Az UniCredit Bank is megemeli a lakossági számlaköltségeket, 2025. február 1-jétől. A döntés mögött a megemelt banki adó, a tranzakciós illeték idei módosítása húzódik meg - hívta fel a figyelmünket a Bankmonitor.
A Magyar Közlöny tegnap esti számában megjelent a kormányrendelet az extraprofitadókról. Az OTP is fizet ilyet, megnéztük, mekkora tétel ez a bankcsoportnál.
Az idei évre várt 140 milliárd forint helyett mintegy 160 milliárd forintot fizethetnek jövőre a bankok és pénzügyi vállalkozások extraprofitadóként, ha elegendő állampapírt vásárolnak. Mivel az adóalap, az adókulcs és a felezés lehetősége is változik, ezért a teher bankok közötti eloszlása is jelentősen módosulhat.
Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.
Pozitívan tekint a jövő évre a magyar gazdasági kilátásokkal kapcsolatban az OTP, a bank szerint jövőre a gazdasági növekedés helyreáll, sokkal pozitívabb növekedési pályára áll a gazdaság, mint amit idén láttunk. A lakossági hitelkereslet erős, itt nem lát problémát az OTP, a mostani kamatszinten is egészséges növekedés van. A vállalati hitelpiacon azonban más a helyzet, de jövőre itt élénkülésre számít az OTP. A gyorsjelentés közzétételét követően Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese beszélt a bank eredményeiről és a kilátásokról.
Spanyolországban a kormányzó Szocialista Párt megegyezett koalíciós partnereivel, hogy három évvel meghosszabbítják a bankokra kivetett különadót, míg az energiaszektorra vonatkozó hasonló adóztatási tervet elhalasztják – írja a Bloomberg.
Az UniCredit Commerzbankkal szembeni felvásárlási kísérlete és Mario Draghi versenyképességi jelentése élesen ráirányította a figyelmet a közelmúltban arra, milyen jelentős lemaradásba került mára az eurózóna bankrendszere az USA-éval szemben. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Budapest Economic Forumon mutatta be még szemléletesebben, hogyan mélyítették el a gazdasági fundamentumok eltérései és a szabályozási különbségek ezt a szakadékot. A magyar bankrendszert, ha lehet, még erősebben érinti a szabályozás által generált versenyképességi probléma, ehhez képest az OTP kifejezetten jól állja a sarat. Csányi prezentációja alapján mutatunk most minderről 12 saját ábrát.
Giorgia Meloni miniszterelnök korábbi bejelentésének köszönhetően Olaszország adóbevételei a következő két évben 4 milliárd euróval emelkedhetnek, főként a bankokat érintő halasztott adókövetelések (DTA) ideiglenesen felfüggesztésének köszönhetően- derül ki a Bloomberg birtokába jutott kormányzati költségvetési dokumentumból.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forumán újságírók előtt a várható gazdasági növekedésről és a banki különadókról is beszélt. Szerinte egyelőre nem állt helyre a konjunktúra.
Kritikák egész sorát fogalmazta meg az állami és uniós túlszabályozással szemben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján, a Budapest Economic Forumon. Csányi Sándor szerint nem érdemes más európai bankba fektetni, csak a Peléhez hasonlóan „ólommal a cipőjében” is kiválóan teljesítő OTP-be. A magyar adókörnyezet miatt lassan eljutunk mi is oda, hogy az OTP-nek is el kell indítania egy eurózónán kívüli fizetési szolgáltatót, amelyen keresztül kiszolgálja a magyar ügyfeleket, a legrosszabb pedig az, hogy az adók bevezetésekor tett kormányzati ígéretek rendre nem teljesülnek - mondta. Furcsa logika, hogy 5%-os kamatplafont kell bevezetnünk a lakáshiteleknél, de egy szót sem hallok arról, hogy a kormány valamilyen inflációs kötelezettséget vállalna cserébe – fogalmazott, elárulva: néhány éve az OTP is kacérkodott a Commerzbank megvásárlásának a gondolatával.
