Amikor tavaly októberben a gázai Hamász terrorszervezet támadást indított az övezet környékén található izraeli települések ellen, majd Jeruzsálem erre válaszul offenzívát indított a régióban, sok elemző figyelmeztetett arra, hogy az események könnyedén regionális konfliktussá szélesedhetnek. Ezeknek a hangoknak végül többé-kevésbé igazuk is lett: a fél régió lángba borult.
TOP10 sztori Ahogy minden évben, a Portfolio szerkesztősége idén is összeállította az év legmeghatározóbb eseményeit, híreit. Ez a cikk is egy a 10 közül.
Kegyetlen pusztítás Gázában
Az idei évet végig kísérte az IDF gázai akciója. Jeruzsálem lényegében a földdel tette egyelővé az övezetet, emberek tízezrei veszítették életüket, milliók kényszerültek otthonaik elhagyására. Bár a konfliktust nemzetközi szereplők folyamatosan igyekeztek tűzszüneti tervekkel enyhíteni, ezeknek minimális foganatja volt csak, (például az IDF vállalta azt, hogy nem bombázza az övezetet abban az időszakban, amikor gyermekbénulás elleni oltáskampány folyik).
Bár mostanra az aktív harcok valamelyest elcsitultak, a helyzet nem igazán javult a térségben: az éhínség, az ivóvíz hiánya és az egészségügyi ellátórendszer teljes összeomlása humanitárius katasztrófához vezetett. A helyzet odáig fajult, hogy
a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Joáv Gallant volt hadügyminiszter ellen,
ezzel kiváltva nemcsak Izrael, de az Egyesült Államok nemtetszését is.
Jövőre a gázai helyzet valószínűleg újabb mérföldkőhöz fog érkezni, Jeruzsálem ugyanis több jel szerint arra készül, hogy újra megvesse a lábát az övezetben, és kibucokat alakítson ki, ezzel további felháborodást okozva a nemzetközi közösség jelentős részében.
Izraeli-iráni adok-kapok
A gázai bevonulásra válaszul Izrael a jemeni húszi lázadók és a libanoni Hezbollah részéről is tűz alá került. A délről érkező támadások ugyan csak minimális eredményeket mutatnak, a Hezbollah akciói nyomán az északi országrészből több tízezren menekültek el.
Az igazi fordulat azonban akkor érkezett el, amikor április elsején az izraeli légierő lebombázta Irán damaszkuszi nagykövetségét. Válaszul Teherán története során először rakéták és drónok százait lőtte ki Izraelre. A károk minimálisak maradtak, de a két regionális nagyágyú pofozkodása csak ekkor indult be.
Missiles sent from Iran being intercepted by the Iron Dome in Israel 's capital city Tel Aviv . Is this the start of World War 3 ?This is going to be tough #IsraeliTerrorists
— Dinesh (Choudhary) April 15, 2024
Július 31-én aztán Jeruzsálem is lépett egy váratlant: egy jól elrejtett pokolgéppel végeztek a Hamász politikai igazgatójával, Iszmail Hanijeh-vel. Tették mindezt ráadásul Teherán kellős közepén, ahova a terrorszervezet vezetője az új iráni államfő, Maszud Pezeskján beiktatására érkezett (az előző elnök, Ebrahim Raiszi helikopterbalesetben halt meg idén májusban). Teherán itt is elsöprő válaszcsapással fenyegetőzött, ez azonban elmaradt.
Netanjahu az iráni tétovázást látva újabb merészet lépett: Libanonban szeptember 27-én lebombázták Haszán Naszr Alláh Hezbollah-vezért, majd offenzívát indítottak az ország ellen.
Irán ekkor tényleg meglépte a válaszcsapást: újra százas nagyságrendben emelkedtek a levegőbe a drónok és rakéták, ezúttal valamivel nagyobb károkat okozva.
Bár a közvetlen háború a két nagyhatalom között továbbra is valószínűtlen, a proxyszervezetek vezetőinek elvesztésével Irán már őszre nehéz helyzetbe került, a helyzet pedig innen csak tovább romlott a perzsa állam számára.
