Palkó István

Devizahitelek: olyan ez, mint amikor a medve és a nyuszi dobókockázik

Elsősorban azért nem csökkent az utóbbi időben a frankhitelek kamatszintje, mert korábban több kamatemelés is elmaradt - mondja Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke a devizahitelek elszámolása kapcsán. A szerdán elfogadott devizahiteles törvénybe nem nyugszanak bele a bankok, mint ahogy a kedvezményes árfolyamú forintosítás ötletét sem fogadják el, a jegybank két új eszköze viszont alkalmas lehet a forintgyengülés elkerülésére. Becsei a hitelezés és a bankszektor jövőjéről, valamint a forintosításról is kifejti véleményét interjúnkban.

Melyik biztosítónál vagy? - Nézd meg, hogy teljesített!

Négy biztosító tette zsebre tavaly a hazai biztosítási szektor profitjának 98%-át. Ami a bankszektorban az OTP, az a biztosításiban a nyereség szempontjából az Aegon. A tőzsdei befektetők által figyelt, hosszú ideig veszteséges CIG Pannónia Életbiztosító mára a nyereségesebb biztosítók közé került. A fentiek mellett más érdekességek is kiderülnek az MNB nemrég közzétett Aranykönyvéből.

Tíz ábra erős idegzetűeknek - Itt a friss banki rangsor

Melyik Magyarország legnyereségesebb bankja, és melyik a legveszteségesebb? Hány bank termelt profitot, és hány sáfárkodott rosszul a tulajdonosok pénzével 2013-ban? Milyen mértékben zsugorodtak, netán növekedtek a bankok öt év alatt? Melyik is pontosan Magyarország második legnagyobb bankja? Többek között ezekre a kérdésre is választ kapunk, ha belelapozunk az MNB friss Aranykönyvébe, vagy egyszerűen elolvassuk az alábbi cikket. Számos megdöbbentő tényre fény derült: van olyan nagybank például, amelynek csaknem felére esett a hitelállománya a válság elejéhez képest.

Devizahiteles csomag: melyik bank megy csődbe?

Jövőre közel 1000 milliárd forintot kell kifizetniük a magyar bankoknak a devizahiteles csomag miatt. Mivel a bankok maguk is jórészt "hitelből" gazdálkodnak, amit nekik is törleszteniük kell (pl. ki kell fizetni a betéteseket), sokan teszik fel a kérdést: nem mennek csődbe emiatt néhányan? A három legfontosabb szempont alapján próbáljuk most ezt megválaszolni. Véleményünk szerint mindegyik bank messze van attól, hogy a devizahiteles csomag miatt csődbe menjen.

Most dől el a devizahitelesek sorsa - Csapda a tervekben?

A devizahitelesek és a bankok számára sorsdöntő frakcióülést tart mától a Fidesz Tapolcán. Pénteken be is nyújtják információnk szerint azt a törvényjavaslatot, amely a kölcsönök újraszámításáról és a devizahitelesek kompenzációjáról szól. Eldől tehát, mennyit kapnak vissza a devizahitelesek és milyen formában, az azonban nyitott kérdés maradhat, miként zajlik majd a devizahitelek forintosítása, és mi jön utána. Könnyen előfordulhat például, hogy a törlesztőrészlet hirtelen csökkenését fokozatos emelkedés követi majd. 9 kérdés és 9 válasz formájában összefoglaljuk, amit most tudunk. Nagyjából ennyi lényeges kérdést meg kellene válaszolniuk a politikusoknak is, úgy látszik azonban, hogy a tervek szétcsúsztak, és nem lesz egyszerre mindegyik problémára megoldás.

Baj lehet a Raiffeisennél Putyin miatt?

Aggodalommal figyelik az orosz-ukrán fejleményeket a Raiffeisen bécsi központjából, ami nem csoda: Oroszország második legnagyobb és Ukrajna legnagyobb nyugat-európai tulajdonú bankjáról van szó. Ha tehát van hitelintézet, amelyet húsba vágóan érint az orosz-ukrán konfliktus, akkor az osztrák bankcsoport mindenképpen az. Annál is inkább, mert az orosz leánybank még mindig a bankcsoport teljes profitjának több mint a felét adja, Ukrajnában pedig 80 fiókkal rendelkezik a fegyveres konfliktus sújtotta övezetben. Elemzőkkel latolgattuk, mi vár a háború árnyékában az osztrák bankcsoportra és annak árfolyamára.

Autósok és leendő nyugdíjasok rohamozták meg a biztosítókat

5 milliárd forintos profitot és 200 milliárd forintos díjbevételt értek el a magyar biztosítók a második negyedévben, amikor több kedvező fejleménynek is örülhettek:

• 4,9%-kal növekedett egy év alatt a piac díjbevétele, ráadásul most nem csak az egyszeri díjas életbiztosítások miatt.
• Két év után először nőtt a rendszeres díjas életbiztosítások díjbevétele a nyugdíjbiztosítások friss adókedvezménye vonzerejének köszönhetően.
• Fordulat a kötelezők piacán: tíz éve nem látott mértékben nőtt a kgfb-ből befolyó díj, igaz, emögött egyedi hatások is lehetnek.
• Négy év óta nem látott nettó pénzbeáramlás történt az év első felében az életbiztosításokba.

