A globális koronavírus-járvány miatt idén februárban évtizedek óta nem látott tőzsdei zuhanás következett, amiből rég nem látott felpattanással tértek magukhoz a tőzsdék. A piaci turbulenciák alaposan megmozgatták a hazai befektetési szolgáltatók ügyfeleit is, ebből pedig a szolgáltatók is profitáltak, a szektor bevétele és profitja is új csúcsra emelkedett az idei első negyedévben.
Több termelési mutató szerint a kínai gazdaság a V-alakú beszakadás, majd visszapattanás mintáját követi, ez pedig biztatóan hangzik a világ többi részének, amelyek még csak mostanában kezdtek újranyitni a koronavírus miatti lezárásokból. Számos egyéb mutató, például a lakossági fogyasztás, belföldi turizmus adatai viszont azt jelzik: egyáltalán nem állt még vissza a normális (?) kerékvágásba az élet Kínában sem, így ez inkább a lassú kilábalás felé mutat. Mivel Európában és Amerikában teljes országok, országrészek voltak csaknem két hónapig szigorú lezárás alatt, míg Kínában inkább tartományonként igyekeztek kezelni a helyzetet, mindez a kínainál súlyosabb és egyúttal elhúzódóbb válság felé mutat például az EU-ban.
Jelentősen leapasztotta a lakossági állampapírokat a koronavírus, márciusban és áprilisban összesen 370 milliárddal csökkent az állomány. A friss adatokból jól látszik, hogy a lejáró állampapírok egy jelentős részét nem fektették be újra a magyarok, az összeg vélhetően inkább bankbetétbe és készpénzbe vándorolt át.
A Training Hungary a koronavírus-járvány és az arra adott korlátozó intézkedések, valamint a várható gazdasági visszaesés kapcsán felmérést készített a hazai vállalatok körében arról, hogyan, milyen intézkedésekkel reagáltak a járványhelyzetre és a válságra, történt-e bércsökkentés vagy létszámleépítés, fejlesztettek-e termékeket vagy szolgáltatásokat kifejezetten a járvány miatt, és hogy mire számítanak a következő hónapokban, a felmérés médiapartnere a Portfolio. Az első körös felmérésre idén március végén, a másodikra a húsvét előtti időszakban került sor, a mostani, harmadik felmérésre pedig május közepén került sor. A legfrissebb, a járvány miatti korlátozások bevezetését követő, húsvét utáni időszakra vonatkozó, több mint 300 hazai vállalkozás válaszain alapuló felmérésből kiderül, hogy a vállalatok elsősorban egészségügyi és HR-jellegű döntéseket hoztak a járványhelyzetre reagálva, utóbbiak azonban már a költségcsökkentést is szolgálták, létszámleépítésre és bércsökkentésre is sor került. Sajnos olyan vállalkozások is vannak, amelyek a válságnak már ebben a korai fázisában is csődközeli helyzetbe kerültek.
Egyáltalán nem biztos, hogy minden normalizálódik hamarosan, ahogy az sem, hogy a retail ingatlanok meg tudják tartani az értéküket. Az viszont több mint valószínű, hogy a szektor olyan átalakuláson mehet keresztül amitől jobb, élményszerűbb lehet mint valaha, és ebben nagy szerepet játszik a proptech. Amint a kereskedelem nem csak szigorúan az unalmas bevásárlásról fog szólni, úgy ehhez alkalmazkodnia kell az ingatlanoknak is. Ázsiában töretlen sikert arat az "új retail" vagyis az online és az offline vásárlás összefonódása. Valami elkezdődött, kérdés, hogy bentragad az ázsiai kultúrában, vagy a nyugati vásárlók is igénylik, hogy egy bevásárlóközpontban nézelődve a telefonjukon keresztül kapjanak infót a kezükben tartott termékről, amivel aztán odasétálnak egy szakácshoz, aki ott helyben meg is főzi nekik a vacsorát. A fizikai üzletek már nem csak a bevásárlásról szólnak. A játék megváltozott.
Van olyan magyar nagybank, ahol az alkalmazottak mindössze 15%-a dolgozott home office-ban az elmúlt hetekben, míg máshol a központi területen dolgozók több mint 90%-át hazaengedték. Nem meglepő tehát, hogy az irodába való visszatérést is minden bank másképp tervezi: van, ahol még csak gondolkoznak erről, máshol viszont már osztott csoportokban és szakaszosan, de elkezdtek visszaszivárogni az alkalmazottak. Egyes bankoknál már a járvány előtt is elterjedt volt az otthoni munkavégzés, és vannak, akik most részletesen felmérték a dolgozók távmunkához való hozzáállását is a jövő megtervezése érdekében. Nagybanki körképünk következik.
