A kormány hétfői döntésével növelte a bankokat terhelő különadókat, de egyúttal azt is bejelentette, hogy igyekszik megakadályozni, hogy a pénzintézetek továbbhárítsák a sarcot az ügyfelekre. A közlöny hétfői számában meg is jelent egy rendelet, amely ennek a részleteit szabályozza.
A háborúnak szinte valamennyi szektor a kárvallottja, köztük a bankszektor is. A gazdasági bizonytalanságok piaci következményei mellett számos kormányzati intézkedés terhét is fegyelmezetten és együttműködően viseli a bankszektor, ezért visszautasítja, hogy a háborús időkben extraprofitra tett volna szert - közölte a Magyar Bankszövetség.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint Nagy Márton miniszter ma a Bankszövetség elnökségével találkozott, akikkel ismertette a kormány legújabb gazdasági-költségvetési intézkedéseinek bankokra vonatkozó részleteit. A tájékoztatásból vadonatúj információk derülnek ki a tranzakciós illeték változásáról is, egyes esetekben triplázódik az adóterhelés mértéke. A részletek ismeretében számításaink szerint nem rajzolódik ki a kormány által korábban említett 400 milliárd forintos adóemelési hatás, valami még hiányzik.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsorban a kormány új kiigazító csomagjával foglalkoztunk. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy rendkívüli kormányinfón jelentette be, hogy a bankoknak, a multinacionális vállalatoknak és az energiacégeknek úgynevezett védelmi hozzájárulást kell fizetniük. Az idei évre 400 milliárd forintos bevételnövekedésre számítanak a költségvetésben mindezek hatására. Gulyás arról is beszélt, hogy a bankadó részleges kivezetése nem minden pénzintézetnél megy majd végbe, megemelik a tranzakciós illetéket, egy teljesen új adót is kivetnek devizaváltási illeték néven, az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadót pedig – ide értve a kiskereskedelmi adót is – nem csökkentik. A csomag makrogazdasági és devizapiaci hatásairól Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető közgazdászával beszélgettünk, a költségvetési következményekről pedig Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját és makroelemzőjét kérdeztük.
Védelmi hozzájárulást fizet a bankszektor, a multik és az energiacégek a kormány terve szerint - jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter ma a rendkívüli Kormányinfón. Az idei évre közel 400 milliárd forintos bevételnövekedésre számítanak a költségvetésben. A bankszektorban nem változik a bankadó mértéke, ezt szelektíven kell majd befizetnie a bankoknak, ám emellett megemelik a tranzakciós illetéket és egy teljesen új adót is kivetnek "devizaváltási illeték" néven. "Az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadót – ide értve a kiskereskedelmi adót is – nem csökkentik".
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány új dologra készül a bankszektor különadóztatása terén. Orbán Viktor miniszterelnök pár héttel ezelőtti utalása, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelzése után Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának Portfolio-n megjelent keddi cikkének fő üzenetei alapján kijelenthető: egy új forgatókönyv léphet be a képbe, ami azt vetíti előre, hogy az érintett szereplők a korábban vártnál magasabb adóterheléssel is szembenézhetnek.
A kormány 2023-ban az önfinanszírozás megerősítése és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzése érdekében négy terelőintézkedésből álló programot hirdetett meg. A négy elemből álló intézkedéscsomag három eleménél teljesültek a kormány elvárásai és a kitűzött célok. Ezek közül mindenképen kiemelendő a kormányzati beavatkozás következtében a befektetési alapoknál látott állampapír-állománybővülés. A terelőintézkedések negyedik elemével kapcsolatban azonban a hazai hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadó fizetési kötelezettségük csökkentésének lehetőségével szembeni kormányzati elvárás - vagyis, hogy 1 300 milliárd forinttal növeljék állampapír-állományukat - a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ez idáig csak részlegesen teljesült.
A JPMorgan elemzője szerint az OTP éves nettó profitja meghaladhatja a piaci várakozásokat, főként a megugró nettó kamatbevételek miatt. Az OTP részvényei éppen ezért jelenleg diszkonton forognak, miközben a bank folytatja sajátrészvény-vásárlási programját - tudósított a Világgazdaság.
