A Richter rekord árbevételről és profitról számolt be legutóbbi gyorsjelentésében, a jól sikerült első negyedév után az árfolyam fontos szinteket tört át, és a Richter számára immár karnyújtásnyi közelségbe került a 2017. júniusi, történelmi csúcs is. Megnéztük, mit mutat a Richter technikai képe, és meddig emelkedhet még az árfolyam.
Az építőipari árak túlfűtöttsége a kivitelezést, a fejlesztéseket és végső soron az új lakások árát is megemelte. Ennek vetett most véget a járványhelyzet. Az árak már csökkennek az egyes alpiacokon, projektek állnak le és a bankok is kétszer meggondolják, hogy melyik projekteket finanszírozzák. A piaci hangulatot jól tükrözi, hogy a második alkalommal megrendezett online ingatlanpiaci konferenciánkon a hallgatóság többsége szerint a lejtő elején vagyunk és megjósolhatatlan, hogy mennyi minden dől még be. De mit gondolnak erről a konferencia előadói?
Legutóbb március végén készítettünk felmérést arról, hogy a piac szakértői mekkora árcsökkenésre számítanak a koronavírus-járvány miatt a hazai lakáspiacon. Ezúttal ezt az irányt továbbgondolva egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy bő egy hónap alatt optimistábbak vagy pesszimistábbak lettek-e az elemzői várakozások, másrészt arra, hogy a megkérdezett szakértők szerint mikor és milyen árszinteken érheti el a piac a következő mélypontot. Az árindexek mellett a tavalyi év tényleges négyzetméterárain keresztül is bemutatjuk, hogy mit jelentenének a lakásárakban az egyes forgatókönyvek.
Nagyon nehéz év vár idén a luxusiparág szereplőire a Bain & Company tanácsadócég jelentése szerint, az idei visszaesés a cég becslése szerint kétszámjegyű lehet, és a szektor rövid távú kilátásai sem éppen felhőtlenek. A tanácsadócég legfrissebb jelentéséből az is kiderül, hogy mely cégek kerülhetnek ki győztesként a koronavírus okozta válságból.
Még az is kétszámjegyű hozamot érhet el, aki júniusban veszi fel a babaváró hitelt, hogy aztán szuperállampapírba fektesse 5 évre, gyermekvállalási cél nélkül. Az ÁKK adatai és saját számításaink szerint mégsem érdemes a jövő hónapra halasztania a hitelfelvételt annak, aki eddig nem vette fel a babavárót, de befektetné az összeget, ugyanis kicsit megint romlani fog a helyzet. Fontos, hogy az általános hiteltörlesztési moratórium a március 18-a után folyósított kölcsönökre már nem igényelhető.
Most dőlhet el, hogy a koronavírus-járvány elindít-e egy valós struktúraváltást a magyar állami egészségügyben – vélekedett Végh Attila a Portfolio-nak nyilatkozva. Az Európában is elismert kórházláncigazgató és válságmenedzser szerint nem kérdés, hogy átalakításra szorul az ágazat idehaza, és a járvány következményei meggyorsíthatják a folyamatokat. Összefoglaljuk 11 pontban, hogy a szakember szerint hogyan lehetne ezt a krízist megragadni annak érdekében, hogy lehetőségünk legyen az egészségügy átalakítására. Szívesen fogadjuk a vitaindítónak szánt cikkre érkező szakmai reakciókat, írásokat.
Az elmúlt években elkényeztette a piaci szereplőket az OTP azzal, hogy rendszeresen közzétette, milyen gazdasági folyamatokra számít azokban az országokban, ahol jelen van. A koronavírus-járvány azonban mindent felülírt, a menedzsment még az idén márciusban kiadott várakozását is visszavonta, előrejelzést még most, május elején sem tud adni 2020-ra. Azért nem maradtak információk nélkül a befektetők, az első negyedéves gyorsjelentés után közzétett prezentációból kiderül, hogy látja a kialakult helyzetet a régió országaiban a menedzsment, és hogy az egyes országokban mekkora a kitettsége a válság által leginkább sújtott, kritikus szektorokban.
