A korábbi ütemtervnek megfelelően szeptember 15-én elérte a mechanikai komplettség állapotát a 8,5 milliárd köbméter/éves kapacitású szerb-magyar határkeresztező-fejlesztés, és megkezdődött a vezeték földgázzal való feltöltése - közölte az FGSZ Földgázszállító Zrt. érdeklődésünkre. A kereskedelmi szállítások a terveknek megfelelően október 1-jén indulnak a vezetéken.
Számos szektor szakadt le a nagy részvénypiaci emelkedésről a tengerentúlon a szeptemberi kisebb pofon után. Vannak olyanok, amelyek egyértelműen délnek vették az irányt, ilyenek például az ipari vállalatok, és meglepő módon az ingatlancégek is. Mások bizonytalanul mozognak, akár jóval ellenállás szintjeik alatt. Az energia szektor mellett talán még egy szegmens van, amelyik magára talált: a pénzügy. Ezek a részvények bár eléggé eltérő tevékenység van mögöttük, mégis egyelőre mentsvárat jelentettek az intézményi pénzeknek, amelyek mindössze pár kereskedési nap leforgása alatt a korábbi csúcsaik fölé, vagy legalább ezek közelébe repítette őket. A technikai elemzés segítségével megvizsgáljuk, hogy meddig tarthat ez a folyamat.
Miközben az olajár rengeteget emelkedett idén, és egy nagy korrekció után az utóbbi hetekben is elérve egy fontos ellenállást. A folyamat nagy nyertesei a kisebb kitermelő cégek, nem a legismertebb gigantikus olajvállalatok. Ezek közül többen már át is törték a több éves, vagy idei maximumaik szintjeit. Technikai elemzésünkben megmutatunk néhány ide tartozó részvényt és az olaj árfolyama mellett ezek kilátásait is megvizsgáljuk.
Nemcsak a politika miatt figyel a napokban Berlinre a világ, hanem az elektromos autók rajongói és a Tesla befektetői is ide vetik vigyázó szemeiket. Október 9-én egy nagyszabású fesztivál során nyitja meg ugyanis hivatalosan a német főváros vonzáskörzetében található gyárát az Elon Musk vezette cég. Bár az átadás csúszott, az üzem indulása tovább növelheti a Tesla részesedését az európai piacon, ahol amúgy is nagy sikereket ért el a vállalat az elmúlt években, például Norvégiában a Model 3 a legtöbbet eladott autó, nemcsak az elektromos, hanem az összes személygépjármű között. A hazai vásárlók, akiknek szeptemberre ígértek szállítást, ma már arra panaszkodnak, hogy a cég értesítése szerint jó ha decemberre megkapják nagy izgalommal várt autóikat. A berlini gyár a hasonló lemaradásokat is orvosolhatja később. A befektetők pozitívan reagáltak az elmúlt napokban a Tesla körüli hírekre, és pénteken az árfolyam ki is tört, ami egy újabb középtávú trend indulását is könnyen jelentheti. A jó hangulatot az elektromos autógyártóknál több kisebb, akár még egyetlen eladott autóval sem rendelkező ágazatbeli vállalat részvényének a piaca is felhasználta az emelkedésre. A technikai elemzés segítségével ezek kilátásait is megvizsgáltuk.
Az elmúlt időszakban bevezetett családtámogatási kedvezmények láthatóan nem hagyták érintetlenül a hazai újlakás-piacot. A nagycsaládosok zsebükben a kedvezményes hitellel, vagy akár a vissza nem téritendő támogatásokkal, extra keresletet generáltak a nagy alapterületű, 4-5 szobás új lakások iránt. Úgy tűnik, hogy ez az árazásban is meghozta a hatását, és egy eddigi általános lakáspiaci elgondolást többé kevésbé ki is végzett: a hazai újlakás-piac egyes részein nem látszik működni az a megfigyelés, miszerint a kisebb lakások egy négyzetméterre vetített ára magasabb lenne, mint a nagy lakásoké. 2021 nyarára drágább lett 5 szobás lakást venni mint egy garzont, nemcsak végösszegben, hanem négyzetméterenként is.
