Sosem volt még olyan súlyos következménye a német alkotmánybíróság döntésének Európa jövője szempontjából, mint a május 5-i döntése volt, hiszen valójában az eurózóna és az Európai Unió egyben maradása a döntés tétje, ami így világgazdasági jelentőségű ügy – mutat rá minapi terjedelmes, általunk három pontra sűrített anyagában Erik Nielsen, az UniCredit Research főközgazdásza.
A kijárási korlátozás bevezetésének, a határok lezárásának, bizonyos szolgáltatások nyújtásának átmeneti leállításának és a külső kereslet zuhanásának hatására mély recesszióba süllyedhetett a magyar gazdaság az idei második negyedévben, mindennek hatására pedig százezres nagyságrendben növekedhetett a munkanélküliek száma. A kormány intézkedéseinek és a gazdaság újranyitásának hatására várhatóan megáll a helyzet romlása, azonban a munkanélküliség csökkenése nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan pörög fel a magyar gazdaság. Cikkünkben becslést adunk arra vonatkozóan, hogy hol járhat valójában a munkanélküliség és mire számíthatunk az év hátralévő részében. Azt is megvizsgáljuk, mit okozna egy újabb járványhullám, és felvázoljuk a 2021-es kilábalás forgatókönyveit.
Az elmúlt két hétben a jelek szerint nagyobb előrelépés történt az európai integráció mélyítésének rögös útján, mint előtte évek alatt, hiszen a német alkotmánybíróság május 5-i példátlan döntése után múlt kedden Európa történelmi jelentőségű megsegítéséről állapodott meg a német CDU/CSU pártszövetség. Ebből pedig mostanra eljutottunk odáig, hogy az évekig tartó ellenkezést feladva hajlandó Németország a közös uniós adósságkibocsátásra a koronavírus miatti helyreállítási alapnál. Mindez több szálon keresztül a magyar kormány gazdaság(politika)i stratégiájára is jelentősen kihat. Éppen ezekről a kérdésekről egyeztetett ma Orbán Viktor magyar, illetve a többi visegrádi kormányfő Angela Merkel német kancellárral.
A nagy gyógyszercégek és a biotechnológiai vállalatok versenyt futnak az idővel, hogy megtalálják a koronavírus ellenszerét. Amerikai járványügyi szakemberek szerint elképzelhető, hogy a koronavírus elleni vakcina már 12-18 hónapon belül rendelkezésre állhat, bár a korábban soha nem látott kutatási és fejlesztési törekvések nyomán a szakértők egy része nem tartja kizártnak, hogy ezen idő alatt sikerül előrelépést elérni, azonban nemcsak a tét, de a kockázat is hatalmas. Ha sikerülne is megtalálni a hatásos vakcinát, az esetlegesen felmerülő kockázatok mellett több más kiemelten fontos kérdés is válaszra vár még.
7 éve nem látott magasságokba emelkedett az arany ára, miután Jerome Powell Fed elnök lehűtötte kissé az optimista befektetői kedélyeket a gazdaság gyors talpra állása kapcsán. Soha nem látott mennyiségű pénzt nyomtatnak a jegybankok, és óriási gazdasági mentőcsomagokkal sietnek a kormányok a gazdaság megsegítésére. Az egyetlen kérdés, hogy vajon a hatalmas stimulusokat most is büntetlenül megúszhatja a világgazdaság jelentős inflációs következmények nélkül, csakúgy mint 2008-ban?
Nem tévedés: 680 milliárd forintnyi (nem realizált) veszteséget szenvedett el a magyar lakosság a tőzsdei részvényekben, a befektetési alapokban, a nyugdíjpénztáraknál és az életbiztosításokban lévő vagyonán 2020 első negyedévében. Összehasonlításképpen: az előző válság legrosszabb negyedévében ugyanez a szám 592 milliárd forint volt, ráadásul a forint gyengülése nélkül még nagyobb lett volna a mostani bukó. A megtakarítási képesség azonban úgy tűnik, egyelőre nem esett vissza drámaian, cikkünkben bemutatjuk, hogy 100 új megtakarított forintból mennyi ment állampapírba és más megtakarításokra az év első három hónapjában.