Érezhetően otthagyta a nyomát a koronavírus a magyar megtakarítási piacon is, az MNB friss statisztikái szerint a lakosságnál lévő állampapírok, befektetési alapok és részvények állománya is visszaesett márciusban. Mindeközben felröppentek olyan hírek, miszerint egyes forgalmazók újraértékesítik a lakosságnak a náluk lévő lakossági állampapírokat. Utánakérdeztünk az ÁKK-nál, mennyire szabályos ez a gyakorlat.
Az OTP korábbi felpattanása után a héten lefelé csorgott az árfolyam, a Richter azonban a pénteki gyorsjelentése után felpattant, míg a jövő héten a Magyar Telekomra is érdemes lesz figyelni, miután a négy blue chip közül utolsóként a telekomcég teszi majd közzé legfrissebb számait. A hazai blue chipek technikai képe alapján a folytatás is izgalmasnak ígérkezik, megnéztük, hogy mire érdemes majd figyelni az előttünk álló néhány nap folyamán.
Az elmúlt hetekben egyre többen figyelmeztetnek a koronavírus második hullámára, amely azért érdekes, mert az autóiparban bár számos kedvezőtlen előrejelzés megjelent a jövőre vonatkozóan, ezzel a forgatókönyel szinte senki nem számol. A járvány kiújulására a rendelkezésre álló információk és tapasztalatok alapján már hatékonyabban, célzott intézkedésekkel reagálhatnak a világ kormányai, amelyek nagyobb mértékben biztosíthatják, hogy az élet a megszokott mederben folyjon. Alábbi véleménycikkünkben arra kerestük a választ, mi várható akkor az iparágban, hogyha egy erőteljes második hullám miatt visszaépülnek a korlátozások, újból drámain visszaesik az autók iránti kereslet.
Több mint egy éve nem született annyi uniós pályázati támogatási döntés, mint április közepe óta és a támogatások kifizetése is láthatóan felpörgött a koronavírus-válság itthoni kitörése óta – derül ki a Portfolio vizsgálatából. Ezekre a döntésekre egyrészt az adott sürgetést, hogy a válságot tompítani kell, másrészt az, hogy bár euróban nem kap több támogatást az ország, mint amit eleve megítéltek a 2014-2020-as ciklusra, de a pénztömeg itthon forintban jóval többet ér a forint gyengülése miatt és közben Brüsszel jócskán fellazította a pénzfelhasználás szabályait is. Mindezekkel a lehetőségekkel a kormány a következő hónapokban bizonyára még erőteljesebben élni fog, így amint már rámutattunk: valójában az EU-pénz lesz itthon a gazdaságélénkítés legfőbb csatornája.
Az arany mind fundamentálisan, mind technikailag kedvező befektetésnek tűnik a jelenlegi turbulens környezetben. A kormányok hatalmas mentőcsomagjai és a jegybankok óriási pénznyomtatásai mind jó hatással vannak a sárga nemesfém fundamentumaira. A Bank of America elemzői szerint másfél év múlva 3000 dollárig szárnyalhat az arany, mely a jelenlegi szintekről 74 százalékos emelkedésnek felelne meg.
A hazai lakáspiac mellett érdemes néha kitekinteni a környező országok változásaira is, hogy ennek ismeretében tudjuk nézni a magyarországi folyamatokat. Éppen ezért a KSH legfrissebb adatai alapján arra voltunk kíváncsiak, hogy mi történt az elmúlt években az Európai Unió orszgainak lakásáraival és mindez hogyan illeszkedik a hazai lakáspiaci trendekbe.
Nem kis részben a koronavírus-járvány és az Egyesült Királyság kilépésének hatásai miatt úgy tűnik, az Európai Unió és számos tagországa a korábbi várakozásokkal szemben mégis elérheti a 2020-as megújuló energia célt. Ezzel a tagországok az Európai Bíróság lehetséges bírsága alól is mentesülhetnek.
