Palkó István

2013. december 31. 06:25 | Palkó István, Weinhardt Attila, Szabics András Zsolt

Felforgatta mindennapjainkat az MNB (TOP 10 sztori - 1.)

Minden korábbi várakozáson túlmenő kamatcsökkentési sorozat, óriási átalakulás a lakossági megtakarítási piacon, és sok százmilliárdos hitelpiaci élénkítés - ezek mind-mind a Magyar Nemzeti Bank háza tájáról kiindult folyamatok voltak idén, amelyeknek összefoglaló története a Portfolio.hu szerkesztőségének megítélése szerint megérdemli a legfontosabb idei gazdasági-pénzügyi sztori címet. A történethez persze az is hozzátartozik, hogy bár új jegybankelnökként Matolcsy György gyökeres fordulatot ígért a monetáris politikában, de végül ez túlzásnak bizonyult, ahogy a váltással kapcsolatos félelmek is. Maga az átállás azonban nem volt zökkenőmentes, amely többek között abból is látszott, hogy amikor Matolcsy túlmerészkedett a szakértői stáb által megtámogatott kereteken, akkor teljesítménye jócskán visszaesett.

2013 top 10 sztorija

2013.12.31 06:25 Felforgatta mindennapjainkat az MNB (TOP 10 sztori - 1.)

2013.12.30 05:21 És még csak most jön a Rezsiháború? (Top 10 sztori - 2.)

2013.12.29 06:22 Az Interpol körözési listáján Hernádi (TOP 10 sztori - 3.)

2013.12.28 06:35 Hadjárat a bankok ellen - Kezd betelni a pohár (TOP 10 sztori - 4.)

2013.12.27 06:12 Növekedési fordulat, épülő államkapitalizmus (TOP 10 sztori - 5.)

2013.12.26 06:03 Ezek ráöntötték a pénzt a világra! (TOP 10 sztori - 6.)

2013.12.25 06:39 Milliárdosok harca a mezőgazdaságban (TOP 10 sztori - 7.)

2013.12.24 06:36 Minden képzeletet felülmúlt idén a részvénypiaci rali (TOP 10 sztori - 8.)

2013.12.23 06:30 A 2013-as év ingatlanosa díj nyertese: A Magyar Állam (TOP 10 sztori - 9.)

2013.12.22 06:12 Valaki kiszállt, valaki elszállt (TOP 10 sztori - 10.)

2013. december 28. 06:35 | Palkó István

Hadjárat a bankok ellen - Kezd betelni a pohár (TOP 10 sztori - 4.)

Tragikomikus és irracionális elemektől hemzsegett 2013-ban is a kormány és a bankok viszonya. Eleve egy teljesen új, Európában ismeretlen banki adónem bevezetésével kezdődött az év, amit aztán a kulcs megemelésével, egy pótadóval és a bankoknak fájó ingyenes készpénzfelvételről szóló döntéssel is megfejelt a kormány. Mintha mindez nem lett volna elég, a nyár közepén elővette a politika a devizahitelesek újbóli "megmentésének" ötletét is, ebben azonban egyelőre sem a bankok, sem az adósok számára nem lett köszönet. A kormány szerint év végén még a Kúria is a bankok oldalára állt, a kérdés tehát nem jutott nyugvópontra. Csodálkozhatunk-e azon, hogy ebben a környezetben több nagybank tulajdonosa is a kivonulást fontolgatja?

2013 top 10 sztorija

2013.12.31 06:25 Felforgatta mindennapjainkat az MNB (TOP 10 sztori - 1.)

2013.12.30 05:21 És még csak most jön a Rezsiháború? (Top 10 sztori - 2.)

2013.12.29 06:22 Az Interpol körözési listáján Hernádi (TOP 10 sztori - 3.)

2013.12.28 06:35 Hadjárat a bankok ellen - Kezd betelni a pohár (TOP 10 sztori - 4.)

2013.12.27 06:12 Növekedési fordulat, épülő államkapitalizmus (TOP 10 sztori - 5.)