Még javában tombol a koronavírus a világban, a gazdasági követkemények egyelőre beláthatatlanok, közben az amerikai Nasdaq index mintha mi sem történt volna, idén már pluszban áll. Megnéztük, hogy ez mivel magyarázható - annak fényében, hogy eközben a Dow index 17 százalékot esett -, hogy mely részvények teljesítettek a legjobban, mi a techóriásokban most a sztori, és hogy milyen képet fest jelenleg az árazás.
A héten a korábbi oldalazás után az OTP lefelé vette az irányt, a Magyar Telekom a hét második felében lefordult, míg a Richter fontos szintek közelében jár. A hazai blue chipek technikai képe alapján a folytatás ezúttal is mozgalmasnak ígérkezik majd, megnéztük, hogy mire érdemes figyelni az előttünk álló néhány nap során.
Brazíliában még javában tombol a koronavírus-járvány, miközben Jair Bolsonaro elnök feltűnően nem akar tudomást venni róla. A szakértők szerint viszont ezzel a még nagyobb gazdasági visszaesést kockáztatja a formálódó politikai válság mellett, miközben fontos strukturális reformokra lenne szüksége a gazdaságnak. A „trópusok Trumpjának” szeme előtt már a 2022-es választások lebeghetnek, ezért igyekszik a lehető legtöbbet kisajtolni a gazdaságból.
Nem csak Budapesten kezdett lassulni a lakáspiac az elmúlt hónapokban. A Mansionglobal beszámolója szerint a New York-i lakáspiac már év elején, a koronavírus ottani megjelenése előtt csökkenő számokat produkált. Minden lakóingatlantípust együtt vizsgálva 2020 első negyedévében 16 százalékkal csökkentek az eladások.
Tovább emelkedett az első negyedévben a magyar vállalatok hitelállománya, így március végén 18,5%-kal nagyobb összeggel tartoztak a hazai vállalatok a magyar bankoknak, mint egy évvel korábban. A jelenségben a forint gyengülése mellett már a március 19-én elindult törlesztési moratóriumnak is lehet némi szerepe, ugyanakkor az is elmondható, hogy egyelőre nem a sürgős mentőövet jelentő likviditási célú forinthitelek, hanem a hosszú lejáratú hitelek állnak a jelenség mögött. Bemutatjuk, mely szektorok hogyan teljesítenek.
Őszig Angela Merkel kormányának hadügyminisztere volt, most az Európai Bizottságot vezeti Ursula von der Leyen és a legfrissebb jelek szerint ők ketten valami olyan nagy dologra készülnek, ami egyszerre pipálná ki a koronavírus-válságból való uniós helyreállítás feladatát és védené ki az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának német alkotmánybírósági elkaszálását. Látszólag két teljesen különálló témáról van szó, de váratlanul mégis összekapcsolódtak és (kényszerből) a szorosabb gazdaságpolitikai integráció felé terelhetik az Európai Uniót. Sőt, Merkel szerdán már politikai unióról is beszélt. Mindez, illetve a két témával járó következmények több szempontból is kifejezetten nyugtalanítóak lehetnek az Orbán-kormánynak, hiszen alávágnának a magyar gazdaságstratégiának és a nemzetállamok laza együttműködését szorgalmazó modellnek is.