Eltelt néhány hét azóta, hogy az MNB több lépésben átalakította eszköztárát, egyelőre nem valósultak meg a félelmek a jegybank lépéseivel kapcsolatban. A forint hirtelen gyengülése megállt, és az eszközvásárlás hatására a hosszú hozamok is csökkenni kezdtek a megemelt kibocsátás mellett is. Vagyis egyelőre a legtöbb dolog úgy sült el, ahogy az MNB szerette volna.
Sosem volt még olyan súlyos következménye a német alkotmánybíróság döntésének Európa jövője szempontjából, mint a május 5-i döntése volt, hiszen valójában az eurózóna és az Európai Unió egyben maradása a döntés tétje, ami így világgazdasági jelentőségű ügy – mutat rá minapi terjedelmes, általunk három pontra sűrített anyagában Erik Nielsen, az UniCredit Research főközgazdásza.
A kijárási korlátozás bevezetésének, a határok lezárásának, bizonyos szolgáltatások nyújtásának átmeneti leállításának és a külső kereslet zuhanásának hatására mély recesszióba süllyedhetett a magyar gazdaság az idei második negyedévben, mindennek hatására pedig százezres nagyságrendben növekedhetett a munkanélküliek száma. A kormány intézkedéseinek és a gazdaság újranyitásának hatására várhatóan megáll a helyzet romlása, azonban a munkanélküliség csökkenése nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan pörög fel a magyar gazdaság. Cikkünkben becslést adunk arra vonatkozóan, hogy hol járhat valójában a munkanélküliség és mire számíthatunk az év hátralévő részében. Azt is megvizsgáljuk, mit okozna egy újabb járványhullám, és felvázoljuk a 2021-es kilábalás forgatókönyveit.
Az elmúlt két hétben a jelek szerint nagyobb előrelépés történt az európai integráció mélyítésének rögös útján, mint előtte évek alatt, hiszen a német alkotmánybíróság május 5-i példátlan döntése után múlt kedden Európa történelmi jelentőségű megsegítéséről állapodott meg a német CDU/CSU pártszövetség. Ebből pedig mostanra eljutottunk odáig, hogy az évekig tartó ellenkezést feladva hajlandó Németország a közös uniós adósságkibocsátásra a koronavírus miatti helyreállítási alapnál. Mindez több szálon keresztül a magyar kormány gazdaság(politika)i stratégiájára is jelentősen kihat. Éppen ezekről a kérdésekről egyeztetett ma Orbán Viktor magyar, illetve a többi visegrádi kormányfő Angela Merkel német kancellárral.
A nagy gyógyszercégek és a biotechnológiai vállalatok versenyt futnak az idővel, hogy megtalálják a koronavírus ellenszerét. Amerikai járványügyi szakemberek szerint elképzelhető, hogy a koronavírus elleni vakcina már 12-18 hónapon belül rendelkezésre állhat, bár a korábban soha nem látott kutatási és fejlesztési törekvések nyomán a szakértők egy része nem tartja kizártnak, hogy ezen idő alatt sikerül előrelépést elérni, azonban nemcsak a tét, de a kockázat is hatalmas. Ha sikerülne is megtalálni a hatásos vakcinát, az esetlegesen felmerülő kockázatok mellett több más kiemelten fontos kérdés is válaszra vár még.
7 éve nem látott magasságokba emelkedett az arany ára, miután Jerome Powell Fed elnök lehűtötte kissé az optimista befektetői kedélyeket a gazdaság gyors talpra állása kapcsán. Soha nem látott mennyiségű pénzt nyomtatnak a jegybankok, és óriási gazdasági mentőcsomagokkal sietnek a kormányok a gazdaság megsegítésére. Az egyetlen kérdés, hogy vajon a hatalmas stimulusokat most is büntetlenül megúszhatja a világgazdaság jelentős inflációs következmények nélkül, csakúgy mint 2008-ban?
Nem tévedés: 680 milliárd forintnyi (nem realizált) veszteséget szenvedett el a magyar lakosság a tőzsdei részvényekben, a befektetési alapokban, a nyugdíjpénztáraknál és az életbiztosításokban lévő vagyonán 2020 első negyedévében. Összehasonlításképpen: az előző válság legrosszabb negyedévében ugyanez a szám 592 milliárd forint volt, ráadásul a forint gyengülése nélkül még nagyobb lett volna a mostani bukó. A megtakarítási képesség azonban úgy tűnik, egyelőre nem esett vissza drámaian, cikkünkben bemutatjuk, hogy 100 új megtakarított forintból mennyi ment állampapírba és más megtakarításokra az év első három hónapjában.