Rekordszintre gyengült a török líra a dollárral szemben, az évek óta nehézségekkel küzdő országot ismét „kipécézték” maguknak a befektetők. A kormány újabb spekulatív támadásról beszél, miközben épp devizát próbál szerezni a Fedtől, hogy mentse a menthetőt.
A Magyarországot is magában foglaló Kelet-Közép-Európa legtöbb országa nemzetközi összehasonlításban a legsikeresebb országok közé sorolható, ami a járványügyi helyzetet illeti. A gyors fellépés miatt korábban érhet véget az első hullám, mint a szintén szigorú, de lassabb nyugati és déli államokban, de ezen a téren megelőztük a sokak szerint hivatkozási alapnak tekinthető svédeket is, akik amellett, hogy magas halálozási mutatókkal élnek együtt, nem biztos, hogy megússzák a második hullámot, és a járvány lefutása sem olyan gyors, mint azt várni lehetett. A régión belül Lengyelország és Románia kivétel: náluk messze még a járvány vége, az osztrák és a cseh siker viszont kisebbfajta csodának tekinthető - de csak amíg nem vetünk egy pillantást a tesztelések számára. Magyarország jól áll a koronavírussal szemben, de a régión belül nem tartozunk a sikeres országok közé, a halálozási és tesztelési arányszámok nálunk a legrosszabbak.
Ha az elmúlt hetekben valaki meglátogatott, vagy csak a közelében járt valamelyik barkácsáruháznak, feltűnően nagy tömegbe és kígyózó sorokba futhatott bele. Gondolhatnánk, hogy mindenki kertészkedésbe kezdett, hogy mégis kint legyen a karantén alatt a friss levegőn, esetleg az erkélyen lévő konyhakertet, növényeket rendezte. Vélhetően ennek egy része igaz is, a zsúfolt parkolókért viszont a megnövekedett felújítási, barkácsolási, javítás és építési láz is felelt. A vállalkozók oldaláról egyértelműen érezték az építőanyag-gyártók, hogy a határlezárások miatt tartva attól, hogy nem lesz később alapanyag, spájzolásba kezdtek. Megkérdeztünk néhány hazai építőipari anyag-, és felszerelésgyártót, illetve forgalmazót, hogy ők mit tapasztaltak, melyek a magyarok kedvenc ház körüli munkái a karantén alatt.
Gigantikus jogi és hatalmi harcot indított el a német alkotmánybíróság keddi határozata, amelynek úgy kell megfelelni, hogy közben se az Európai Központi Bank, se a német Bundesbank függetlensége ne sérüljön és közben például az olasz államadósság is finanszírozható maradjon az alacsonyan tartott kötvényhozamokkal. Ebből a sokfrontos harcból pedig már rögtön érezhetjük, hogy itt valami tényleg extrém dolog történik, ami az Európai Unió és benne az eurórendszer alapjait is megrengetheti.
Kemény versenyfutás zajlik a gyógyszergyártók és a biotechnológiai cégek között világszerte a koronavírus elleni gyógyszer és vakcina kifejlesztéséért. A Gilead Sciences kifejezetten jól áll egy, az eredetileg ebolavírus ellen több mint 10 éve fejlesztett gyógyszerével, amit korábban félretett a cég, mert nem bizonyult eléggé hatásosnak. Most azonban elképzelhető, hogy megmenti a világot a koronavírustól. Több helyszínen zajlanak jelenleg a tesztek, ígéretesek az első eredmények és a befektetők is bíznak a remdesivir sikerében, az árfolyam emelkedik. De mi lesz, ha nem jön be a gyógyszer? Megnéztük, hogy mennyire lehet most jó befektetési sztori a Gilead Sciences, és hogy drágák vagy olcsók-e a papírok.
A következő ötven évben a jelenlegi 20 százalékról 30 százalék közelébe emelkedik Magyarországon a 65 éven felüli népesség aránya, ennek következtében jelentősen megugrik a nyugdíjra és egészségügyre fordított összeg is – olvasható a kormány friss konvergencia programjában. Cserébe viszont az oktatásra alig jut több forrás a következő évtizedekben.