Palkó István

Titokzatos akció miatt táltosodott meg a magyar bankszektor

2013-ban összejött a magyar bankoknak, ami az előző két évben nem sikerült: nyereséges lett a szektor. A Portfolio.hu értesülései szerint azonban egyetlen magyarországi nagybanknál, nevezetesen az MKB Banknál történteknek köszönhető ez, ami nélkül veszteségben maradt volna az ágazat. A Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétett statisztikáiból sok minden más is kiderül: például, hogy a tranzakciós illeték jelentős részét nem tudták áthárítani a bankok, a jegybanki kamatcsökkentés pedig inkább jól, mint rosszul jött nekik.

10 megdöbbentő ábra a nyugdíjunkról

Minden korábbinál súlyosabb üzleti érdeke a biztosítóknak, hogy a nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban "riogassák" az embereket Magyarországon. Január 1-je óta ugyanis 20%-os adókedvezmény jár a nyugdíjcélú életbiztosításokhoz, ami kihagyhatatlan értékesítési érv a magyar biztosítóknak és az ügynököknek. Kétségtelen ugyanakkor, hogy nem lehet elég komolyan venni a nyugdíjhelyzet romlását, és más hosszú távú megtakarításokhoz hasonlóan e biztosításoknak is egyre nagyobb lesz a jelentőségük a nyugdíj-előtakarékosságban. Az alábbiakban 10 ábrán mutatjuk be, miért nem alaptalan az egyre hangosabb "riogatás".

Százmilliárdok biztosításra - Hová folyt a pénz?

42 milliárd forinttal többet költöttünk tavaly biztosításra, mint 2012-ben. Ennek köszönhetően a magyar biztosítók 5,5%-os díjbevétel-emelkedést értek el 2013-ban. Még mielőtt azonban fordulatot ünnepelnénk a hosszú ideje vergődő piacon, érdemes a számok mögé néznünk: a 42 milliárdos növekmény 99%-a az egyszeri díjas életbiztosítások növekedéséből származott. Ahol ezen kívül volt még növekedés, az szinte kizárólag egyetlen társaság vagyonbiztosításának köszönhető. Ami 2014-et illeti, a nyugdíjbiztosítások év elején bevezetett adókedvezménye hozhat idén előrelépést.

Először lett nyereséges a CIG Pannónia (3.)

Történetének első nyereséges évét zárta a CIG Pannónia - derült ki az életbiztosító ma reggel 7 óra tájban közzétett gyorsjelentéséből. Egészségesnek azonban semmiképp sem mondható folyamatok zajlanak a társaságnál: az értékesítés akadozik, a negyedik negyedéves díjbevételek 42%-kal maradtak el az egy évvel korábbi alacsony bázistól.

Fontosabb részletek:

• 139 millió forintos (MSZSZ szerinti) nettó nyereséget ért el a biztosító a negyedik negyedévben, ezzel a menedzsment által korábban jelzettnél előbb, már 2013-ban nyereséges lett a biztosító 410 millió forintos éves eredménnyel.
• A negyedik negyedéves 4,3 milliárd forintos díjbevétel 42%-os, a teljes évi 16,7 milliárd forint pedig 26%-os visszaesést jelent egy év alatt, az értékesítés továbbra is gyengén teljesít, pedig a negyedik negyedév szezonálisan jól szokott alakulni.
• A fentiek közötti ellentmondás oka: az életbiztosító portfóliója (elsősorban unit-linked termékpaletta) sajátos költségszerkezettel rendelkezik: a működés hatodik évében tette nyereségessé először a társaságot, amihez szigorú költséggazdálkodás is kellett.
• A biztosító igazgatósága új stratégiai irányvonal bevezetéséről döntött, amelyben stagnáló új szerzés és díjbevételi teljesítmény mellett is a hatékonyság növelése és a szervezeti működés optimalizálása mellett a stabilan javuló nyereségességre fókuszál.