Invázió Libanonban
Ahogyan az egyébként várható volt, a Hamász által nyújtott fenyegetés - vélhetően ideiglenes – lecsökkenésével az IDF tekintete északra fordult: Naszr Alláh megölése után meg is indultak az izraeli csapatok Libanon irányába azzal a céllal, hogy a Litáni-folyó északi partjára száműzzék a Hezbollah fegyvereseit.
Removing the bodies from Hezbollah Leader Hassan Nasrallah's bunker in Dahiyeh, Beirut after Israeli airstrikes.Massive crater formed following airstrikes with about 85 bunker-buster bombs weighing between 2,000 pounds each, fired from IAF 69th Squadron F-15I jets. pic.twitter.com/ktjrVxcNx5
— Clash (Report) September 29, 2024
A konfliktus Libanonban jóval kisebb intenzitású volt, mint Gázában: az IDF csak a határ menti területeket szállta meg. Meglepő módon még egy tűzszünetet is sikerült kierőszakolni a harcoló felek között.
A Hezbollah meggyengülése, illetve Irán erőinek elaprózódása aztán elvezetett egy olyan fejleményhez is, amire egy hónappal ezelőtt még senki nem számított.
Összeomlik a szíriai rezsim
Az év végére maradt a régió egyik legváratlanabb fordulata: november 27-én az aránylag csendes szíriai polgárháború egy pillanat alatt a címlapokra került, amikor a szunnita iszlamista Hajat Tahrir al-Sam (HTS) megindult Aleppó városa felé, majd három nap alatt el is foglalta azt. Innentől nem volt megállás, a polgárháborúban ténykedő összes frakció fegyvert ragadott,
másfél hét alatt szétkergették a kormánypárti fegyveres erőket, majd december 8-án a HTS átvette a hatalmat Damaszkuszban.
A video captured outside the Syrian Prime Minister's residence shows rebel forces escorting Mohamad Al Jalali to a meeting with their leaders at the Four Seasons Hotel pic.twitter.com/WkT2IZAJLi
— The (National) December 8, 2024
A konfliktus ezzel ugyanakkor egyáltalán nem rendeződött: az országban még mindig létezik az Iszlám Állam, amellyel hivatalosan az összes frakció rossz viszonyt ápol, ráadásul Szíria északkeleti harmadát a kurdok által dominált, és Washington által támogatott Szíriai Demokratikus Erők (SDF) irányítják, akik finoman szólva is szúrják a hatalomra jutó lázadó frakciók, valamint a velük szövetséges Törökország szemét.
A helyzetet két további tényező is bonyolítja: egyfelől Oroszországnak két kulcsfontosságú katonai bázisa is van az országban (egy Tartuszban, egy pedig Dzsablában), amelyek jövője minimum kérdéses, másfelől Izrael is megindult a Golán-fennsíkon, elfoglalva többek között Szíria legmagasabb pontját.
Folytatódik a káosz?
A dolgok jelen állása szerint a közel-keleti helyzet jövőre sem fog sokat javulni: Izrael folytatni fogja a Gázai övezet, Libanon és Dél-Szíria területén megindított akcióit, az SDF és az Ankara által támogatott milíciák közötti nyílt, egész frontos konfliktus elkerülhetetlennek látszik, Oroszországnak valószínűleg új katonai bázisok után kell néznie (a legesélyesebb jelölt pillanatnyilag Líbia), a szíriai káoszból pedig könnyedén újra erőre kaphat az Iszlám Állam is.
A történethez ráadásul hozzátartozik az is, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök januári hivatalba lépése után könnyen elképzelhető, hogy elkezdi kivonni az amerikai csapatokat a térségből, ugyanakkor arra is utalnak jelek, hogy Iránnal szemben jóval keményebb hangnemet fog megütni a republikánus politikus.
Az idei év legnagyobb vesztese a régióban egyértelműen Irán volt: a libanoni és gázai proxiszervezetei meggyengültek, az általa támogatott szír kormány megbukott, ráadásul egy olyan elnök került az Egyesült Államok élére, aki finoman szólva sem szimpatizál Teheránnal. Mozgalmas évnek nézünk elébe, annyi biztos.
Címlapkép forrása: Ugur Yildirim/ dia images via Getty Images
