A koronavírus-válság előtti időszakban a legnagyobb vesztesek jellemzően polgárháborúk, társadalmi krízisek, természeti katasztrófák sújtotta országok voltak, amelyek éppen ezért gyakran kerültek év közben is az érdeklődés középpontjába. 2020-tól, a koronavírus-járvánnyal a mezőny jóval színesebbé vált, megjelentek rajta azok az "ismeretlen" országok is, amelyeket a pandémiás válság elhúzódóan érintett, így például érdekes színfoltok voltak a luxust sugárzó turista szigetek. Az idei évnek már teljesen más sajátossága van:
a visszaesést produkáló gazdaságok között négy európai uniós tagország van.
Listánkat ezúttal is az IMF országonkénti GDP-növekedési előrejelzéseiből állítottuk össze.
10. Írország: 0,2%-os GDP-visszaesés (-0,2%)
Kezdjük rögtön egy kakukktojással: az ír GDP egy nagyon szürreális szám, hiszen sokkal több köze van világcégek teljesítményéhez és adóoptimalizációjához, mint a szigetország konjunktúrájához. Ezt mutatja, hogy miközben az egy főre jutó ír GDP az uniós átlag kétszerese, addig a lakossági fogyasztás "csak" 16%-kal haladja meg. Így aztán nem sok mindenkit érdekel még Írországban sem, hogy néhány multinacionális cég könyvelése hogyan hat a GDP-növekedésre. Idén is ez történik, senki nem dől a kardjába, hogy a kedvező munkaerőpiaci és inflációs környezetben Írország egyike annak a tíz országnak, amelyiknek az IMF az idénre (halvány) visszaesést jósol.
9. Finnország: -0,2%
Bár az év során a finn gazdaság egyre több életjelet mutatott, valószínűleg így sem ússza meg, hogy összességében recesszióban maradjon. Finnország ugyanis már 2023-ban 1,2 százalékos GDP-visszaesést produkált, vagyis két egymást követő évben zsugorodik a gazdasága. Az északi gazdaság szenvedése teljesen tipikus európai uniós tüneteket mutat: a lakossági fogyasztás az inflációs sokk után nehezen áll helyre, a magánberuházások döcögnek, ezeket pedig az exportteljesítmény nem tudja kompenzálni.
8. Ausztria: -0,6%
Nyugati szomszédunk Finnországhoz hasonlóan második éve mutat GDP-visszaesést. Az is hasonlóság, hogy az év folyamán már láthatunk némi élénkülést, de az éves átlagos növekedési mutató előjelét ez már nem fordítja meg. Szakértők arra mutatnak rá, hogy más európai országokhoz képest Ausztriában magasabbak az energiaárak és a fajlagos munkaerőköltségek. Ennek következtében középtávon versenyhátrányba került az energiaintenzív exportipar. 2025-től ennek ellenére már növekedést jósolnak az országnak.
7. Észtország: -0,9%
Mi sem példázza jobban Európa szenvedését, mint hogy négy ország szerepel a kicsit sem dicsőséges toplistán a kontinensről. Közülük Észtország szerepelt a legrosszabbul, ráadásul egy 2023-as 3%-os zsugorodásra pakol rá az idén még egy visszaesést. Az elhúzódó recesszió fő oka a beruházások és az export visszaesése, de a lakossági fogyasztás növekedését is csak nagyítóval lehet nézegetni. Az európai országok váratlan túlreprezentáltsága a listán jövőre várhatóan megszűnik, Észtországnak is érdemi bővülést jósol (2,2%) az IMF.
6. Jemen: -1%
Az átláthatatlan polgárháborúktól szenvedő Jemen sajnos állandó szereplője a listánknak, az ország több részre szakadt, talán még Jemenben sem tudja senki pontosan, melyik területet melyik harcoló csoport ellenőrzi. A harcok humanitárius válságot okoznak, Szanaa évek óta a világ legélhetetlenebb városai közé tartozik. A jemeni húszi lázadók térséget tovább destabilizáló rakétatámadásai már egy romokban lévő országból indultak: az elmúlt 15 évben a gazdaság 40%-a megsemmisült.
5. Kuvait: -2,7%
A gazdag olajállam a kitermelés csökkenése miatt tavaly már felkerült a listára, akkor azt jósoltuk, hogy modernizációs programja miatt jók a kilátásai. Ám ahogy sok más ország esetében, 2024 itt is az elmaradt felpattanás éve lett. Egyelőre ugyanis a fejlesztési tervek nem hozták el az olajkitermelés megugrását, így hiába teljesít egész jól a nem-energia szektor, a domináns ágazat szenvedése erősebben nyomja rá a bélyegét az összteljesítményre. Bár az ország törekszik az olajfüggőség csökkentésére, ez nem sprint lesz, hanem hosszútávfutás.
