Szinte biztosan bírósághoz fordulnak a spanyol bankok a kamat- és jutalékbevételükre két éves időtartamra kivetett 4,8%-os, összesen 3 milliárd euróra rúgó új különadó miatt – írja a Financial Times.
Az állami költségvetés már jó ideje elvesztette azt a jellegét és fontosságát, amely miatt valaha az országgyűlési szakbizottságokban, majd a szavazóteremben a naptári és egyben költségvetési év végén éjszakába nyúló vita, alkudozás és szavazás zajlott, jelentős érdeklődés mellett. A parlamenti demokráciákban a büdzsé a kormánypolitika számszerű megtestesítője, az állam főbb bevételi és kiadási tételeit jogilag szentesítő dokumentum; akár bivalybőr táskában mutatják fel színpadiasan, akár csupán laptopra töltik, mindenképp kulcsfontosságú pénzügyi törvény az ország számára, erős orientációt nyújt az üzleti élet szereplőinek.
A Költségvetési Tanács 2023-as rendeleti költségvetésről alkotott véleményéből - második olvasatban - újabb részleteket lehet kiolvasni. Nem mellékes és új változások érik a bankszektort és kiderült az is számunkra, hogy a biztosítók különadó-kulcsának emelése, valamint a vadonatúj gyógyszergyártói különadó mekkora pluszt hoz jövőre az államkasszának. Cikkünkben egyúttal bemutatjuk, hogy mennyire brutálisan elszálltak a kiadások, és hogy a kormány ezt csak részben tudta kompenzálni adóemelésekkel (valamint feltehetően a kiadások féken tartásával, bár ennek pontos megítélésére még várni kell), ezért szorult a hiány elengedésére, amiről csak az utolsó napokban dönthetett.
Egy csütörtök este megjelent rendeletével, minden előzmény nélkül a kormány módosította a bankok különadóját.
Extraprofitadó bevezetését fontolgatja a spanyol állam, eszerint a bankok a következő két év bevételéből 4,8 százalékot kötelesek befizetni az államkasszába. Az EKB aggodalmát fejezte ki az új adóval kapcsolatban, és egy nem kötelező érvényű javaslatban felszólította Spanyolországot, hogy vizsgálják felül az indítványt - írja a Financial Times.
Az idén bevezetett extraprofitadó akkor lenne méltányos, ha a bevételhez arányítva, sávos rendszerben kerülne kivetésre, a mostani formájában ugyanis a kamatstoppal és a hitelmoratóriummal együtt indokolatlanul és károsan nagy terhek nehezednek a pénzügyi vállalkozásokra – hívta fel a figyelmet szakmai egyeztetése után a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége, illetve a Magyar Lízingszövetség elnöke.
Alapvetően jó a hangulat a kontinens tőzsdéin, a magyar börze azonban jelentős mínuszban van, ami elsősorban az OTP esésének tudható be. Nem ok nélkül esik a nagybank részvénye, a múlt hétvégi Kormányinfón ugyanis bejelentették, hogy a kormány a kamatstopot a kkv-kra is kiterjeszti - 60 ezer kkv 100 ezer hiteléről van szó, amely 2 000 milliárd forintnyi hitelt jelent. November 15-től vezeti be a kormány kamatstopot és jövő év július 1-ig lesz érvényben az intézkedés, mondta el Gulyás Gergely a hétvégén.
40 százalékkal csökkentek a lakáshitel-igénylések az év eleje óta, a monetáris környezet pedig ellentétes hatást gyakorol a bank könyveire azokhoz a gazdasági intézkedésekhez képest, melyek viszik a szektor profitját – egyebek mellett erről beszélt Dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása.A mai adás első részében az európai és benne a magyar energiapiacról, valamint a következő időszak ellátásbiztonságáról lesz szó. A témával kapcsolatban Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője volt a vendégünk, aki egyebek mellett elmondta: az import leállása esetén – a tárolók magas töltöttségi szintje miatt – nem télen, hanem egy esetleges tavaszi hidegbetöréskor akadhatnak legnagyobb eséllyel problémák a magyar gázellátásban. A műsor második részében Dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatóját kérdeztük, egyebek mellett a hitelezési folyamatokról, valamint arról, hogy a kamatstopot miképpen magyarázták el a tulajdonosaiknak. A banki szakemberrel beszéltünk arról is, hogy a monetáris környezet ellensúlyozza-e azokat a gazdasági intézkedéseket, melyek negatívan érintik a bankok nyereségességét. Végül pedig vendégünk volt még Tibor Dávid, a Masterplast elnökvezérigazgatója is, akit más témák mellett a nemrég lezajlott sikeres tőkeemelésről kérdeztünk. Az adásban elhangzó interjúkat az október 19-én megrendezett Budapest Economic Forumon rögzítettük.
