs jelentésének főbb megállapításait Szombati Anikó ügyvezető igazgató mutatta be. A főbb üzenetek:
- 2023-ban tapasztalhattuk az elmúlt 6 év legalacsonyabb fintech befektetési hajlandóságát, ugyanakkor a kisebb összegeket érintő befektetések és az új technológiai megoldások iránti érdeklődés megmaradt.
- A technológiai és fintech szektor szabályozása terén 2024 jelentős évnek bizonyul az Európai Unióban; az elmúlt időszakban számos úttörő jogalkotási kezdeményezés indult vagy éppen hamarosan hatályba lép, igazodva az innováció gyors üteméhez.
- Az elmúlt évek folyamatos bővülésének köszönhetően a hazai fintech szektor egyre kiterjedtebb ökoszisztémát alkot, itthon hat év alatt megduplázódott a Magyarországon tevékenykedő fintech cégek száma.
- A 2022-es cégadatokat vizsgálva látható, hogy már 212 magyarországi székhelyű cég működött a szektorban.
- Az MNB magyar bankrendszerrel kapcsolatos felmérésének eredményei szerint a hazai bankok digitális fejlettsége jelentősen javult a tavalyi évhez képest.
- A hazai biztosítók digitalizációs szintje stagnált az elmúlt időszakban, noha néhány intézmény bővítette a digitális csatornákon elérhető ügyintézési funkciókat.
- Az MNB digitalizációs felmérése első alkalommal terjedt ki a befektetési szolgáltatói szektorra, a felmérés eredményei szerint a hazai lakossági befektetési szolgáltatók digitális fejlettsége közepes szintű, digitális érettségük heterogén képet mutat.
Nemzetközi kitekintésben a fintech vállalatok globális száma a megelőző évek trendszerű növekedése után 2023-ban stagnált. A fintech szektor szegmensei között megrendíthetetlennek tűnik a digitális fizetési, valamint hitelezési szolgáltatások vezető pozíciója. A befektetési hozzáállás változik, felértékelődik a hosszabb távú, fenntartható árbevétellel és ügyfélszámmal tervező üzleti modellek népszerűsége, mely várhatóan hozzájárul egy kiszámíthatóbb szektor-működéshez a jövőben.
A kiberincidensek számának és súlyosságának növekedéséhez hozzájárul a növekvő digitális jelenlét, valamint a geopolitikai feszültségek mellett a technológiai fejlődés megjelenésével együtt a mesterséges intelligencián alapuló megoldások egyaránt.
Mindeközben megjelentek a digitális jegybankpénz első tanulságai is: A nagy geopolitikai régiókat érintően 2023-ban a digitális euró projekt került közelebb a megvalósításhoz az Európai Bizottság jogszabály-javaslatával és a jogalkotási eljárás megindulásával.
EU-s szabályozások
EU-s technológiai és FinTech szabályozás terén 2024 számos jelentős változást hoz:
- Elfogadásra került és 2026. augusztus 2-től alkalmazandó az EU MI-alapú megoldásokat kockázatalapon szabályozó mesterséges intelligencia rendelete.
- Kidolgozás alatt áll az MI-rendszerek által szerződésen kívül okozott károkra vonatkozó egységes polgári jogi felelősségi szabályokkal kapcsolatos irányelv.
- június 30-án megkezdte működését az EU szabályozott kriptoeszköz-piaca, elsőként a stablecoinokra vonatkozó szabályokkal. A felkészülés zajlik a 2024. december 30-tól a további kriptoeszközökre és a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályok élesedésére is.
- A kriptoeszközök piacáról szóló magyar törvény a felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe utalja.
- 2024 tavaszától egyes BigTech cégek platformjaik tekintetében az egyenlő és tisztességes versenyfeltételek és nyitottabb digitális piacok, valamint a biztonságos, kiszámítható és átlátható online tér biztosítása érdekében szigorúbb szabályokkal szembesülnek (DMA, DSA rendeletek).
- A nyílt bankolás és a csalásellenes intézkedések továbbfejlesztésével zajlik a felülvizsgált, egységes uniós pénzforgalmi keretrendszer kialakítása (PSD3, PSR).
- A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó adatok megosztásának biztosításával a FiDA-javaslat a nyílt pénzügyek keretrendszerének megteremtésére törekszik.
Hazai fintech szektor: van előrelépés
Itthon hat év alatt megduplázódott a Magyarországon tevékenykedő fintech cégek száma.
A piac összetételében nem nagyon változott: 80 százalékban továbbra is mikro- és kisvállalatok alkotják.
A hazai fintech vállalatok szolgáltatási kör szerinti megoszlása változóban van:
- A top 3 szolgáltatási kör sorrendje megváltozott: második helyre került az adatelemzés és üzleti intelligencia szektora a fizetési szolgáltatásokat megelőzve.
- A kisebb szolgáltatási körök esetén is változás volt tapasztalható: a blokklánc és virtuális fizetőeszközök területén működő cégek száma másfélszeresére emelkedett.
- A fintech szektorban dolgozók fele az adatelemzés területén került foglalkoztatásra 2022-ben.
A 2023-as évben minden pillér esetében előrelépést mutatott a hazai bankrendszer; a lakossági ügyfelek esetében a mobilbanki, míg a vállalatiaknál a netbanki csatornák aránya emelkedett. A digitális csatornák igénybevételének növekedése jellemzően az omni-channel csatornák arányának csökkenésével járt együtt.
Egyes hiteltermékek igénylésében és számlanyitás terén is jelentős előrelépés történt: A lakossági folyószámlanyitás már teljes mértékben elérhető digitálisan, a vállalati területen ez még kevésbé terjedt el. A számlák digitális zárása azonban továbbra sem prioritás az intézményeknek.
