Extraprofitadó bevezetését fontolgatja a spanyol állam, eszerint a bankok a következő két év bevételéből 4,8 százalékot kötelesek befizetni az államkasszába. Az EKB aggodalmát fejezte ki az új adóval kapcsolatban, és egy nem kötelező érvényű javaslatban felszólította Spanyolországot, hogy vizsgálják felül az indítványt - írja a Financial Times.
Az idén bevezetett extraprofitadó akkor lenne méltányos, ha a bevételhez arányítva, sávos rendszerben kerülne kivetésre, a mostani formájában ugyanis a kamatstoppal és a hitelmoratóriummal együtt indokolatlanul és károsan nagy terhek nehezednek a pénzügyi vállalkozásokra – hívta fel a figyelmet szakmai egyeztetése után a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége, illetve a Magyar Lízingszövetség elnöke.
Alapvetően jó a hangulat a kontinens tőzsdéin, a magyar börze azonban jelentős mínuszban van, ami elsősorban az OTP esésének tudható be. Nem ok nélkül esik a nagybank részvénye, a múlt hétvégi Kormányinfón ugyanis bejelentették, hogy a kormány a kamatstopot a kkv-kra is kiterjeszti - 60 ezer kkv 100 ezer hiteléről van szó, amely 2 000 milliárd forintnyi hitelt jelent. November 15-től vezeti be a kormány kamatstopot és jövő év július 1-ig lesz érvényben az intézkedés, mondta el Gulyás Gergely a hétvégén.
40 százalékkal csökkentek a lakáshitel-igénylések az év eleje óta, a monetáris környezet pedig ellentétes hatást gyakorol a bank könyveire azokhoz a gazdasági intézkedésekhez képest, melyek viszik a szektor profitját – egyebek mellett erről beszélt Dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása.A mai adás első részében az európai és benne a magyar energiapiacról, valamint a következő időszak ellátásbiztonságáról lesz szó. A témával kapcsolatban Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője volt a vendégünk, aki egyebek mellett elmondta: az import leállása esetén – a tárolók magas töltöttségi szintje miatt – nem télen, hanem egy esetleges tavaszi hidegbetöréskor akadhatnak legnagyobb eséllyel problémák a magyar gázellátásban. A műsor második részében Dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatóját kérdeztük, egyebek mellett a hitelezési folyamatokról, valamint arról, hogy a kamatstopot miképpen magyarázták el a tulajdonosaiknak. A banki szakemberrel beszéltünk arról is, hogy a monetáris környezet ellensúlyozza-e azokat a gazdasági intézkedéseket, melyek negatívan érintik a bankok nyereségességét. Végül pedig vendégünk volt még Tibor Dávid, a Masterplast elnökvezérigazgatója is, akit más témák mellett a nemrég lezajlott sikeres tőkeemelésről kérdeztünk. Az adásban elhangzó interjúkat az október 19-én megrendezett Budapest Economic Forumon rögzítettük.
Az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére. A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Tudjuk, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop - amelynek terheit a bankszektor viseli – a háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná körülöttünk. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre - írja a Bankszövetség.
Módosíthatja a spanyol parlament a bevezetni tervezett új banki különadóra vonatkozó szabályokat. A hírre emelkedni kezdett csütörtökön a spanyol hitelintézetek részvényárfolyama.
A hosszú hétvégén megjelent az a magyar közlöny, amelyben a költségvetés kiigazításához szükséges különadók részletszabályozását is megismerhettük. A bankszektortól a kormány 250 milliárd forintot vár banki különadó címén, és további 50 milliárd forintot a tranzakciós illeték megemeléséből. A lehetséges hatásokról most az OTP adott ki közleményt.
Szombat este jelent meg a rendelet az új különadókról, illetve a különadó-emelésekről, miután a kormány a háromnapos ülése után ezekről is döntött. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy melyek a legnagyobb érdekességek az előzetesen bejelentett információk és a rendelet végleges szövege közötti különbségek alapján.
Első ránézésre furcsa, de nem teljesen szokatlan időpontot választott a kormány az új különadók kihirdetésére. Június 4-én ugyanis a szombati közlönyben jelent meg a kormány rendelete az "extraprofitadóról". Cikkünkben bemutatjuk minden egyes különadó-módosítás főbb részleteit, az adóalapokat, az adó mértékét és több különadó esetében is részletesen értelmezzük a változások lényegét: így például a bankadó, a biztosítási adó és a tranzakciós illeték esetében.
A Magyar Bankszövetség szerint a jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022 első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt, az MNB jelentése alapján viszont ugyanezen időszakra a bankszektor konszolidált nyeresége 78 milliárd forint volt. Egyebek mellett a két összeg közötti látszólagos ellentmondás feloldásáról is beszélt Palkó István, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzője a Portfolio Checklist pénteki adásában.