Itt az MNB bejelentése: új világ jön a lakossági hiteleknél

Január 1-jével bevezeti az MNB a tavasszal beígért adósságfék-szabályozást - jelentette be a jegybank. Három intézkedéssel korlátozzák a túlzott lakossági hitelfelvételt: 1. bevezetik a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót, 2. újraszabályozzák a hitelfedezeti mutatót és 3. a legális jövedelem igazolására lesz szükség a hitelfelvételhez. Az MNB szerint az új szabályozás nem igazán veti vissza a lakossági hitelezést, új eszközt ad azonban a jegybank kezébe, ha a lakosság eladósodási folyamata később túlzottá válna.

Leszámolás a devizahitelekkel: háborús állapotok a bankok mérlegében

Az igazság órája vagy jogtalan meghurcoltatás? Döntse el ki-ki saját maga, annyi biztos: a június 30-ai fordulónapot követő események utólag a felismerhetetlenségig felülírták a magyar bankok második negyedéves eredményszámait. A 361 milliárd forintos háromhavi mínusszal a saját tőke 13%-a odaveszett, a java pedig még csak most következik: háborús pusztítás a mérlegekben, vérengzés az eredménykimutatásokban. Mutatjuk a már megismert számokat, értékeljük az MNB friss statisztikáját.

Tömegével dőlnek be a devizahitelek - Mégis itt a fordulat

Van egy jó és egy rossz hírünk is a lakossági hitelekkel kapcsolatban. A jó hír: megállt a nem teljesítő hitelek arányának, vagyis az NPL-rátának a növekedése a második negyedévben, sőt 19,2%-ról 18,8%-ra csökkent a mutató. A rossz hír részben a jó hírből következik: a 90 napon belüli késedelemben lévő hitelek aránya viszont 14,1%-ról 14,5%-ra nőtt. Az összkép némi javulása inkább a forinthiteleseknek és a növekvő lakossági hitelfelvételnek köszönhető. Az őszi megsegítésükre váró devizahitelesek háza táján még romlott is a helyzet, vagyis nincs szó arról, hogy a lakosság a mentőcsomag helyett hirtelen saját fizetőképességében kezdett volna bízni.

Itt a nagy törlesztőrészlet-csökkentés - Lássuk a számokat!

Hatalmas változásokat hoz a devizahitelesek életébe a következő néhány hónap. A Portfolio becslései szerint a legvalószínűbb forgatókönyv esetén:

• egy átlagos devizahiteles tőketartozása a jelenlegihez képest 19%-kal csökken,
• egy átlagos devizahiteles törlesztőrészlete 27%-kal esik, ami olyan (a júniusi átlagárfolyamhoz képest), mintha 183 forinton kellene törleszteni a jövőben a frankhitelt,
• a meglévő devizahitelesek zsebében a törlesztőrészlet-csökkentés miatt összesen évi csaknem 170 milliárd forinttal marad több.

Devizahiteles képlet: köpni-nyelni nem tudnak a bankok

Háborog a teljes magyar bankszektor az MNB múlt héten közzétett képlete miatt. Várható volt, hogy az árfolyamrés miatt visszajáró összeget az ügyfelek tőketartozásából vonják majd le, az viszont legfeljebb a lidérces rémálmokban került elő, hogy a múltbeli túlfizetéseket a múltbeli tőketartozást csökkentő tételként kell majd elszámolni, hónapról hónapra újraszámítva a hiteleket. Nem véletlen a felháborodás: a képlet mintegy másfélszer akkora veszteséget jelenthet a bankoknak, mint amit becslésként eddig közzétettek (összejöhet a 900 milliárd forintos bukó). Ráadásul úgy gondolják a bankoknál, jogilag nekik van igazuk, az alábbiakban ezért az ő érveiket mutatjuk be.

Devizahitelesek: megvan a bűvös szám!

A bűvös szám nem más, mint 900 milliárd. Mármint forint. Sokmillió köbméter víz lefolyik még a Dunán, míg ez egy az egyben átkerül a bankok kasszájából a devizahitelesek zsebébe, mindenesetre az MNB tegnapi iránymutatásával tiszta vizet öntött a bankok és az ügyfelek közös poharába. A pohárba, amelynek kiürítése nagyon keserű lesz a bankok számára.

Egy csapásra teljesül Orbán álma - Mibe fog fájni nekünk az MKB?