Az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére. A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Tudjuk, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop - amelynek terheit a bankszektor viseli – a háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná körülöttünk. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre - írja a Bankszövetség.
Módosíthatja a spanyol parlament a bevezetni tervezett új banki különadóra vonatkozó szabályokat. A hírre emelkedni kezdett csütörtökön a spanyol hitelintézetek részvényárfolyama.
A hosszú hétvégén megjelent az a magyar közlöny, amelyben a költségvetés kiigazításához szükséges különadók részletszabályozását is megismerhettük. A bankszektortól a kormány 250 milliárd forintot vár banki különadó címén, és további 50 milliárd forintot a tranzakciós illeték megemeléséből. A lehetséges hatásokról most az OTP adott ki közleményt.
Szombat este jelent meg a rendelet az új különadókról, illetve a különadó-emelésekről, miután a kormány a háromnapos ülése után ezekről is döntött. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy melyek a legnagyobb érdekességek az előzetesen bejelentett információk és a rendelet végleges szövege közötti különbségek alapján.
Első ránézésre furcsa, de nem teljesen szokatlan időpontot választott a kormány az új különadók kihirdetésére. Június 4-én ugyanis a szombati közlönyben jelent meg a kormány rendelete az "extraprofitadóról". Cikkünkben bemutatjuk minden egyes különadó-módosítás főbb részleteit, az adóalapokat, az adó mértékét és több különadó esetében is részletesen értelmezzük a változások lényegét: így például a bankadó, a biztosítási adó és a tranzakciós illeték esetében.
A Magyar Bankszövetség szerint a jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022 első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt, az MNB jelentése alapján viszont ugyanezen időszakra a bankszektor konszolidált nyeresége 78 milliárd forint volt. Egyebek mellett a két összeg közötti látszólagos ellentmondás feloldásáról is beszélt Palkó István, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzője a Portfolio Checklist pénteki adásában.
Délután 5-kor jön a Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. Mai műsorunk első részében a hazai bankokat sújtó különadóról, valamint a bankszektor első negyedéves eredményeiről lesz szó. Az adás második felében témánk az amerika-szaúdi viszony lesz, melyben hamarosan radikális változás állhat be, aminek köszönhetően pedig még az energiaárak is mérséklődhetnek.
A hitelintézetek, vagyis a bankok mellett a pénzügyi vállalkozásokra, vagyis többek között a lízing- és faktoringcégekre is kivetné a kormány az új különadót, amelynek alapja a kamateredmény, valamint a díj- és jutalékbevétel lesz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában kedd este a gazdaságfejlesztési miniszter.
A piacok számítottak a költségvetési kiigazításra, de a reakciók alapján az intézkedés mértéke, valamint az érintett szektorok köre okozott meglepetést. Extraprofitra valós definíció nincs, a befektetők számára a különadók egyértelmű üzenete, hogy a magyar részvények a szokásosnál kockázatosabbak, a tőzsdei reakciókat pedig fűthette, hogy a kiigazítás részletei csak lassan csordogáltak szerdán és csütörtökön – egyebek mellett erről beszélt Nagy Viktor, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzője a Checklist pénteki adásában, mikor a héten bejelentett költségvetési kiigazítások tőkepiaci hatásait értékelte.
A héten bejelentett különadók kivetése a legkevésbé káros módja a költségvetés konszolidálása érdekében, miközben a magyar gazdaságtól elvágták az uniós forrásokat - jelezte a Bloombergnek az elmúlt napok kormányzati döntéseinek hátterét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki a tegnap esti háttérbeszélgetés után a hírügynökségnek is részletezte az extraprofitadót.
Évi 250 milliárd forintos banki extraprofitadót, 50 milliárd forintos tranzakciósilleték-bővítést és 50 milliárd forintos biztosítói extraprofitadót vezet be a kormány a pénzügyi szektor többletterheként idén és jövőre - jelentették be ma. Az eddigi különadókon felül fizetendő adó alapja a bankok esetében a kamateredmény és a díj- és jutalékeredmény, biztosítók esetében pedig a biztosítási díjbevétel lesz. A tranzakciós illetéket kiterjesztik az értékpapír-tranzakciókra is, felső határát pedig 6-ról 10 ezer forintra emelik. Megbecsültük, melyik bank és biztosító mennyi extraprofitadót fizethet: az OTP-re 86, a Magyar Bankholding tagjaira 41 milliárd forintos extraprofitadó juthat.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
