Szlovénia azt tervezi, hogy ötéves adót vet ki a bankok profitjára, hogy ezzel segítse az egyik legsúlyosabb árvízkatasztrófa utáni helyreállítás finanszírozását – számol be a hírről a Bloomberg.
Még javíthat a 40%-os banki különadó szabályozásán Olaszország – jelentette ki az olasz gazdasági miniszter egy vasárnapi gazdasági fórumon. A legnagyobb olasz bank, az Intesa Sanpaolo elnöke úgy vélte, az új adó nem riasztó mértékű a szektor számára, saját bankja kevesebb mint 1 milliárd eurót fizethet – írja a Reuters.
Olaszország gazdasági minisztere, Giancarlo Giorgetti vasárnap az Ambrosetti gazdasági fórumon a széles körű kritikák ellenére megvédte az ország új banki nyereségadóját. Az ellentmondásos adót, amely egyszeri 40%-os terhet vet ki a bankok nyereségére, a múlt hónapban vezette be a kormány meglepetésszerű lépéseként. Giorgetti visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint az adó igazságtalan. Ugyanakkor teljes felelősséget vállalt a bejelentést övező kommunikációs hibákért.
Egyes források szerint az olasz kormány arra törekszik, hogy az év végéig jóváhagyja a rossz hitelekre vonatkozó adósbarát intézkedést, amelynek értelmében a bajba jutott családok és cégek a hiteleiket értékük töredékét fizessék vissza – számol be a hírről a Bloomberg.
Ahogy arról a múlt héten mi is beszámoltunk, Willi Cernko, az Erste Group vezérigazgatója Linkedin profilján bejelentette, hogy az osztrák bankszektor lépéseket kíván tenni az adósok terheinek enyhítése érdekében. Az első tervet csütörtökön hozták nyilvánosságra, eszerint a változó kamatozású hitelek esetében a következő egy évben a bankok nem fognak késedelmi kamatot vagy emlékeztető költségeket felszámolni.
A Corriere della Sera olasz napilap szerint az Európai Központi Bank (EKB) arra készül, hogy levelet küldjön Olaszországnak, amelyben aggodalmát fejezi ki a kormány által a bankok nyereségére nemrégiben bejelentett váratlan adó miatt.
Miközben Magyarországon 2022 közepe óta életben van a banki extraprofitadó és 2022 eleje óta az ettől független kamatstop is, Olaszország összekapcsolhatja az adót és az adósvédelmi intézkedést: a 2-3 milliárd eurósra tervezett, ősszel bevezetendő bankadóból közvetlenül a hiteladósokat segítenék meg, akik most a hitelkamataik és törlesztőrészletük emelkedésétől tartanak.
Lettország mintegy 140 millió euróval növelné adóbevételeit jövőre, egy új javaslat szerint ezt úgy érné el, hogy a bankokat arra köteleznék, évente fizessék be az adókat, és ne az osztalékfizetéskor – számol be a hírről a Bloomberg.
Két nap hallgatás után Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is elmondta véleményét a bankok 40%-os profitadójáról – számol be a hírről a Bloomberg.
Tegnap a Portfolio is beszámolt róla, hogy komolyabb hullámokat vetett a 40 százalékos banki különadó az olasz tőzsdén, a bankpapírok pedig 6-8 százalékos eséssel zártak kedden. A piaci reakciókat látva a döntéshozók azonnal léptek, és a módosítást követően teljes banki eszközállomány 0,1 százalékában határozta meg az új bankadó felső határát.
Olaszország a teljes banki eszközállomány 0,1%-ában határozta meg az új bankadó felső határát, miután az új adó meglepetésszerű bejelentése kedden eladási hullámot indított az olasz tőzsdéken - számolt be a Reuters.
Az olasz kormány hétfőn jóváhagyta a bankokra kivetett 40 százalékos rendkívüli bankadót 2023-ra.