4. Argentína: -3,5%
Újabb ország, amelyik a második évét tölti recesszióban: Argentína egy erősen piacpárti, durva költségvetési megszorításokat is tartalmazó radikális programmal próbál túllépni az évszázados vergődésén. Bár Javier Milei elnök gazdaságpolitikájának már látszanak az első eredményei, de mindennek súlyos ára van: a restrikció hatására a gazdasági teljesítmény egyelőre visszaesik, a szegénység növekszik az országban. Ilyenkor szokott megjelenni egy baloldali jelölt, aki a restaurációs politikájával visszazökkenti az országot a régi kerékvágásba - de egyelőre Milei népszerűsége meglepően magas. Ha bejönnek az elemzők számításai, akár már jövőre érzékelhető lesz némi javulás a gazdaságban: 2025-2026-ban 3,5-4%-os GDP-növekedésről szólnak az előrejelzések.
3. Haiti: -4%
A mindig is ellentmondásosan fejlődő Haiti gazdasága 2019 óta van recesszióban. A többszörösen természeti katasztrófa sújtotta szigetországban 2021-ben, Jovenel Moise elnök meggyilkolása után végleg elszalbadult a pokol. A belpolitikai káosz kialakulása óta a kormány fokozatosan veszíti el az ellenőrzést az ország mind nagyobb része felett, az irányítást pedig fegyveres bandák vették át, elharapódzott a törvénytelenség és az erőszak. Az erőszakhullám tovább súlyosbítja az amúgy is sanyarú ellátási helyzetet, a karibi szigetország 11 millió lakosának csaknem fele számára nem biztosított az élelmiszerellátás.Természetesen a főváros Port-Au-Prince szintén szerepel a világ legélhetetlenebb helyei között.
2. Szudán: -20,3%
A tulajdonképpen permanens polgárháborúban lévő Szudánban a GDP-becslés meglehetősen virtuális feladat, hiszen értelmezhető gazdasági rend sem nagyon létezik. Tavaly április közepén tört ki újra fegyveres konfliktus Abdel Fattáh al-Burhán szudáni vezető és az egykori alelnöke, Mohamed Hamdan Dagalo vezette Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) nevű félkatonai szervezet között. A háború eddig 150 ezer ember életét követelte, mintegy 10 millióan menekültek el otthonukból, több százezren a szomszédos országokba. 25 millió ember – a lakosság több mint fele – éhezéssel néz szembe. Az elkeserítő helyzetre jellemző, hogy a polgárháború kitörésekor az RSF oldalán Wagner-zsoldosok harcoltak. A Kreml azonban oldalt váltott, és a hadsereg támogatásába kezdett, állítólag egy vörös-tengeri haditengerészeti támaszpont létesítésének lehetőségéért cserébe. A dolog pikantériáját az adja, hogy Ukrajna korábban szintén a hadsereg oldalán küldött különleges erőket Szudánba, a hadsereg pedig titokban fegyvereket szállított Kijevnek nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után. Így a szudáni polgárháborúban Oroszország és Ukrajna végső soron egy oldalon áll.
1. Dél-Szudán: -26,4%
Bizonyára 2011-ben, amikor Dél-Szudán elszakadt Szudántól máshogy képzelték a jövőt az emberek. Az országon belüli tartós erőszak, az állami erőforrásokkal való gyenge gazdálkodás és a politikai viták aláásták a függetlenség elnyerése utáni első eredményeket. Több mint egy évtizeddel a függetlenedés után Dél-Szudán továbbra is rendkívül instabil ország, összeomló gazdasággal. Az igen bizonytalan lábon álló becslések szerint Dél-Szudán a világ legszegényebb országa - és még innnen is tud tovább zuhanni.
És amiről még adat sincs
Legnagyobb gazdasági visszaesést egy-egy évben jellemzően azok az országok produkálnak, amelyek általánosságban is nagy bajban vannak. Köztük vannak olyanok, amelyeknek a statisztikai rendszere megbízható adatot sem képes előállítani a gazdasági teljesítményről. Vagy legalábbis olyat nem, amire az IMF értékelést tudott volna alapozni. Ilyen volt az idén Afganisztán, Eritrea, Libanon, Sri Lanka, Szíria, valamint a Ciszjodánia és Gáza övezete. Azért ha nekik lenne GDP-adatuk, valószínűleg az EU-országok lemaradtak volna a tízes listáról.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
