Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Amikor adakozunk, nincs hiány nemes célokból kezdve a szegénység enyhítésétől, az oktatás javításától a környezetvédelemig és az egészségügy fejlesztéséig. Elméletileg mindannyiunknak össze kellene fognunk a közös célok érdekében, hogy 2025 a fejlődés éve legyen mindenki számára.
A zord valóság azonban az, hogy a globális együttműködés az elmúlt évtizedben hatalmas nehézségekkel küzdött. 2015-ben az ENSZ 169 pontból álló programmal állt elő, amely célul tűzte ki, hogy 2030-ra megoldja az emberiség előtt álló összes problémát. Az úgynevezett fenntartható fejlődési célokról a világ összes politikai vezetője a legjobb szándéktól vezérleve állapodott meg. Mégis, öt évvel a kitűzött céldátum előtt a világ szinte mind a 169 ígéret terén óriási lemaradásban van.
A szegénység, a betegségek és az éhezés elleni küzdelem lendületét vesztette.
Miért nem jutunk előbbre? Nagyrészt azért, mert túl sok problémát kívánunk egyszerre kezelni. Ha az összes problémára összpontosítunk, akkor az azt jelenti, hogy közülük egyiknek sem adunk prioritást, és így nagyon kevés eredményt érünk el.
Az új év új lehetőséget kínál. Ahelyett, hogy minden problémát próbálnánk megoldani – mind társadalomként, mind egyénként a saját adakozásainkkal –, először azokra a megoldásokra kellene összpontosítanunk, amelyek a legnagyobb előrelépést eredményezik. Ez azokat az intézkedéseket jelenti, amelyek a legnagyobb megtérülést biztosítják az emberek, a bolygó és a jövő generációi számára.
Itt van egy bökkenő: a legjobb befektetések nem feltétlenül azok, amelyek a címlapokra kerülnek, vagy amelyek mellett hírességek állnak ki. A világ több mint 100 top közgazdászával és számos Nobel-díjassal dolgoztam együtt, hogy kiderítsük, a számos globális cél közül melyek azok, amelyek a legnagyobb megtérülést biztosítják.
Több száz oldalnyi, szakmailag lektorált, ingyenes elemzések révén azonosítottuk azt a 12 legésszerűbb intézkedést, amit tehetünk annak érdekében, hogy a bolygó szegényebbik felének jobbá váljon az élete. Ezek a megoldások ritkán kerülnek a címlapokra, de kevés forrást igényelnek és hihetetlenül hatékonyak.
Ha egy várandós anya nélkülözi az alapvető tápanyagokat és vitaminokat, gyermeke lassabban fog növekedni, agyi fejlődése is lassabb lesz. Gyermekei így arra lesznek ítélve, hogy egész életükben rosszabbul fognak élni. Csupán 2,31 dollárral azonban biztosítható, hogy egy várandós anya megkapja az alapvető multivitaminokat, ami azt jelenti, hogy gyermekei egészségesebben nőnek fel, okosabbak, produktívabbak lesznek.
A gyermeket váró nők táplálékkiegészítőire költött minden egyes dollár akár 38 dollár gazdasági hasznot is eredményezhet.
Ez nem egy távoli utópia, hanem egy megvalósítható, bizonyított megoldás, amelyet azonnal széleskörűen lehetne alkalmazni.
Egy másik egyszerű, de hatékony befektetésnek az oktatás fejlesztése számít. A világ legszegényebb országaiban csak minden tizedik 10 éves gyerek tud írni és olvasni. Ezt a problémát meg kell oldanunk, és nem csak azért, mert ez a helyes, hanem azért is, hogy csökkentsük a jövőbeni problémákat és a segélyektől való függőséget, valamint biztosítsuk, hogy az egyes országok maguk írhassák a saját sikertörténeteiket.
A legtöbb iskolában a gyerekek korosztályok szerint vannak csoportosítva függetlenül a képességeiktől. Egyes diákok küzdenek a tananyaggal, míg mások azt egyszerűen elsajátítják, így unatkoznak az órákon. A megoldás egyszerű, de átalakító erejű: tanítsuk a gyerekeket egyénileg, a megfelelő szinten. Nyilvánvaló, hogy a tanárok ezt nem tudják minden gyermek esetében megoldani, de a technológia igen. Egy oktató szoftverrel ellátott táblagéppel már napi egy órányi tanulás megtaníthatja a diákok számára az olvasást, az írást és az alapvető matematikai ismereteket.
Számtalan tanulmány bizonyítja, hogy még ha a napi tanulás további fennmaradó hét órája hagyományos keretek között zajlik, és eredménytelen is marad, egy év után a diák így annyit fog tanulni, amennyihez általában három évre van szükség. Ennek költségei nem nagyok: egy táblagép megosztott biztosítása diákonként és évente körülbelül 31 dollárba kerül. A befektetés megtérülésének mértéke elképesztő:
azok a gyerekek, akik többet tanulnak, produktívabb felnőttekké válnak, így minden ilyen módon elköltött dollár 65 dollár hasznot hoz.
Ez egy nagyszerű hosszú távú befektetés egy stabilabb, önellátóbb világért.
Meggyőző érvek szólnak amellett, hogy a gazdag országokban már felszámolt betegségek, például a malária és a tuberkulózis elleni küzdelemre összpontosítsunk, amelyek a szegénység betegségeivé váltak. Az az egyszerű intézkedés, hogy szerte Afrikában több, ágy fölé helyezhető szúnyoghálót biztosítunk, valamint széleskörű malária elleni kezelést nyújtunk, évente 200 ezer ember életét menthetné meg, és minden elköltött dollár 48 dollárnyi hasznot hozna. Az egészséges, produktív egyének nagyobb valószínűséggel lesznek képesek innoválni, dolgozni és hozzájárulni a világhoz, ami végső soron mindenkinek hasznára válik.
Az új évhez közeledve fel kell hagynunk a nagyszámú, elérhetetlen célok kergetésével, és arra kell összpontosítanunk, ami működik. Arra kell törekednünk, hogy minden erőforrásunkat – időnket, figyelmünket, pénzünket vagy politikai akaratunkat – azokra az intézkedésekre irányítsuk, amelyek a leginkább javítják az emberek életét.
Azt remélem, hogy 2025-ben a kormányok és az intézmények végre felhagynak a tétovázással, és azokra a megoldásokra összpontosítanak, amelyek a legjobb eredményt hozzák. Ha arra koncentrálunk, ami működik, egy év alatt többet érhetünk el, mint egy évtizednyi tétovázás során. Egyénként mi magunk is tehetünk egy kicsit azért, hogy 2025 legyen az az év, amikor elhatározzuk, hogy komolyan vesszük a mindenki számára érvényesülő fejlődés ügyét.
Bjorn Lomborg
A Copenhagen Consensus Center think tank elnöke, amely több száz közgazdásszal (köztük hét Nobel-díjassal) együttműködve a világ fő kihívásaira (kezdve a betegségek, az éhezés felszámolásától az oktatásig, a klímaváltozásig), lényegében az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítására megoldási javaslatokat dolgozott ki. A Stanford Egyetem Hoover Intézetének vendégkutatója. Elemzései, publicisztikái jellemzően a klímaváltozás elleni küzdelem, valamint a globális fenntartható fejlődési célok elérésének kérdését járják körül.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