2013.12.26 06:03 Ezek ráöntötték a pénzt a világra! (TOP 10 sztori - 6.)

2013.12.25 06:39 Milliárdosok harca a mezőgazdaságban (TOP 10 sztori - 7.)

2013.12.24 06:36 Minden képzeletet felülmúlt idén a részvénypiaci rali (TOP 10 sztori - 8.)

2013.12.23 06:30 A 2013-as év ingatlanosa díj nyertese: A Magyar Állam (TOP 10 sztori - 9.)

2013.12.22 06:12 Valaki kiszállt, valaki elszállt (TOP 10 sztori - 10.)

2013. december 11. 11:19 | Palkó István

Hasítanak a lakáskasszák - Itt a negyedik szereplő

A kis önerővel és nagy kockázatvállalással járó devizahitel-boom után megnőtt a nagyobb önerőt és kisebb kockázatvállalást biztosító lakás-előtakarékosság jelentősége Magyarországon. Az éveken keresztül két társaság (Fundamenta és OTP) által fémjelzett piac már négyszereplős: az Erste után ma az elsősorban biztosítótársaságként ismert Aegon is bejelentette, hogy megkezdte működését saját lakás-takarékpénztára.

2013. december 10. 06:35 | Palkó István

Indul a bankszektor nagy átalakulása - 7 tény Orbán álmáról

A kétszeresére, de inkább a háromszorosára kell emelni a takarékszövetkezetek piaci részesedését - mondta már 2010 őszén Orbán Viktor. A bankszektornak pedig legalább felerészben magyar kézben kell lennie - tette hozzá később. Eladtak több kisebb bankot a külföldiek az utóbbi években, megkezdődött a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, és szóba került most már legalább két nagybank tulajdonosának a kivonulása is. Hogy állunk ezek után a miniszterelnök kívánságának teljesülésével? - ezt nézzük meg az alábbiakban 7 kérdés és 7 válasz formájában. A magyar bankszektor nagy átalakulása valószínűleg még csak most kezdődik, és a szemünk láttára fog lezajlani.

2013. november 22. 15:30 | Palkó István

Fordulat a magyar bankszektorban?

Az elmúlt évek legkisebb, 13 milliárd forintos nyereségét érték el a harmadik negyedévben a hazai részvénytársasági hitelintézetek. Már annak is örülhet a bankszektor, hogy az előző negyedévvel ellentétben ezúttal nem lett veszteséges. Annak viszont kevésbé, hogy az egyes bankok között továbbra is óriási eltérések mutatkoznak. A jegybank politikája erőteljesen csökkentette a kamatbevételeket, ezt azonban nagyjából kompenzálta a kamatköltségek még nagyobb visszaesése. A bankok hitelportfóliója tovább romlott (a teljes NPL-ráta 14,5%), és a hiteleken elszenvedett értékvesztés is növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A tőkeáttétel-csökkentés (deleveraging) viszont mintha megtorpant volna, kérdés, vajon ez már a fordulat első jele-e.

2013. november 22. 06:35 | Palkó István, Madár István

"Nem fogjuk elszúrni" (Interjú Balog Ádámmal)

A Magyar Nemzeti Bankot is meglepte a múlt héten megjelent alacsony inflációs adat, amely a jegybank középtávú inflációs képére és a kamatpályára is hatással lehet - mondta a Portfolio.hu-nak adott interjújában Balog Ádám. Az MNB alelnöke szerint aktívan figyelnek a pénzügyi stabilitási kockázatokra is, de jelenleg csak annyit ígérhet, hogy nem fogják elszúrni a kamatcsökkentéssel. A Növekedési Hitelprogram jövőre 0,7 százazalékponttal emelheti meg a GDP-t, az újabb keret 70-80 százalékát pedig beruházási hitelre fordíthatják a bankok. A devizatartalékhoz csak nagyon óvatosan és csak meghatározott feltételek mellett nyúlnának.