A Giorgia Meloni (címlapképünkön) vezette olasz kormány több milliárd eurós bevételnövelési intézkedéscsomagot tervez a vállalati szektor megadóztatásából, és elsősorban a bankszektor adóterhelését növelné a költségvetési hiány csökentése érdekében - jelentette a Financial Times. A tervek szerint a bankok halasztott adóköveteléseit (DTA) ideiglenesen felfüggesztenék, és emelnék a bankárok részvényopcióira kivetett adót is.
Az osztrák Erste Csoport 2,97 milliárd eurós működési eredményt ért el 2024 első hat hónapjában, ami 10,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A nettó nyereség 2024 első félévében 1,63 milliárd eurót tett ki (2023 első féléve: 1,49 milliárd euró). Az igazgatóság a kialakított osztalékpolitikáját folytatva, részvényenként 3 eurós osztalékot javasol a 2024-es pénzügyi évre. Idén 5%-os hitelbővülést és 15%-ot meghaladó tőkearányos megtérülést (ROTE) vár a társaság menedzsmentje - közölte a bankcsoport.
Több mint egy éve már, hogy Nagy Márton miniszter kijelentette: 1300 milliárd forinttal több állampapírt kell venniük a bankoknak, cserébe a felére csökkenthetik az extraprofitadójukat. A tavaly még 200 milliárd feletti extraprofitadó idén le is feleződött, ám a bankok mindössze átrendezték az állampapír-portfóliójukat, az erről szóló rendelet szövege alapján ugyanis ez is elegendő volt hozzá. A kormány ezt mintha zokon vette volna, és július elején visszamenőleg is a teljes állomány növelését írta elő a bankoknak, ellenkező esetben nem felezhetik le az idei adójukat. Most úgy néz ki, a bankok jó része nem is fogja, mert ennyi állampapírt idén már nem éri meg vásárolniuk, inkább adóznak. Ha így lesz, döntésükkel idén inkább a költségvetés, jövőre viszont ők maguk járhatnak jobban.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján több más téma mellett részletesen beszélt az extraprofitadó-szabályozás, illetve a banki tranzakciós illeték változásáról – a megemelt összegeket „védelmi hozzájárulás” néven kell befizetnie a multinacionális cégeknek, illetve a bankoknak és a biztosítóknak. A miniszter kitért az üzemanyag-kereskedők azon javaslatára is, mely szerint havi, és nem heti alapon kellene számolni az üzemanyagárak átlagárát. A kérdés azért fontos, mert Nagy Márton szerint megengedhetetlen, hogy a magyar üzemanyagárak a szomszédos országok árainak átlagára fölött legyenek, a kereskedőknek ez alá kellene levinni az árakat. Nagy Márton támogatását fejezte ki a kereskedők javaslatát illetően.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette: 2025 januárjától már a távközlésnek és a gyógyszergyártóknak sem kell extraprofitadót fizetni, a biztosítóknál is leírható lesz az 50 százaléka az extraprofit adónak, bizonyos feltételek mellett - számolt be az ATV. A Revolutnak és a Wise-nak - ha középárfolyamon váltanak - nem kell a kiegészítő tranzakciós illetéket megfizetnie.
Ismét módosítja a 2022-ben kihirdetett extraprofitadó-rendeletet a kormány, a hétfői adóemeléssel kapcsolatos bejelentésekkel összefüggésben. Hasonlóan a többi friss kormánydöntéshez, ez is a Magyar Közlöny hétfő esti számában jelent meg, így megtudhatjuk, hogyan változik a tranzakciós illeték, mi is az a kiegészítő tranzakciós illeték és hogy a bankok hogyan felezhetik a 2024-es extraprofitadó-befizetéseiket. Ezen túlmenően még az energetikai extraprofitadó felülvizsgált szabályai is kiderülnek belőle.
Szomorú módja ez egy karrier lezárásának.
Erre vár a fél ország.
Interjút adott a miniszterelnök.
Mégsem pályázik a szenátori székre Eric Trump felesége.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