Talán hihetetlen, de igaz: az MKB megvásárlásával gyakorlatilag teljesül Orbán Viktor régi célja, hogy a magyar bankszektor legalább 50%-a magyar irányítás alá kerüljön. De vajon mit akar a kormány a bankkal, és mennyibe fog kerülni az adófizetőknek az irdatlan nagy veszteségeket felhalmozott bank működtetése? Esetleg jó üzletet csinált a magyar állam? 10 kérdés és 10 válasz formájában járjuk körbe az MKB megvásárlását.

Durva bejelentések a bankoktól - Vissza fogják sírni a végtörlesztést

A napokban kiadott brutális banki veszteség-előrejelezések alapján akár csődök sorozatát is előidézhetné a devizahiteles csomag a magyar bankszektorban. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban számíthatunk az anyabankok segítségére, így csődsorozattól sem a felügyeletnek, sem a betéteseknek nem kell tartaniuk. A külföldi támogatás nélkül meglenne a baj: van olyan leánybank, amelynél a saját tőke felét is elviheti a devizahiteles csomag első felvonása. 1998 óta 1700 milliárd forintnyi tőkét pumpáltak a tulajdonosok a magyar bankszektorba, ez a szám a hamarosan várható veszteségek miatt jelentősen megugorhat. Bemutatjuk, mely bankok tulajdonosainak kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, és hová vezet mindez.

Mit keres egy orosz óriás a magyar és a német bankpiacon?

Harmad akkora költséggel üzemeltethető egy direktbank, mint hagyományos társai - mondja Hámori András. Növekedni akar Magyarországon és a régióban is a még viszonylag újnak számító Sberbank, a legnagyobb orosz bankként ismert hitelintézet ehhez részben az interneten gyűjtött németországi betétekből tervezi előteremteni a forrásokat. A régiós leánybankokat tömörítő Sberbank Europe lakossági üzletágért felelős igazgatósági tagja a devizahiteles csomagról, az orosz-ukrán konfliktus hatásairól és a direktbankok jövőjéről is beszél interjúnkban, amely épp egy budapesti fióknyitás előtt készült.

A devizahiteles csomag 5 változata - Mindegyik nagyon durva

Ma elfogadja a parlament a devizahiteles csomag első intézkedéseit, semmisnek nyilvánítva a lakossági hitelek árfolyamrését és egyoldalú kamatváltoztatásait (utóbbit a bankok még bíróságon megtámadhatják). Az elszámolással és a devizahitelek kivezetésével kapcsolatban viszont csak ősszel leszünk okosabbak - e két intézkedés dönti majd el, mennyit kapnak az ügyfelek összesen, és mekkora veszteség éri a bankokat. Ötféle forgatókönyvről hallottunk eddig, az alábbiakban ezeket, illetve lehetséges hatásaikat mutatjuk be röviden.

Devizahiteles csomag: kedvezményes forintosításról szó sem lehet

Mintha mindenki más bolygón élne: teljesen másképp értelmezik a bankok a magyar jogrendet, mint a Kúria vagy a kormány - olvasható ki az alábbi interjúból, amelyet Kovács Levente a Portfolio-nak adott. Ha viszont már itt tartunk, a devizahiteles probléma gyors rendezésére számít a Magyar Bankszövetség főtitkára, többlépcsős megoldás nélkül. Nem opció a bankok számára a kedvezményes forintosítás - hangsúlyozza a főtitkár, akit a készülő bírósági perekről, az elévülés kérdéséről és a bankszövetség javaslatairól is megkérdeztünk.

Új nagybankot kap Magyarország?

Nem lett igazuk azoknak, akik a takarékszövetkezeti integráció miatt ijesztgettek, például veszélyben látták már a betétesek pénzét is. A szektor piaci részesedését 5 éven belül szeretnénk kétszeresére-háromszorosára növelni - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Sebestyén István, a takarékok központi bankjaként működő Takarékbank frissen kinevezett elnöke, cáfolva ugyanakkor, hogy kereskedelmi banki logikával működnének a takarékok a jövőben. A következő hónapokban további nagy változások várhatók a szektorban, aminek az eredményeit hamarosan az ügyfelek is láthatják.

Devizahitelek: íme a nagy törlesztőrészlet-csökkentés?

Eldőlt: legalább két fázisban oldja meg a kormány a devizahitelek problémáját. Először a Kúria által megállapított jogszerűtlenségeket (árfolyamrés, egyoldalú kamatemelések) orvosolja a napokban megjelenő törvényjavaslatával, becslésünk szerint mintegy 400 milliárd forintot ítélve oda a bankoktól az ügyfeleknek. Mivel a devizahitelek kamata mellett a tőketartozása is jelentősen csökkenhet, egy átlagosnak mondható devizahiteles havi terhe 19%-kal lehet kisebb. A kormány így már akkor is teljesítheti korábbi törlesztőrészlet-csökkentési ígéretét, ha a második felvonás, vagyis a devizahitelek őszi kivezetése már "csak" egy szimpla forintosításról szól majd. Ezzel már valószínűleg kiegyeznének a most óriási veszteségekre készülő bankok.