2013. november 20. 06:35 | Palkó István

Így vonul ki a Raiffeisen Magyarországról?

Az MKB után a Raiffeisen a második hazai nagybank, amelynek szóba került az eladása a napokban. Az elmúlt évek egyik legveszteségesebb magyarországi bankjáról van szó, így a tulajdonos nyilatkozata, ha váratlan volt is, nem feltétlenül keltett meglepetést. Az annál inkább, hogy az osztrákok állítólag már vételi ajánlatokat is kaptak a magyar érdekeltségre. Mivel egy veszteségtermelő koloncot aligha venne bárki is a nyakába, elképzelhető, hogy az MKB-hoz hasonlóan nem egészben értékesítenék a leánybankot, sőt más lehetőségek is szóba jöhetnek. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy áll most a magyar Raiffeisen szénája.

2013. november 19. 06:30 | Palkó István

Néhány éven belül rá sem ismerünk a magyar bankpiacra

Nehéz elképzelni, hogy az Ausztriánál lényegesen kisebb GDP-vel rendelkező Magyarország megélne a jövőben is egy nagyságrenddel nagyobb létszámú bankpiaccal - mondja Kozma András. A német tulajdonban lévő hazai Commerzbank elnök-vezérigazgatója a Növekedési Hitelprogram második szakaszáról és a tranzakciós illetékről is megosztja véleményét a Portfolio.hu-nak adott interjújában.

2013. november 15. 16:00 | Palkó István

Köszönjük, devizahiteles csomag: új csúcson a bedőlt hitelek

Talán soha nem volt még olyan nagy a devizahiteles csomaggal kapcsolatos lakossági várakozás, mint 2013 harmadik negyedévében. A folyamatos politikai ígéreteknek meg is lett a negatív következményük: új csúcsra ugrott a nem teljesítő hitelek aránya. Az MNB pénteken közzétett adatai szerint a lakossági hitelek 18,5 százaléka 90 napon túl, további 15,4 százaléka pedig 90 napon belül késedelmes, vagyis háromból egy hitelt nem a szerződés szerint törlesztenek. Vészesen magasra emelkedett azok aránya is, akiknek a tartozása meghaladja a lakás értékét.

2013. november 15. 10:00 | Palkó István

Forró pénzek a magyar biztosítóknál

A jól sikerült második negyedévet követően ismét visszatért a stagnálás közeli állapot a hazai biztosítási piacra. A teljes díjbevétel 1,1%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a valósabb képet mutató korrigált díjbevétel azonban 2,1%-kal visszaesett. Az élet és a nem-élet üzletág teljesítménye hasonló mértékű romlást mutat, ha az egyszeri díjas termékek 25%-os megugrásától eltekintünk. A Generali-Providencia díjbevétel szerinti elsősége egy negyedévig tartott: ezúttal megint az Allianz lett a legnagyobb egyedi biztosító, csoportszinten viszont a Generali maradt a legnagyobb.

2013. november 14. 11:00 | Palkó István

Infarktushoz vezetett a takarékszövetkezet hízókúrája

Három év alatt példátlan mértékben, kilencszeresére pumpálta fel hitelállományát az ország ma már tizenötödik legnagyobbnak számító takarékszövetkezete, a Körmend és Vidéke. A legkevésbé sem óvatos terjeszkedésnek meg lett a következménye: november elején felügyeleti biztosokat rendelt ki hozzá az MNB. Az ország egyik legnagyobb kockázatot vállaló takarékjáról van szó, amely a kritikus helyzeteket kezelni tudó új integrációs szervezetből bankká alakulási szándéka miatt kimaradt. Egyelőre nem egyértelmű, elkerülhető-e a Soltvadkert és Vidéke tavalyi esetének megismétlődése, egyáltalán nem zárható ki azonban, hogy hamarosan befektetői segítséggel helyreáll az intézmény normál működése: úgy tudjuk, több befektetői kör is meg akarja szerezni a takarékot. Még ha nincs is a betéteseknek félnivalójuk, a takarék eddigi üzleti gyakorlatán biztosan változtatni kell.