Sikerrel vették az európai alapok a tavaly tavaszi koronavírus-pánikot a piacon, olyannyira, hogy voltak olyan kategóriák, amelyek szinte meg sem érezték a piaci lejtmenetet. Különösen jól jött a tavalyi rövid pánik a pénzpiaci alapok számára, amelyeknek kereslete a nyáron jelentősen megugrott. Mindeközben itthon nagyítóval is alig találni már pénzpiaci alapokat, pedig pár éve még ez a kategória kezelte a legtöbb pénzt Magyarországon. Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama Portfolio-nak elküldött éves jelentése szerint 2020-ban ezermilliárd euróval nőtt a kontinens befektetési alapjainak kezelt vagyona, részben annak köszönhetően, hogy három éve nem látott tőke áramlott a szektorba.
Az elmúlt hónapokban alaposan átalakult a német pártok népszerűségi sorrendje, miközben májusban még úgy tűnt, hogy a Zöldek lehetnek egy következő kormánykoalícióban a vezető kormányzó erő, mostanra lecsúsztak a harmadik helyre a szociáldemokrata SPD és a jobbközép CDU/CSU mögött. A most vasárnapi választáson kialakuló végső sorrendet szinte lehetetlen megjósolni, mivel a választók nagy része bizonytalan, de az már látszik, hogy mindenképpen koalíciós, és nagy valószínűséggel három pártból álló szövetség vezetheti majd a következő években Németországot. Hogy mit jelentene egy akár hónapokig elhúzódó koalíciós tárgyalás a pártok között, mik lehetnek azok a területek, ahová a következő német kormány több forrást allokál, és ebből mely vállalatok részvényein keresztül profitálhatnak a befektetők, ebben a cikkben foglaltuk össze.
Hétfőn széles körű tőkepiaci zuhanást láthattunk, eleinte az ázsiai tőzsdéken, de később Európaszerte és az Egyesült Államokban is megremegtek a vezető indexek. Több fajsúlyos körülmény együttállása kellett a pánikszerű hangulat kialakulásához, a legjelentősebb okot a legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő vállalat, az Evergrande potenciális becsődölése szolgálta, az esetleges tovagyűrűző hatásoktól félhettek jogosan a befektetők. Emellett ugyancsak olaj volt a tűzre, hogy az Egyesült Államokban a pénzügyminiszter megsürgette a kongresszust, hogy függessze fel vagy emelje meg az államadósság-plafont, ellenkező esetben szerinte katasztrófával nézhet szembe az ország. Mindezek hatására elindult az eladási hullám, a vonatkozó indexek tanúsága alapján komoly volt a félelem, ami a kriptovalutákat sem kímélte, jelentős esést szenvedett el a bitcoin is. Egyedül a klasszikus menekülőeszközök állták a sarat, azaz az arany és az ezüst - ennek apropóján most megnézzük, hogy egy esetleges újabb széles körű, akár még tovább tartó korrekció esetén jó fedezéket nyújthat-e a két klasszikus fedezék.
A kriptovaluták világában rengeteg izgalmas projekt van, és a befektetők számára számtalan lehetőség áll rendelkezésre, ha a sokak által jól ismert bitcoin-ethereum pároson túlmenően gondolkodnak kriptobefektetésben. Egy dolog azonban közös a legtöbb ismert kriptovalutában: szinte az összes az úgynevezett blokklánc alapú elosztott főkönyvi technológiára épül, de nem mindegyik. A Hedera Hashgraph - ahogy a nevéből is látszik - egy hashgraph nevű technológiát használva hoz létre elosztott főkönyvet, azaz alternatívát nyújt a blokklánc mellett. A működéséből eredően egészen brutális hálózati paraméterekkel bír mondjuk a Bitcoinhoz vagy Ethereumhoz képest, ha a másodpercenkénti tranzakciókat, a költségeket, vagy az energiafogyasztást nézzük. Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy világmegváltó technológia lesz-e, de mindenképpen érdemes rá figyelni, főleg ha megnézzük, hogy kik álltak be a projekt mögé.
Eljött az a pillanat is az amerikai tőzsdéken, amikor a koronavírus mélypont utáni fordulatot követően ismét van egy szektor, amelyik egy csökkenő trendbe lépett be. Ez nem más, mint a klasszikus ipari cégeket tömörítő szegmense a piacnak. A sokkal inkább értékalapon, mintsem növekedési megközelítéssel árazott szektorban a befektetőknek a mostani árfolyamok már túlságosan magasak voltak, és szemmel láthatóan nem találták indokoltnak ezeket. Emiatt a befektetők bizalma hónapok óta párolgott el a piacról, de ez inkább csak az új vevők hiányában nyilvánult meg. A szeptemberi korrekcióban azonban itt már az eladók is alaposan beindultak és befejezték a hosszú távú trendfordulót, legalábbis a technikai elemzés eszköztára ezt mutatja nekünk.