Újabb devizahitelesek jönnek? - Baljós Lázár üzenete

Még a jelzáloghitelesek "megmentésében" sem jutott dűlőre a kormány, máris az autóhitelesek megsegítésén gondolkodik. Lázár János bizonyos feltételek mellett lehetővé tenné, hogy az autósok devizatartozásának egy részét elengedjék. Ma 150 ezer lakossági ügyfél rendelkezik devizaalapú gépjármű-hitellel a hitelintézeteknél, együttes tartozásuk 210 milliárd forint, aminek 18%-a esett eddig jelentős késedelembe. Mivel azonban a gépjárműhitelek egy részét lízingcégek nyújtották, nagyjából 300-400 milliárd forintnyi devizahitel sorsa foroghat most kockán. Bár valószínűleg csak választási fogásról van szó, rossz az üzenet a pénzügyi szektor és az autópiac számára is. Az alábbiakban körüljárjuk a legfontosabb szempontokat.

Jobb, mint a hitel? - Új piacon hódít az OTP

A kevésbé hitelképes vállalkozások is könnyen forráshoz juthatnak, ha vevőkörük jó fizetőképességű. A faktoring egy olyan finanszírozási forma, amely erre kiváló lehetőséget ad, és a bank kockázatát is csökkenti - mondja az OTP tavaly indult Kereskedelmi Faktoring területének vezetője. Molnár Tamás szerint az OTP már 2015 végére a legnagyobb szereplővé válhat a tavaly 8,5%-os visszaesést elszenvedő hazai faktoringpiacon.

Mit írt alá tegnap 12 magyarországi bank?

Soha nem látott ütemben nő az Eximbank hitelezési aktivitása, amely számításaik szerint idén 1,1%-kal járulhat hozzá a magyar gazdasági növekedéshez. Az állami tulajdonú bank tegnap 12 hazai hitelintézettel új refinanszírozási hitelprogramról kötött megállapodást. Az aláírás hátteréről, az Eximbank ambiciózus terveiről, a következő kötvénykibocsátásról és az export idei kilátásairól Nátrán Roland vezérigazgatót kérdeztük.

Az OTP-sek már őrjönghetnek - Mekkora sokk a gyenge forint?

Jól jön a magyar bankoknak a gyenge forint, hiszen így nagyobb törlesztőrészletet szednek be - véli egy laikus. Dehogyis, hiszen egyre több ügyfél válik a magas árfolyam miatt fizetésképtelenné, ami veszteséget okoz nekik - mondja erre egy másik. Melyiküknek van igaza? Az elsőnek nincs, a másodiknak többé-kevésbé igen, de kétségtelenül mind a ketten fontos kérdést feszegetnek. Hogy valójában mekkora sokkhatást jelent a gyenge forint a magyar bankszektor számára, azt az alábbiakban próbáljuk megválaszolni. A bankok profitjára gyakorolt hatások rövid távon minimálisnak tűnnek (de pl. az állammal együtt az árfolyamgáton ők is buknak), likviditási feszültség pedig valószínűleg csak a swappiac befagyása esetén állna elő.

Itt a biztosítók rangsora - Érdekességek a listán

Bő fél évtizede tombol a válság a bankszektor mellett a magyar biztosítási piacon is. Visszaesett az értékesítés, új típusú biztosítások nyertek teret, miközben mások háttérbe szorultak. A biztosítók erősorrendje is több helyen megváltozott - az alábbiakban érdekes ábrákon mutatjuk be a szemmel látható változásokat, amelyek az elmúlt öt évben mentek végbe.

Ilyen még nem történt a magyar bankbetétekkel

Mindössze 151 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel 2013-ban a magyar lakosság, ami 18%-a az öt évvel korábbi szintnek. A 2012-es mélyponthoz képest így is közel másfélszeresére növekedett a jelzáloghitelezés tavaly. A lakosság teljes banki hiteltartozása 2013 szilveszterén 6842 milliárd forinton állt, ez 5%-os csökkenést jelent egy év alatt. Ami a bankbetéteket illeti, az alacsony kamatszint miatt soha nem látott pénzkivonás történt a lekötött forintbetétekből: egy év alatt közel ötödével, 923 milliárd forinttal csökkent az összegük. A teljes lakossági betétállomány tizede tűnt el. Az alábbiakban az MNB pénteken közzétett lakossági hitel-betét adataiból csemegézünk, amelyek immár a 2013-as év egészét felölelik.