2013. november 13. 07:40 | Palkó István

Zuhanó bevételek mellett nyereséges a CIG Pannónia (2.)

A meglévő portfólió termőre fordulásának köszönhetően nyereséges lett a CIG Pannónia a harmadik negyedévben 239 millió forintos nettó eredménnyel, miközben a díjbevételei 21%-kal, új szerzései 36%-kal estek egy év alatt.

Fontosabb részletek:
- Az idő előrehaladtával tovább növekszik a unit-linked portfólió eredménytartalma, ennek köszönhetően ez a harmadik negyedév, amikor nyereséges az életbiztosító.
- A díjbevételek és az új szerzések, vagyis a jövőbeni növekedés miatt fontos tényezők szempontjából azonban 2009 óta ez a leggyengébb harmadik negyedév.
- A vagyonbiztosító CIG EMABIT még veszteséges volt 131 millió forint értékben a negyedév során.

2013. november 11. 06:35 | Palkó István

Tisztességes profitot a bankoknak! (Interjú)

Piaci erőfölény helyett egészséges versenyt szeretne látni a bankszektorban Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában elmagyarázza, hogy lehet a devizahitelesek érdekeit szolgáló javaslatokkal erősíteni a jegybank számára fontos pénzügyi stabilitást. A hitelpiacon szerinte a kisebb szereplők hozhatnak fordulatot, ha a külföldi tulajdonú nagybankok nem változtatnak. Úgy véli, pozitív intézkedés a devizahiteles árfolyamgát kiszélesítése, a 90 napon túl késedelmes adósok esetében pedig hajlandóak lesznek a bankok tartozás-elengedésre is. Egyetért a készpénzfelvétel ingyenessé tételéről szóló döntés elvével, és téves állításnak tartja, hogy a tranzakciós illeték megemelésére a pénzforgalom visszaesése miatt volt szükség, ez ugyanis nem következett be.

2013. október 25. 06:35 | Palkó István

Autósok és biztosítók: történelmi fordulat készülődik

Várhatóan november 2-án hirdetik meg a magyar biztosítók év végi kötelező biztosítási díjaikat. Az év közben biztosítást kötő ügyfelek esetében már egy ideje emelkedik az átlagos díjszint. A drágulás most hosszú évek után először az év végi kampányra is átragadhat, pénzügyi értelemben lélegzetvételhez juttatva a biztosítókat és a közvetítőket. Az alábbiakban összefoglaljuk, mi várható a kötelező biztosítások terén a közeljövőben.

2013. október 18. 15:30 | Palkó István

Devizahiteles csomag: a többséget "megmentették"

A kormányváltástól napjainkig 380 ezer devizahiteles vett igénybe valamilyen állami segítséget, vagy szabadult meg más módon a hitelétől. A többség már élt olyan adóskönnyítő megoldással, amelyhez hasonlót most megint tervez a kormány. 170-170 ezren végtörlesztettek, illetve "árfolyamrögzítettek" kedvezményesen, ennél jóval kevesebben éltek a fizetésképteleneknek szóló megoldásokkal. Ha kevés áldozattal járó, célzott megoldást szeretne a kormány, ez utóbbiak továbbfejlesztésére helyezné most a hangsúlyt. Úgy tűnik azonban, most sem a bajban lévő (igaz, sok esetben felelőtlen) ügyfeleknek fog szólni az új csomag, hanem megint a fizetőképes többségnek.

2013. október 17. 06:35 | Palkó István

Devizahiteles törlesztőrészletek: itt a fordulat?

Ma csaknem százmilliárd forinttal magasabb törlesztőrészletet fizetnek a devizahitelesek egy év alatt, mint öt éve - derül ki a Portfolio.hu számításaiból. Az elmúlt évben nem nőtt tovább a devizahitelek átlagkamata, a forint árfolyama viszont soha nem volt olyan gyenge az euróval és a frankkal szemben, mint az idei év eddigi részében átlagosan. Elméletileg nőtt volna tehát a törlesztési teher, az árfolyamgátba belépett ügyfeleknek köszönhetően azonban tavalyhoz képest számításaink szerint már csökkent a ténylegesen kifizetett törlesztőrészlet. Úgy tűnik, a devizahiteles törlesztőrészletekben a készülő csomag nélkül is már elérkezett a fordulat.