Gyakran hallott tévhit, hogy a részvények befektetői és az adott cég alapítói, vezetői között olyan szimbiózis van, amelyben az érdekellentét nagyon ritka, és mindannyian ugyanazt a célt hajszolják. Egyre gyakrabban figyelhető meg azonban, hogy az utóbbiak olyan részvénystruktúrát és jogi oldalról körülbástyázott rendszert építenek ki, amelyben akár teljesen kívül hagyhatják az előbbiek véleményét és érdekeit is. A befektetők akár egy olyan csapdába is beleeshetnek, mintha egy ágyba bújtak volna az ellenségükkel, és vagy csak komoly veszteségek révén tudnak elmenekülni a mérgező kapcsolatból, vagy még a kiutat sem látják. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az egyre inkább elterjedt ESG alapú elvárások miatt számos intézményi befektető aktív résztvevőként szeretne változtatni egy-egy társaság gyakorlatán, de erre a magas összesített részesedés ellenére sincs lehetősége. A gazdasági hatalom efféle koncentrációjának pedig számos buktatója van.
Egyre-másra a világ legeladósodottabb ingatlanfejlesztőjéről, a kínai Evergrande-ról szólnak a hírek, a 300 milliárd dolláros adóságállománya alatt összeroppanni látszó vállalat méreténél fogva nem csak a kínai gazdaságnak jelentene komoly sokkot, de továbbgyűrűző hatásait vélhetően más piacok és szektorok is megérezhetik. Mostani cikkünkben összefoglaljuk, mik történtek az elmúlt napokban-hetekben a csőd szélére sodródott óriásvállalat háza táján, illetve körbejárjuk a kérdést, hogy vajon ők lehetnek-e a következő Lehman Brothers.
Miközben a globális részvénypiacok felett sötét fellegek gyülekeznek, és immáron nemcsak az ázsiai, és európai piacok fékeznek, de még Amerikában is intézményi eladások indultak el, Moszkvában egyelőre nagy nyugalommal figyelik a döntéshozók az eseményeket. Oroszország vezető tőzsdeindexe a mindenkori csúcsai közelében mozog, immáron felülmúlja a tengerentúli piacokat is idén. A szép lassan, szinte észrevétlenül felépülő relatív erő mögött számos tényező húzódik, de ebből talán kettőt érdemes kiemelni: az orosz gazdaság erős fókuszát az energiahordozók és alapanyagok területén, illetve a monetáris politika vezetőjének következetességét. Természetesen a hétvégi parlamenti választások nem éppen meglepő eredménye is hozzájárul a stabil vezetéshez. A nyugati alapkezelőket pedig az emberi jogi aggályok nem igazán érdeklik, és mostanában csak annyiban óvatosak, hogy a moszkvai befektetői rendezvényeken gyanakodva szagolgatják a felkínált teát.
A kínai Evergrande ingatlanfejlesztő e héten valószínű csődje nem a kínai Lehman-pillanat, amikor az amerikai befektetési bank összeomlása 2008 őszén a globális pénz- és tőkepiacokat is összeomlasztotta, de akár több évig tartó jelentős szenvedés is jöhet belőle, elsősorban a kínai gazdaságban – állapította meg elemzésében a finn Nordea és a francia Sociéte Generale. Előbbi bank elemzője arra is kitért, hogy a kínai események a német gazdasági kapcsolatokon keresztül a magyar gazdaságra, illetve a forint árfolyamára is negatívan hathatnak majd.
A magyar gazdaság kilábalásával párhuzamosan újra egyre több üres álláshelyet jelentenek a cégek. A KSH friss adatai alapján egyre komolyabb munkaerőhiányról beszélhetünk, a vállalatok pedig újra úgy érzik, hogy a növekedésük fő korlátja a képzett dolgozók hiánya. Egyelőre nem olyan nehéz a helyzet, mint ahogy a válság előtt tapasztalták, de csak idő kérdése, hogy súlyosabbá váljon, mint akkor volt. Ezzel könnyen lehet, hogy a végéhez közeledik a munkaintenzív növekedés szakasza Magyarországon.
