Jövő héten jelenik meg az év első inflációs adata, ami különös jelentőségű lehet abból a tekintetből, hogy a fokozódó árnyomás valódi erejéről pontosabb képet alkothassunk. A jegybank számára is fontos lehet a mutató, hiszen iránymutatást adhat számára, hogy mennyire kell sietnie a monetáris politika szigorításával. A Portfolio által megkérdezett elemzők nem izgulnak az infláció elszaladása miatt.
Nem kevés prémiumot kell fizetnie az államnak a várhatóan idén induló nyugdíj-előtakarékossági állampapírra, ha fel szeretné venni a versenyt az önkéntes pénztárakkal. Számításaink szerint ugyanis egy nagyon kedvező, infláció feletti 3%-os kamatprémium mellett sem hozott volna az elmúlt 15 évben a nyugdíjkötvény annyit, mint egy önkéntes pénztár.
Még mindig két számjegyű mértékben emelkedhetnek idén az építőanyag- és szerelvényárak, noha az előző évekhez képest mérséklődni fog a drágulás mértéke - vetítette előre Koji László, az építési vállalkozók szövetségének elnöke a Magyar Időknek.
Nem lehet sok kifogásuk a mostani inflációs környezetben azoknak a gyermekes családoknak, akiknek még nincs a gyermekük nevére kötött Babakötvényük. A papír túlzás nélkül az egyik legjobb magyar befektetés: éppen mától a konstrukció 5,8%-os kamatot fizet, és azon kívül, hogy tartani kell a gyermek 18. születésnapjáig, nem nagyon tudnánk más ellenérvet felhozni a kötvénnyel szemben. Mostani cikkünkben a legfontosabb kérdések mentén összeszedtük, mit kell és érdemes tudni a Babakötvényről.
A várakozásoknak megfelelően tovább csökkent az eurózóna inflációja januárban, ami újabb érvet jelenthet az EKB számára, hogy a végsőkig kitartson a monetáris szigorítás előtt. A maginfláció viszont egy kicsit emelkedett, ami óvatosságra intheti a jegybankot.
A hazai infláció az elmúlt két évben szinte folyamatosan a jegybanki toleranciasávon belül, míg 2018 közepe óta 3 százalék körül alakul. Gazdaságtörténeti pillanat ez, hisz az inflációs célkövetés 2001-es bevezetése óta első alkalommal nyílik lehetőség az inflációt tartósan a jegybanki cél körül horgonyozni - írja Várhegyi Judit, a Magyar Nemzeti Bank munkatársa. Az MNB elsődleges célja az infláció fenntartható elérése, ezért érdemes megvizsgálni, hogy a cél körüli infláció milyen tényezők mellett valósult meg. Ennek érdekében a jegybank a következő hetekben cikksorozat keretében tekinti át az infláció alakulását meghatározó legfrissebb tendenciákat és az elmúlt évtizedben kialakuló új közgazdasági kapcsolatokat.
Február 1-jén indul az új Babakötvény-sorozat, amely a tavalyi éves átlagos infláció felett fizeti a 3%-os kamatprémiumot, így a papír 5,8% kamattal forog majd.
Ha nem lenne elég a kétmillió százalékos infláció és az állandósuló élelmiszer- és gyógyszerhiány, a héten politikai válságba is sodródott Venezuela. Hivatalosan továbbra is Nicolas Maduro vezeti az országot, de az Egyesült Államok már nem is tagadja, hogy meg akarja dönteni hatalmát. A katonai beavatkozást Donald Trump is el akarja kerülni, a végkimenetel azon múlhat, ki mellé áll a hadsereg az országban. De hogyan sikerült ennyire megroppantani az ország gazdaságát?
Érdekes jelenségre figyeltek fel az inflációt figyelő közgazdászok a napokban. A KSH azt közölte, hogy az éves átlagos infláció 2,8%-os volt 2018-ban, ám az általa közölt információkból nem ez a szám jön ki. Megkérdeztük a hivatalt, a válaszból kiderült, mi a magyarázat.
Reggel még egyhavi mélypontra ütötték a forintot a tegnapi inflációs adat hatására, délelőtt azonban az MNB alelnökének jelzésére hirtelen erősödni kezdett, ami aztán szárnyalásba váltott. Nagy Márton ugyanis azt érzékeltette, hogy monetáris szigorítás határára ért a jegybank. Közben a Brexit-ügyben a tegnap esti szavazási eredmény hatására nagyot ugrott a font (bizakodik a piac egy része, hogy tovább marad az EU-ban Nagy-Britannia), de azóta kivárás látszik a ma este 8-kor megjelenő bizalmatlansági indítvány eredményéig.