Devizahiteles csomagra vártak, BAR-lista lett belőle

Soha nem tolongtak még annyian a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) negatív adóslistáján, mint 2013 végén. Az adatokat kezelő BISZ Zrt. statisztikája szerint a 2012-es javulás után 1,7 millióra ugrott tavaly a fennálló mulasztások száma, ami két és félszerese az öt évvel korábbi szintnek. A romlásban biztosan szerepe van az utóbbi hónapok fizetési fegyelmet rontó devizahiteles kampányának is.

A problémás szerződések mellett 2012 óta azok a hitelek is szerepelnek a KHR-ben, amelyeket rendben törleszt az adós, így összesen csaknem 4,9 millió ügyfelet tartanak nyilván a rendszerben. A hitelszerződéssel rendelkező vállalkozások száma pedig 155 ezer.

Az év slágere - Nyugdíj és adókedvezmény egyszerre

Új reménycsillag tűnt fel év elején a magyar biztosítók és a jövőbeni nyugdíjasok borús egén. Január 1-jétől ugyanis ismét jár adókedvezmény az életbiztosítások egy részéhez, mégpedig a nyugdíjcélúakhoz. A befizetett biztosítási díj 20%-ára rúgó éves kedvezményt nem az ügyfél pénztárcáját, hanem a biztosítónál lévő megtakarítását, vagyis későbbi, nyugdíjas jövedelmét gyarapítja hozammal növelten. A Portfolio.hu által megkérdezett biztosítók mindegyike nagy fantáziát lát az új lehetőségben, hiszen ezzel a meglévő nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségekkel (NYESZ, önkéntes pénztár) megegyező elbírálás alá esik az életbiztosítás. A biztosítók többsége előállt már saját termékével is.

Becsődölt egy takarék - 20 milliárd forint úszhat el

Az MNB csütörtöki bejelentése alapján lényegében a Soltvadkert és Vidéke másfél évvel ezelőtti sorsára jutott a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet, amely a takarékok döntő többségével ellentétben nem lépett be az új szövetkezeti integrációba. A lakossági és vállalati betéteseket 100 ezer eurós összegig 20 munkanapon belül kártalaníthatja az ország betéteseinek pénzét védő és a bankok befizetéseiből működő Országos Betétbiztosítási Alap (OBA). Egy évvel ezelőtti adatok alapján nagyjából 20 milliárd forint körül lehet a kártalanítási összeg, bár az adatok összesítését még most végzi az OBA.

Eltűnt a devizahitelek majdnem fele

Nem tévedés: az elmúlt fél évtizedben 45%-kal csökkent a magyar háztartások devizahitel-tartozása. Igaz, rögtön hozzá kell tennünk: nem forintban, hanem devizában számítva. Aki ugyanis milliós nagyságrendű devizahitelt vett fel, annak a forintban számított tartozása nagy valószínűséggel most is magasabb, mint a folyósításkor kapott összeg. Ha fokozatosan is, most már forintban is apad azonban a háztartások devizahitel-tartozása, így a devizahiteles probléma (legalábbis a fizetőképes ügyfelek esetében) idővel egyre kevésbé igényel drasztikus kormányzati beavatkozást.

A banki üzlet nem egy euróról szól (Interjú a Raiffeisen vezérével)

Valójában a kormány határozza meg, mennyit is ér a magyar Raiffeisen - ismeri el Heinz Wiedner, a társaság vezérigazgatója. Az osztrák tulajdonos két héttel ezelőtti döntése óta először a Portfolio.hu-nak beszél arról a bankvezér, miként lehet a tartós bizonytalanság állapotában is terveket szőni a banknál, mit gondol a magyar bankszektor Matolcsy György által jósolt átalakulásáról és a bankvezér kollégák őszinteségéről. Szavai alapján a tavaszi választások aligha vetnek véget a magyar gazdaságpolitika "szabadságharcának".