A biztosítók különadója mellett a bankok egyik különadóján, pontosabban annak jóváírásán is változtatott a kormány egy éjszaka megjelent rendelettel.
Pár hónap alatt duplájára nőtt a devizát váltó ügyfelek száma az Ersténél, miközben jelentősen csökkent a népszerű fintech cégeknél vezetett számlákra történő utalások volumene - közölte a bank.
Az európai bankoknak egyesülniük kell, hogy felvehessék a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával, de bankunió nélkül a határokon átnyúló fúziók nem megvalósíthatóak - mondja az Intesa Sanpaolo vezérigazgatója.
Olaszország kormányának egyik tagja, Frederico Freni gazdasági és pénzügyi államtitkár azt mondta, hogy a bankokra kivetett különadóról szóló bejelentését rosszul kommunikálták, ami a befektetői bizalom csökkenését okozta - írta a Financial Times.
Írország felülvizsgálja a bankokra kivetett adó számításának módját, miután bejelentette, hogy jövőre 200 millió eurót kívánnak beszedni az intézkedésből, szemben a 2023-as 87 millió euróval - közölte Michael McGrath pénzügyminiszter kedden a Reuters beszámolója szerint. Ezzel Írország beállt azon országok sorába, melyek az emelkedő kamatlábakból származó nagyobb banki nyereséget adóztatják meg.
Az új vállalati- és a lakáshitelek esetén önkéntes kamatplafon bevezetését kéri a kormány - derül ki a friss GFM-közleményből.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy új fejezet nyílik a magyar bankok és a kormány közötti – az utóbbi hétben kiéleződő – vitában, ugyanis nem csak a bankadó, az extraprofitadó és a kamatstop jövője lesz kérdéses, hanem bekerül a kalapba egy elvárás azzal kapcsolatban is, hogy a bankok olcsóbb lakáshiteleket kínáljanak. Vendégünk Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben azt jártuk körbe, hogy milyen hatása lehet a legnépszerűbb állampapír, a PMÁP kamatára annak, hogy a magyar nemzeti bank megemelte az inflációs előrejelzését. Szó volt arról is, hogy ha valakinek pénzre van szüksége, akkor melyik PMÁP sorozatot éri meg feltörni. Erről Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
Érdekes játékba fogott a kormány az utóbbi napokban a magyar bankok két nagy állami terhével: a különadóval és a kamatstoppal. Miközben felvillantotta egy harmadik banki különadó ultimátumszerű feltételhez kötött lehetséges bevezetését (egyszerre próbálva stimulálni az állampapír-, illetve a hitelpiacot), a lakossági hitelek kamatstopjának a várható kivezetését szép csendben tovább halasztotta, és két lépcsőssé tervezte át. Kormánydöntés még sem a különadóról, sem a kamatstopról nincs, de azért érdemes kontextusba helyezni mindkettőt.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a novemberi nyugdíjemelés részleteit a csütörtöki Kormányinfón. Orbán Viktor délelőtt jelentette be, hogy a nyugdíjasok közel félhavi nyugdíj-kiegészítést kapnak.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő csütörtök délben sajtótájékoztatót tart - jelentette be a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Varga Mihály pénzügyminiszter kommunikációja alapján a novemberi pótlólagos nyugdíjemelésről szó eshet.
Az Il Messaggero olasz lap értesülése szerint október első 10 napjában válhat meg az olasz állam a Monte dei Paschi bankban lévő részesedésétől, első körben 8%-ot értékesítene – írja a Reuters.
Románia kormánya megduplázta a bankok bevételeire kivetni tervezett adó mértékét, és az első két évben 2%-ra emelte a kulcsát annak a törvénytervezet részeként, amelynek célja a költségvetési hiány csökkentése és az uniós források biztosítása.
A növekedési rangsor végén uniós országok kullognak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2025 a „a haza védelmezőjének éve” lesz.
A közútkezelő az ünnepek alatt várhatóan megnövekedő forgalomra is figyelmeztet.
A megválasztott elnök megfenyegette Panamát.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