Az előző évhez képest jó teljesítményt nyújtott az Erste 2023 első felében: a januártól júniusig terjedő időszakot 2,7 milliárd eurós működési eredménnyel és 1,49 milliárd eurós nettó profittal zárta, ezzel 2,70 eurós részvényenkénti osztalékot adhat idén a befektetőknek. A nemteljesítő hitelek aránya is történelmi mélypontra, 2%-ra csökkent, miközben a pénzintézet tőkehelyzete stabil: a CET1 mutató 14,9%-ra emelkedett.
Július 1-től nagyot fog változni az élet a magyar megtakarítási piacon azzal, hogy szocho-fizetési kötelezettség keletkezik a legtöbb értékpapír esetében, így a szochóssá váló értékpapírokra júniusban még nagy lehet a roham. A friss számok azt mutatják, hogy jelenleg közel 22 ezermilliárd forintnyi magyar állampapír van a bankok, befektetési alapok és a háztartások kezében, őket fogják leginkább érinteni a nyáron életbe lépő változások. Ha bejön a kormány terve, akkor ebből a 22 ezermilliárdból hamar 24-25 ezermilliárd is lehet. A lakosság mindeközben már több mint 1000 milliárddal növelte állampapír-megtakarításait, de a kötvényalapok állománya is több mint 600 milliárddal nőtt idén áprilisig.
Csehország, Magyarország, Spanyolország és Litvánia – ez a 4 EU-tagállam vezetett be a háború és az energiaválság kezdete óta új banki különadót, velük együtt összesen 17 EU-tagállamban létezik hasonló típusú adóteher. Mértékét tekintve azonban a magyar bankok különadója egész Európában párját ritkítja.
A bankok és a pénzügyi vállalkozások extraprofitadóját megfelezi jövőre a kormány, a biztosítókét viszont a tranzakciós illetékhez hasonlóan – növekvő adóalap mellett – változatlanul hagyja – következtethető ki a Költségvetési Tanács szerdán este közzétett véleményéből. A tavaly bevezetett különadók tehát velünk maradnak, esetenként változó összegben.
Nagyot ment az elmúlt napokban az OTP, aminek több oka is van, hiszen Csányi Sándor is tett optimizmusra okot adó kijelentéseket a közgyűlésen, a bank nagy volumenben veszi a saját részvényeit, ráadásul a részvények technikai képe is jól néz ki. Megnéztük, hogy olcsók vagy drágák az OTP részvényei.
A tegnapi 3,5 százalékos emelkedést követően ma is remekül teljesít az OTP részvénye, kimondottan magas forgalom mellett zsákolják a befektetők a nagybank részvényét. Számos okot fel tudunk sorolni az emelkedés mögött, egyrészt technikai hatásnak is betudható a rali, de több kedvező történésről és megszólalásról is számot tudunk adni az OTP-vel kapcsolatban.
Tudomásunk szerint a bankok számára is teljesen váratlanul jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a második félévtől átrendezi a bankok extraprofitadó-terhelését. A változtatás a nettó árbevételről a különadókkal korrigált eredményre helyezi át az adó alapját, és sávossá alakítja a kulcsát. A Portfolio értesülése szerint az OTP a legnagyobb nyertese, a Raiffeisen, az UniCredit és a K&H pedig a legnagyobb vesztese lehet a változásnak.
Drága mulatság a szigorú monetáris politika üzemeltetése egy jegybank számára, de a magas kamatok mellett olcsóbb adminisztratív eszközök is a rendelkezésére állnak, hogy az infláció elleni fegyverként használja a bankokat. Ebben láthatta meg a fantáziát az MNB vezetése a kereskedelmi bankok kötelező tartalékának legújabb változtatásaival. A monetáris politikai felszín alatt nem más ez, mint egy újabb, százmilliárd forintos nagyságrendű transzfer az MNB, a bankok, az állam és a lakosság közötti körkörös pénzáramlásban egy zárolásszerű lépéssel, ezúttal a bankok kárára, a jegybank javára, nem véletlenül tiltakozott ma a bankszövetség.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