Délután 5-kor jön a Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. Mai műsorunk első részében a hazai bankokat sújtó különadóról, valamint a bankszektor első negyedéves eredményeiről lesz szó. Az adás második felében témánk az amerika-szaúdi viszony lesz, melyben hamarosan radikális változás állhat be, aminek köszönhetően pedig még az energiaárak is mérséklődhetnek.
A hitelintézetek, vagyis a bankok mellett a pénzügyi vállalkozásokra, vagyis többek között a lízing- és faktoringcégekre is kivetné a kormány az új különadót, amelynek alapja a kamateredmény, valamint a díj- és jutalékbevétel lesz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában kedd este a gazdaságfejlesztési miniszter.
A piacok számítottak a költségvetési kiigazításra, de a reakciók alapján az intézkedés mértéke, valamint az érintett szektorok köre okozott meglepetést. Extraprofitra valós definíció nincs, a befektetők számára a különadók egyértelmű üzenete, hogy a magyar részvények a szokásosnál kockázatosabbak, a tőzsdei reakciókat pedig fűthette, hogy a kiigazítás részletei csak lassan csordogáltak szerdán és csütörtökön – egyebek mellett erről beszélt Nagy Viktor, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzője a Checklist pénteki adásában, mikor a héten bejelentett költségvetési kiigazítások tőkepiaci hatásait értékelte.
A héten bejelentett különadók kivetése a legkevésbé káros módja a költségvetés konszolidálása érdekében, miközben a magyar gazdaságtól elvágták az uniós forrásokat - jelezte a Bloombergnek az elmúlt napok kormányzati döntéseinek hátterét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki a tegnap esti háttérbeszélgetés után a hírügynökségnek is részletezte az extraprofitadót.
Évi 250 milliárd forintos banki extraprofitadót, 50 milliárd forintos tranzakciósilleték-bővítést és 50 milliárd forintos biztosítói extraprofitadót vezet be a kormány a pénzügyi szektor többletterheként idén és jövőre - jelentették be ma. Az eddigi különadókon felül fizetendő adó alapja a bankok esetében a kamateredmény és a díj- és jutalékeredmény, biztosítók esetében pedig a biztosítási díjbevétel lesz. A tranzakciós illetéket kiterjesztik az értékpapír-tranzakciókra is, felső határát pedig 6-ról 10 ezer forintra emelik. Megbecsültük, melyik bank és biztosító mennyi extraprofitadót fizethet: az OTP-re 86, a Magyar Bankholding tagjaira 41 milliárd forintos extraprofitadó juthat.
61 milliárd forint banki különadót, 233 milliárd forint tranzakciós illetéket és 115 milliárd forint biztosítási adót fizet idén a magyar pénzügyi szektor a költségvetési terv szerint. Erre a jórészt már eddig is továbbhárított, több mint 400 milliárd forintos speciális adóteherre rakódhat rá idén és jövőre a szerdán bejelentett, „extraprofitot” elvonó új adóteher. Összefoglaljuk, milyen fő adózási specialitásokkal terhelte eddig a pénzügyi szektort a kormány a 9%-os társasági adó mellett, és hogy miért fizetheti meg a friss intézkedés árát a teljes magyar gazdaság.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tájékoztatta a Bankszövetség elnökségét, hogy a kormány több ágazati szektor mellett a bankok extraprofitjának elvonása mellett döntött - közölte a miniszter az MTI-vel szerdán. A tárcavezető extraprofitadónak nevezte az új intézkedést.
A magyar bankszektor stabil és sokat tesz a magyar gazdaság erősítése érdekében – mondta el Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio Hitelezés 2022 konferencián tartott előadásában. A szakember ugyanakkor óvva int bármiféle egyoldalú beavatkozástól a piaci mechanizmusba, ugyanis a magyar bankok terhének növelésével a külföldiek kerülnének előtérbe. Kiemelte azt a négy fő kockázatot is, amellyel most szembe kell néznie a hazai hitelintézeteknek.
Kockázat nélkül nincs nyereség - tartja a mondás. De miféle kockázatról is van szó a pénzügyi világban? Ennek az alapvető kérdésnek megyünk most utána a bankok szemszögéből nézve. A pénzügyi világnak ők a főszereplői, és egyben ők jelentik a legnagyobb kockázati gócpontokat is. A pénzügyi kockázatok megértése a gazdasági alapműveltséghez elengedhetetlen, ezért egy külön cikksorozatot szentelünk neki. A most következő részben a téma alapjaitól indulunk el.
Végső megoldás: atombomba?
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Szomorú módja ez egy karrier lezárásának.
Erre vár a fél ország.
Interjút adott a miniszterelnök.
Mégsem pályázik a szenátori székre Eric Trump felesége.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