A tavaly áprilisi koronavírus első hulláma idején keletkezett mélypont óta a részvénypiacok egy egészen elképesztő növekedésen vannak túl. Az azóta eltelt időszakot az indexek többsége egyértelmű emelkedő trendben töltötte, gyakran meglepően szűk trendcsatornákban, alacsony mozgolódás mellett. A piac által várt, opciókba árazott volatilitás is rengeteget ereszkedett a közel másfél év alatt. Amikor történt is korrekció, az egy szinte teljesen megszokott és ismétlődő forgatókönyv mellett zajlott le. Az utóbbi kereskedési napok esése, és a Kínából érkező rossz hírek hatása miatt most egy kulcsfontosságú szintre érkezett meg a technikai elemzés szempontjából az S&P 500, illetve több egyéb - elsősorban amerikai - index is.
Ha vetünk egy pillantást a makrogazdasági helyzetre, akár még örülhetnénk is: az egy évvel ezelőtti sokkból majdnem teljesen felállt a fejlett világ, az Egyesült Államok már elérte a válság előtti szintet, az eurózóna pedig meglepően gyorsan nőtt a negyedik negyedévben. Ezzel az eurózóna is elérheti idén a 2019 végi kibocsátási szintet. Itt viszont vége is az ünneplésre okot adó tényeknek: az amerikai gazdaság a válság előtti szint elérése után lelassult, és a harmadik negyedéves részadatok sem túl rózsásak. Erik Nielsen, az UniCredit vezető közgazdásza szerint ez nem meglepő, mert tulajdonképpen a visszaesés ledolgozása gyerekjáték volt ahhoz képest, ami most következik,a válság előtti trend elérése nehezebb lesz, mint gondoljuk. A lassulás orvoslására nem jó a korábbi recept, a gazdaságpolitikusoknak a strukturális kihívások közepette valóban be kell vetni minden tudásukat. Az eddig viszonylag világos jegybanki kilátások pedig messze nem olyan egyértelműek, és láthatunk még meglepetéseket idén bőven a Fedtől és az EKB-tól is.
Alaposan meglepte a piaci szereplőket és közgazdászokat az információ, amely az Európai Központi Bank berkeiből szivárgott ki csütörtökön. A hír jelentősége elméletben óriási, mert azt állítja, hogy az egy évtizede áhított inflációs cél nincs is olyan messze az eurózónában, mint azt most gondoljuk. Ha ez valóban így lesz, akkor az EKB - a jelenlegi laza kommunikáció ellenére - belátható időn belül kamatemelést hajthat végre, és teljes mértékben eltűnhet az állampapírpiacról, véget vetve ezzel egy több mint fél évtizedes korszaknak. Az EKB nem meglepő módon határozottan igyekezett tagadni a kiszivárgott információ valóságtartalmát, hiszen a jelenlegi előretekintő iránymutatás egészen mást üzen a befektetőknek. A hírnek tehát hatalmas jelentősége van - de csak elméletben.
Még úgy is jelentősen nőtt a boltokban üzemelő POS-terminálok száma Magyarországon, hogy az MNB statisztikájában a gyorsan terjeszkedő külföldi szolgáltatók nem is szerepelnek. A kártyás fizetési forgalom tovább bővült, bár a készpénzfelvételek értéke a negyedévben kicsit nagyobb mértékben emelkedett. Ábrákon foglaltuk össze a legfontosabb hazai fizetési trendeket.
Főként csütörtökön és pénteken jelentősen gyengült a forint és heti mélypontján, 353-nál zárt az euróval szemben. Összeszedtük a főbb okokat, hogy mi válthatta ki ezt a mozgást és öt főbb tényezőt találtunk. Frissítés: cikkünk eredeti verziójában négy tényezőt soroltunk, fel de kiegészítésként egy ötödik lényeges tényezőre is rávilágítunk.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Változások az Ellenpropaganda oldalon; remek könyvek előkészületben; négy Rothbard cikk a fordításomban.
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 10 tuti tipp, hogy sikeresen eladd az ingatlanodat! Eladó az otthonod? Akkor...
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