2013. október 16. 06:35 | Palkó István

Örökre elfelejthetik a devizahitelesek az árfolyamváltozásokat?

Lekerült a napirendről a devizahitelek azonnali forintosítása, mert a forint árfolyamát vagy az MNB devizatartalékát rosszul érintette volna. Ehelyett az árfolyamgát továbbfejlesztésével mentesítené a kormány az árfolyamkockázattól a devizahiteleseket, csökkentve egyúttal a törlesztőrészleteket is. Többféle megoldás versenyez egymással, ezek közül forrásaink szerint valamiféle végtelenített árfolyamgát áll most nyerésre. Cikkünkben bemutatjuk, mit hozhat ez az adósoknak és a bankoknak.

2013. október 15. 06:35 | Palkó István

Ilyen lesz a devizahiteles csomag - Megszólaltak a profik

Alapkezelőket és elemzőket, külföldieket és hazaiakat vegyesen kérdeztünk meg arról, véleményük szerint mi várható a készülő devizahiteles csomagtól. Bár a bankok november 1-jéig időt kaptak arra, hogy a kormánynak tetsző javaslatot tegyenek az asztalra, arra számíthatunk, hogy a kormány a saját verzióját nyújtja majd be. Mikor, kiket és hogyan segítenek meg, illetve hogy hat majd ez az OTP-re? Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos várakozásairól kérdeztük meg a piacot. Kiderült: a piac jelentős banki veszteségekre számít, ezek mértéke azonban az OTP számára várhatóan kezelhető lesz.

2013. október 14. 06:35 | Palkó István

Elszabadult a pokol a devizahiteles perek körül - Óriási a tét

Négy, devizahitelekkel kapcsolatos bírósági ítélet is napvilágot látott a múlt héten, többnyire a kamatemelések jogszerűtlenségével kapcsolatban. A Portfolio.hu becslései szerint közel 339 milliárd, vagyis fejenként 674 ezer forint járna vissza a devizahiteleseknek, ha kiderülne, jogtalanul változtatgatják hiteleik kamatát a bankok. A jövőben pedig évi 81 milliárddal, vagyis átlagosan havi több mint 13 ezer forinttal kisebb lenne a törlesztőrészlet a mostaninál. Nagyon kicsi azonban az esélye, hogy ez így lesz: mindössze néhány esetben mondta ki eddig bíróság az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségét, ráadásul anélkül, hogy konkrét összeget visszafizettettek volna az adós számára. Kérdéses, hogy a készülő devizahiteles csomag megszünteti-e az egyre nagyobb pénzügyi káoszt okozó jogi bizonytalanságot.

2013. október 10. 06:35 | Palkó István

Ezermilliárdos mentőcsomagot kaptak a magyar bankok

A válság 2008-as kitörése óta immár öt szűk esztendőt élt át a magyar bankszektor. Egyes bankok akár csődbe is mehettek volna, ha tulajdonosuk nem áll folyamatosan melléjük. A magyarországi nagybankokat az elmúlt fél évtizedben összesen 880 milliárd forintnyi friss tőkével segítették meg külföldi anyabankjaik - derül ki a Portfolio.hu alábbi, friss gyűjtéséből. A teljes bankszektorban ez az összeg közel ezermilliárd forintra rúg, aminek nagy részét a magyar államnak kellett volna kifizetnie, ha a bankok többsége (amint manapság kormányzati célként hallani) hazai tulajdonban lett volna. A sorozatos tőkeemelések ellenére miért beszélhetünk mégis drasztikus anyabanki forráskivonásról? Cikkünkben e két, ellentétes előjelű folyamatot mutatjuk be röviden.