Példátlan esemény az autósoknak - Összehozták a biztosítók

Már-már gazdaságtörténeti fordulatnak számító fejleményt hozott a nemrég zárult kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampány. A Portfolio.hu által megkérdezett alkuszok többségénél kissé emelkedtek az átlagdíjak az évek óta tartó áresés után. Míg egy évvel korábban a K&H-hoz, a Genertelhez és a Wáberer Hungáriához szerződött át a legtöbb autós, ezúttal a hosszú ideig piacot vesztő Allianz, valamint a Posta Biztosító és a K&H Biztosító volt a legnépszerűbb, ebben a sorrendben. Az új szerződéskötéssel egyre kisebb az elérhető megtakarítás, így a váltók száma több mint százezerrel csökkenhetett egy év alatt.

Nagy dobásra készül a Raiffeisen - Mi lesz a bankkal?

Felpörgette az eseményeket az osztrák Raiffeisennél az új vezérigazgató júniusi érkezése. Határozottabb irányt adott a bank stratégiájának: nagyszabású költségcsökkentést indítottak el, fókuszáltabb lett az egyes piacok kezelése és megerősítik a bank tőkehelyzetét is. Hogy maradnak végül Magyarországon, arra nem vehetünk mérget, a bank áramvonalasítását azonban az árfolyam további emelkedésével díjazhatja a piac. Mi vár a Raiffeisenre és részvényeseire?

Kivonul az Axa - Osztrák biztosító terjeszkedik Magyarországon

Bár a héten a Raiffeisen esetleges kivonulásától és végül maradásától volt hangos a sajtó, gőzerővel zajlik egy szintén osztrák pénzintézet terjeszkedése Magyarországon. Ezúttal nem a bankszektorról, hanem a biztosításiról van szó: újabb leánybiztosítót szerez a Magyarországon már ismert Vienna Insurance Group. Ezzel már három, külön márkanév alatt futó biztosítóval is rendelkezik majd hazánkban, piaci részesedését pedig 5,8 százalékról 7,2 százalékra növeli. Kivonul a piacról a francia Axa biztosító, leánycége nemcsak új tulajdonost, de várhatóan új nevet is kap.

A devizahitelesek fekete éve - Megérkezett a felmentő sereg

Hiába tartozik fokozatosan egyre kisebb összeggel a lakosság a bankoknak, egyre többet költ a meglévő hitelek törlesztésére. Pontosabban költene, ha az árfolyamgát nem segítene: számításaink szerint 2013-ban összesen 591 milliárd forintot áldozott a magyar lakosság banki devizahitel-törlesztésre, ami a program nélkül bőven 620 milliárd forint fölött lett volna. Tavaly nem emelkedett tovább a devizahitelek kamata, a forint azonban soha nem volt olyan gyenge az év átlagában a frankhoz és az euróhoz képest, mint 2013-ban.

Veszik a Raiffeisent - Adófizetői pénzből lesz "magyar" a bankszektor?

Hamarosan bejelenthetik, hogy a Töröcskei István érdekeltségébe tartozó Széchenyi Bank vásárolja meg a nála százszor nagyobb méretű Raiffeisen Bankot. A szokatlan tranzakcióval több elemzésünkben is foglalkozunk, az alábbiakban azt nézzük meg, mennyire változik meg ettől a magyar bankszektor külföldi és hazai befolyás szerinti szerkezete. Számításaink szerint csaknem megvalósul a kormány célja: a bankszektort legalább felerészben magyar kezekben tudni. A Raiffeisen megvásárlásával ugyanis a 2012 végi 43%-ról 50% közelébe nőhet a magyar érdekeltségű bankok részaránya. A Raiffeisen kvázi állami kézbe vétele és megtartása azonban sokba kerülhet az adófizetőknek.