A 2025-ös központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat megalapozott, a tervezet makrogazdasági prognózisának megvalósulása esetén a bevételi előirányzatok teljesíthetők - értékelt az MTI tudósítása szerint a költségvetés szerdai általános vitájában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Ugyanakkor Windisch László szavaiból kiderül, hogy mind a kiadási, mind a bevételi oldalon jól azonosítható kockázatok vannak.
Windisch László kiemelte, a teljesülés kockázatát csökkenti az, hogy a költségvetési törvényjavaslatot csak november végén tárgyalják. A költségvetés tervezettet meghaladó ez évi hiánya ugyanis legalább 1000 milliárd forint összegben azzal magyarázható, hogy a bázis, vagyis a 2023. évi teljesítés elmaradt a várakozásoktól. Ez elsősorban az általános forgalmi adó esetében okozott kiesést - emlékeztetett, hozzátéve azonban: 2025-ös előirányzatok bázisai reálisnak tekinthetők.
- Az energiaágazat befizetései 296,7 milliárd forint összegű előirányzat számításokkal megalapozott, de teljesíthetőségéből az ÁSZ számítása szerint 47,7 milliárd forint kockázatos.
- Az ÁSZ szerint a 13. havi nyugdíj visszaépítésének támogatására előirányzott 487,1 milliárd forint 10 milliárd forinttal elmarad a tényleges igényektől, mivel az ÁSZ a jogosultak létszámának némi emelkedését valószínűsíti.
- Az ÁSZ jelezte, hogy az államadósság finanszírozásával összefüggő kamatkiadások abban az esetben elégségesek, ha az euró árfolyama évi átlagos 397,5 forint közelében lesz. Fgyelmeztetett: a forint árfolyamának a jelenlegi szinthez képest erősödnie kell ahhoz, hogy a tervezet teljesíthető legyen.
Az ÁSZ értékelése szerint a bevételi előirányzatok összegének 99,7 százaléka, a kiadási előirányzatok 99,9 százaléka számításokkal megalapozott. Windisch elmondása szerint az elmúlt évek számai azt mutatják, a központi költségvetési szervek többsége az előirányzatnál lényegesen magasabb kiadást teljesített.
A 2025-ös költségvetési törvényjavaslat azonban a kockázatokat jelentősen mérsékli azzal, hogy a fekvőbeteg szakellátás intézményei, a Klebelsberg Központ és a rendőrség számára jelentős többlettámogatást biztosít.
Windisch László kitért a bevételi előirányzatokra is, megállapítva, hogy azok összességében teljesíthetők, amennyiben a kormányzat makrogazdasági prognózisa megvalósul. Kiemelte: az ÁSZ az uniós bevételeket nem minősítette teljesíthetőség szempontjából, tekintettel az uniós források biztosításával kapcsolatban felmerült bizonytalanságokra, az elhúzódó döntési folyamatra.
Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányát a törvényjavaslat 4123 milliárd forintban határozza meg, ez a 2025-re a tervezet indoklása szerint előrejelzett, 87 954,5 milliárd forint értékű GDP 4,7 százalékát teszi ki. A tervezett hiány a társadalombiztosítási alapok nullszaldós egyenlege és az elkülönített állami pénzalapok többlete mellett teljes egészében a központi költségvetés hiányából adódik. 2025-ben a kormányzati szektor eredményszemléletű, az uniós módszertan szerint számított hiányát 3272,3 milliárd forintban tervezték meg, ami a prognosztizált GDP 3,7 százalékát teszi ki. A törvényjavaslat szerint az államadósság-mutató 2025. december 31-ére tervezett mértéke 72,6 százalék, ami a 2024. december 31-én várható 73,2 százalékos mutatóhoz képest 0,6 százalékponttal csökken, ezáltal eleget tesz a stabilitási törvénynek és az államadósság-szabálynak.
2025-ben az államadósság-mutató előző évhez viszonyított 0,6 százalékpontos tervezett csökkenését az államadósság 6,7 százalékos emelkedése és a nominális GDP 7,5 százalékos prognosztizált növekedése eredményezi. Az államadósság-szabály mindaddig teljesül, ameddig az államadósság - a nominális GDP prognosztizált növekedése mellett - legfeljebb 439,7 milliárd forinttal növekszik a tervezetthez képest, vagy pedig a nominális GDP növekedési üteme - a tervezett államadósság mellett - meghaladja a 6,8 százalékot - jelezte.
A 439,7 milliárd forintos implicit tartalék jelentősen elmarad az elmúlt években számított implicit tartalék nagyságától
- közölte. A központi tartalékok összege 6,2 százalékkal emelkedik. A rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata jelentősen, 120 milliárd forinttal csökken, valamint a céltartalékok előirányzatának összege is csaknem 66,5 milliárd forinttal mérséklődik. Ugyanakkor a központi tartalékok összegét 253,2 milliárd forinttal növeli a közfeladatot ellátó intézmények rezsikompenzációja elnevezésű, új tartalék-előirányzat. Szintén új tartalék-előirányzat az állami vagyon növelését szolgáló tartalék, a központi tartalékok összegét azonban mérsékli a Beruházási Alap kiadási előirányzatának 94,7 milliárd forintos csökkenése. A Beruházási Alap összege csak 150,3 milliárd forint a kormányhatározatok szerinti 179,5 milliárd forintos igénnyel szemben - figyelmeztetett.
Az ÁSZ idei ellenőrzései a gyermekvédelem és az idősgondozás területén azt tárták fel, hogy
az állami intézmények jelentős része nem tudja az állandó működési engedélyhez szükséges feltételeket teljesíteni.
Szerény előrelépést jelenthet csak a gyermekvédelmi intézmények fejlesztésére betervezett 415,3 millió forint többletforrás - értékelt.
A törvényjavaslat számszerű megalapozottságára, a bevételi és az elégségességi kockázatok alacsony összegére tekintettel Windisch László a költségvetési törvényjavaslat elfogadását javasolta.
Címlapkép forrása: Portfolio