2018-ban is az inflációt meghaladó mértékű nyugdíjemelésben részesültek a nyugdíjasok, ami azt jelenti, hogy javult a nyugdíjak reálértéke. Persze ez nem vigasztalja az időskorúakat, akik irigykedve nézik a dinamikus béremelkedést és akik a hivatalosnál nagyobb drágulást érzékelnek.
Decemberben tovább lassult a hazai infláció, legalábbis a KSH által közölt fő adat szerint, azonban az MNB által közzétett, alapfolyamatokat megragadó árindexek alapján szó sincs csökkenésről. Sőt, a valós folyamatokat legjobban tükröző éves adószűrt maginfláció 2,7%-ról 2,9%-ra emelkedett, ami fokozódó árnyomásra utal a magyar gazdaságban.
A KSH friss adatai alapján tavaly 2,8% lett az éves átlagos infláció a 2017-es 2,4% után, ami azt jelenti, hogy a prémium állampapírok is több kamatot fizetnek majd a befektetőknek. Az idén még vásárolható 5 éves prémium papír jövőre 4,5%-ot fizet, míg a 2021-ben lejáró állampapír 3,9%-ot. Az idei kamatfizetés még a 2017-es infláció alapján zajlik. Azok a szerencsések, akik már a korábbi években bevásároltak lakossági állampapírokból, idén 6,4%-ot, jövőre pedig 6,8%-ot is zsebre tehetnek.
Tavaly decemberben az előző év azonos időszakához képest 2,7%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. Ez 0,4 százalékpontos lassulást jelentett novemberhez képest, októberrel összevetve viszont már nagyon jelentős, 1,1 százalékpontos lassulásról beszélhetünk, ami nagyrészt az üzemanyagárak drasztikus csökkenésének a következménye. A 2,7%-os szám megfelelt az elemzői várakozásoknak. Az éves maginflációs index értéke viszont váratlanul 2,6%-ról 2,8%-ra emelkedett, ami a mögöttes árnyomás erősödésére utal.
Tavaly decemberben a novemberi 3,1%-ról 2,7%-ra lassulhatott az éves infláció Magyarországon - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A fő inflációs adat mellett ugyanakkor kritikus fontosságú lesz az MNB által a nap folyamán később közzétett inflációs alapmutatók alakulása, a jegybank ugyanis decemberben jelezte, hogy monetáris politikája szempontjából meghatározók lesznek a következő hónapok alapfolyamatokat megragadó inflációs statisztikái. Holnap reggel 9-kor közli a KSH a hivatalos számokat, 11 órakor pedig jönnek az MNB által publikált mutatók.
Venezuela 28 éve a legkevesebb kőolajat, napi 1,245 millió hordót exportált tavaly, mivel a gazdasági válság visszavetette az olajtermelést.
Az elemzői várakozásokkal megegyezően emelkedtek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban decemberben: az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala pénteken közölte, hogy éves összevetésben 1,9 százalék volt az infláció.
"Semmilyen meglepetés nem várható" Matolcsy György jegybankelnök újrajelölése témájában, hangsúlyozta kétszer is a csütörtöki sajtótájékoztatón Orbán Viktor kormányfő. A nem igazán egyértelmű kijelentés alapján a Portfolio villám felmérésében részt vett piaci elemzők többsége arra tippelt, hogy az eddigi elnök folytatja tovább 2019. március elejétől a jegybank élén.
Minden várakozást felülmúló, csaknem 1,7 millió százalékos volt a tavalyi infláció Venezuelában. A venezuelai kormány évek óta nem közöl hivatalos inflációs adatot, így az adatot Rafael Guzmán, az ellenzéki többségű venezuelai parlament pénzügyi bizottságának a vezetője hozta nyilvánosságra szerdán.
A tavalyi rendkívüli meleg miatt a legkeresettebb zöldségek ára közel a másfélszeresére emelkedett, a Terméktanács szerint az árak pedig csak akkor fognak csökkenni, ha a következő szezonban nem lesz szélsőséges időjárás - számolt be az RTL híradója.
Harris megtartotta első kampányrendezvényét.
Alkalmazni is kell a kiberbiztonsági intézkedéseket.
Nagy kérdés, hogy belemegy-e a magyar kormány az új megoldásba.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