A digitális termékértékesítésből származó bevételek aránya érdemi növekedést mutat. A digitális termék- és szolgáltatás-igénybevétel támogatására bővült az árazási ösztönzők alkalmazása, ami érdemi hatást gyakorolhatott a digitális termékértékesítésből származó bevételének alakulására is.
A bankok mindeközben egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a mesterséges intelligencia alapú megoldások lehetőségeinek feltárására, azon intézmények, amelyek már operatív szinten is foglalkoznak az MI kérdéskörével, dedikált csapatokat is létrehoztak mesterséges intelligencia alapú megoldások kutatására és fejlesztésére.
A hazai biztosítók esetében tavaly a legtöbb vizsgált pillér esetében kismértékű előrelépést mutatott a szektor. A digitális csatornán végezhető ügyintézési funkciók több esetben bővültek, egyre inkább jellemzők az ügyfélportálon és applikáción egyaránt elérhető ügyintézési funkciók az ügyfelek számára, de több intézmény esetében továbbra sem megoldott a digitális ügyintézés.
A hazai lakossági befektetési szolgáltatók digitális érettsége közepes szintű és heterogén képet mutat: A teljes mértékben online, személyes ügyintézés nélkül elérhető termékek köre egyelőre korlátozott. Ugyanakkor minden vizsgált intézmény rendelkezik ügyfélportállal és mobil applikációval is, melyeken keresztül funkciók széles választéka érhető az ügyfelek részére.
A jelentésből kiderül, hogy a hazai befektetési szolgáltatók ügyfelei körében a mobilapplikáció a leggyakrabban használt ügyfélcsatorna. Az ügyfelek szűk többsége legalább részben (omni-channel ügyfeleket beleértve) ragaszkodik még valamilyen fizikai találkozóhoz az ügyintézés során, ugyanakkor 40 százalékuk jellemzően csak digitális platformokon keresztül intézi befektetéseit.
Az előadást követően egy panelbeszélgetés keretében esett szó a hazai fintech- és tőkepiaci szektor fontosabb eredményeiről és a szektor előtt álló kihívásokról. a beszélgetést Fáykiss Péter, az MNB Digitalizációs igazgatóságának vezetője vezényelte le.
Molnár Tünde, az OTP Bank global markets tribe vezető helyettese úgy véli, elérte a befektetési szolgáltatások piacát a digitalizáció, a fintechek mellett megjelentek a wealthtech szolgáltatók is, széleskörű termékpalettával.
Most már a webes banki oldalakon mindenhol elérhetőek a fontosabb termékek és szolgáltatások online, a kérdés már inkább az, hogy milyen kiegészítő szolgáltatásokat tudnak nyújtani a szolgáltatók – mondta el Szabó Tamás, a Gránit Bank ügyvezető igazgató-helyettese.
Pereczes János, az MBH Bank ügyvezető igazgatója elmondta, hogy innovációs szinten egyre többször találkoznak a befektetési szolgáltatással, látható, hogy a fintech kihívás itt is egyre jelentősebb szerepet kap. Minderre nemcsak belső igény van, hanem a versenytársak oldaláról is egyre erőteljesebb a nyomás.
Fischer Bálint, a Dorsum üzletfejlesztési igazgatója két dolgot emelt ki: nagyon más állatfaj a banki kötődésű és a független befektetési szolgáltatók, pozitív és negatív irányban is. A banki kötöttségű szolgáltató sok mindent megkap a banktól, ez persze kötöttséget is jelent. A kisebb szereplők nagyon más típusú kihívásokkal néznek szembe, ami nehezebb lehet pénzügyi oldalon, ugyanakkor rugalmasabbak is a megoldásokban. Egy egyre erősödő trend, hogy a tőkepiacokon sok minden commodity-zálódik, az ügyfélspecifikusabb területeken viszont nagy marzs-potenciál van.
Szabó Tamás (Gránit Bank) szerint a fintechek megjelenésével a nyomás rajta van a banki szolgáltatókon, fejleszteni kell. Nagy különbségek az elérhető szolgáltatások körében szerinte nincs az egyes bankok között, a különbséget a felhasználói élmény jelentheti. Molnár Tünde (OTP) is egyetért ezzel, a digitalizáció már nemcsak generációs kérdés, hanem az idősebb generáció oldaláról is alap szükséglet lett. A termékkínálatban van generációs kérdés, a Z generációnál például fontos, hogy a szolgáltató mennyire erős az ESG-befektetésekben és kérdéskörben. Fontosak azonban a hozamok is az ügyfeleknek. Szabó Tamás hozzátette: érdemes már most a fiatal ügyfelekre koncentrálni, hiszen jelentős vagyontranszferek indulhatnak meg hamarosan. A fiatalok érdeklődését megfogni és fenntartani azonban nagyon nehéz feladat. Pereczes János (MBH) azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az idősebb ügyfelek edukálása is nagy kihívást jelent. Az egyes generációk számára a befektetés mást és mást jelent, sok változás megy végbe a világban, még nem dőlt el, hogy a mostani fiatalok 15 év múlva milyen felnőttek lesznek.
A MiCA stable coin szabályozása kapcsán Fischer Bálint (Dorsum) azt látja, hogy még óvatosak a szereplők, a bankok oldalán látható egy egészséges gát, de ez át fog törni valamikor, ha az első banki szereplők megjelennek a kriptopiacon - véli. Pereczes János (MBH) hasonló véleményen van, de szerinte nincs messze, hogy az első gátak átszakadjanak, mivel egyre inkább nő az ügyfelek vagyona kriptoeszközökben, és erre a bankrendszernek is tudnia kell válaszokat adni.
Címlapkép forrása: Shutterstock