Még javában tombol a koronavírus a világban, a gazdasági követkemények egyelőre beláthatatlanok, közben az amerikai Nasdaq index mintha mi sem történt volna, idén már pluszban áll. Megnéztük, hogy ez mivel magyarázható - annak fényében, hogy eközben a Dow index 17 százalékot esett -, hogy mely részvények teljesítettek a legjobban, mi a techóriásokban most a sztori, és hogy milyen képet fest jelenleg az árazás.
A héten a korábbi oldalazás után az OTP lefelé vette az irányt, a Magyar Telekom a hét második felében lefordult, míg a Richter fontos szintek közelében jár. A hazai blue chipek technikai képe alapján a folytatás ezúttal is mozgalmasnak ígérkezik majd, megnéztük, hogy mire érdemes figyelni az előttünk álló néhány nap során.
Brazíliában még javában tombol a koronavírus-járvány, miközben Jair Bolsonaro elnök feltűnően nem akar tudomást venni róla. A szakértők szerint viszont ezzel a még nagyobb gazdasági visszaesést kockáztatja a formálódó politikai válság mellett, miközben fontos strukturális reformokra lenne szüksége a gazdaságnak. A „trópusok Trumpjának” szeme előtt már a 2022-es választások lebeghetnek, ezért igyekszik a lehető legtöbbet kisajtolni a gazdaságból.
Nem csak Budapesten kezdett lassulni a lakáspiac az elmúlt hónapokban. A Mansionglobal beszámolója szerint a New York-i lakáspiac már év elején, a koronavírus ottani megjelenése előtt csökkenő számokat produkált. Minden lakóingatlantípust együtt vizsgálva 2020 első negyedévében 16 százalékkal csökkentek az eladások.
Tovább emelkedett az első negyedévben a magyar vállalatok hitelállománya, így március végén 18,5%-kal nagyobb összeggel tartoztak a hazai vállalatok a magyar bankoknak, mint egy évvel korábban. A jelenségben a forint gyengülése mellett már a március 19-én elindult törlesztési moratóriumnak is lehet némi szerepe, ugyanakkor az is elmondható, hogy egyelőre nem a sürgős mentőövet jelentő likviditási célú forinthitelek, hanem a hosszú lejáratú hitelek állnak a jelenség mögött. Bemutatjuk, mely szektorok hogyan teljesítenek.
Őszig Angela Merkel kormányának hadügyminisztere volt, most az Európai Bizottságot vezeti Ursula von der Leyen és a legfrissebb jelek szerint ők ketten valami olyan nagy dologra készülnek, ami egyszerre pipálná ki a koronavírus-válságból való uniós helyreállítás feladatát és védené ki az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának német alkotmánybírósági elkaszálását. Látszólag két teljesen különálló témáról van szó, de váratlanul mégis összekapcsolódtak és (kényszerből) a szorosabb gazdaságpolitikai integráció felé terelhetik az Európai Uniót. Sőt, Merkel szerdán már politikai unióról is beszélt. Mindez, illetve a két témával járó következmények több szempontból is kifejezetten nyugtalanítóak lehetnek az Orbán-kormánynak, hiszen alávágnának a magyar gazdaságstratégiának és a nemzetállamok laza együttműködését szorgalmazó modellnek is.
Sokakat meglepett az elmúlt hetek ralija a tőzsdéken, sokan lemaradtak a jó vételekről, így minden emelkedő nap fájdalmat okozott a befektetők nagy részének. Ez nem is csoda, hiszen a járványhelyzet alakulása, a reálgazdasági folyamatok, és a részvényárfolyamok alakulása között nem is lehetne nagyobb a kontraszt, a tőzsdék előre szaladtak, és egyre optimistább forgatókönyveket kezdtek árazni, miközben az üzleti és a fogyasztói bizalom a 2008-as válság alatt látottnál is mélyebb szinten áll, a munkanélküliség ijesztő mértéket ölt, vakcina pedig jó esetben is fél-egy év múlva lesz csak, addig pedig hiába az óvatos nyitás, a korlátozások enyhítése, a gazdaság még jó ideig nyomás alatt lesz. Az elmúlt napokban elkezdődött egy korrekció a tőzsdéken, ami, ha begyorsul, újra felélesztheti azokat a félelmeket, hogy nem láttuk még a piac alját, a részvénypiacok pedig a márciusi mélypontoknál is mélyebbre eshetnek. Akkor pedig érdemes lesz majd a jegybankokra figyelni, eddig is nagyrészt ők tartották életben a részvénypiacokat.