Sokakat meglepett az elmúlt hetek ralija a tőzsdéken, sokan lemaradtak a jó vételekről, így minden emelkedő nap fájdalmat okozott a befektetők nagy részének. Ez nem is csoda, hiszen a járványhelyzet alakulása, a reálgazdasági folyamatok, és a részvényárfolyamok alakulása között nem is lehetne nagyobb a kontraszt, a tőzsdék előre szaladtak, és egyre optimistább forgatókönyveket kezdtek árazni, miközben az üzleti és a fogyasztói bizalom a 2008-as válság alatt látottnál is mélyebb szinten áll, a munkanélküliség ijesztő mértéket ölt, vakcina pedig jó esetben is fél-egy év múlva lesz csak, addig pedig hiába az óvatos nyitás, a korlátozások enyhítése, a gazdaság még jó ideig nyomás alatt lesz. Az elmúlt napokban elkezdődött egy korrekció a tőzsdéken, ami, ha begyorsul, újra felélesztheti azokat a félelmeket, hogy nem láttuk még a piac alját, a részvénypiacok pedig a márciusi mélypontoknál is mélyebbre eshetnek. Akkor pedig érdemes lesz majd a jegybankokra figyelni, eddig is nagyrészt ők tartották életben a részvénypiacokat.
A Richter rekord árbevételről és profitról számolt be legutóbbi gyorsjelentésében, a jól sikerült első negyedév után az árfolyam fontos szinteket tört át, és a Richter számára immár karnyújtásnyi közelségbe került a 2017. júniusi, történelmi csúcs is. Megnéztük, mit mutat a Richter technikai képe, és meddig emelkedhet még az árfolyam.
Az építőipari árak túlfűtöttsége a kivitelezést, a fejlesztéseket és végső soron az új lakások árát is megemelte. Ennek vetett most véget a járványhelyzet. Az árak már csökkennek az egyes alpiacokon, projektek állnak le és a bankok is kétszer meggondolják, hogy melyik projekteket finanszírozzák. A piaci hangulatot jól tükrözi, hogy a második alkalommal megrendezett online ingatlanpiaci konferenciánkon a hallgatóság többsége szerint a lejtő elején vagyunk és megjósolhatatlan, hogy mennyi minden dől még be. De mit gondolnak erről a konferencia előadói?
Legutóbb március végén készítettünk felmérést arról, hogy a piac szakértői mekkora árcsökkenésre számítanak a koronavírus-járvány miatt a hazai lakáspiacon. Ezúttal ezt az irányt továbbgondolva egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy bő egy hónap alatt optimistábbak vagy pesszimistábbak lettek-e az elemzői várakozások, másrészt arra, hogy a megkérdezett szakértők szerint mikor és milyen árszinteken érheti el a piac a következő mélypontot. Az árindexek mellett a tavalyi év tényleges négyzetméterárain keresztül is bemutatjuk, hogy mit jelentenének a lakásárakban az egyes forgatókönyvek.
Nagyon nehéz év vár idén a luxusiparág szereplőire a Bain & Company tanácsadócég jelentése szerint, az idei visszaesés a cég becslése szerint kétszámjegyű lehet, és a szektor rövid távú kilátásai sem éppen felhőtlenek. A tanácsadócég legfrissebb jelentéséből az is kiderül, hogy mely cégek kerülhetnek ki győztesként a koronavírus okozta válságból.
Még az is kétszámjegyű hozamot érhet el, aki júniusban veszi fel a babaváró hitelt, hogy aztán szuperállampapírba fektesse 5 évre, gyermekvállalási cél nélkül. Az ÁKK adatai és saját számításaink szerint mégsem érdemes a jövő hónapra halasztania a hitelfelvételt annak, aki eddig nem vette fel a babavárót, de befektetné az összeget, ugyanis kicsit megint romlani fog a helyzet. Fontos, hogy az általános hiteltörlesztési moratórium a március 18-a után folyósított kölcsönökre már nem igényelhető.
Most dőlhet el, hogy a koronavírus-járvány elindít-e egy valós struktúraváltást a magyar állami egészségügyben – vélekedett Végh Attila a Portfolio-nak nyilatkozva. Az Európában is elismert kórházláncigazgató és válságmenedzser szerint nem kérdés, hogy átalakításra szorul az ágazat idehaza, és a járvány következményei meggyorsíthatják a folyamatokat. Összefoglaljuk 11 pontban, hogy a szakember szerint hogyan lehetne ezt a krízist megragadni annak érdekében, hogy lehetőségünk legyen az egészségügy átalakítására. Szívesen fogadjuk a vitaindítónak szánt cikkre érkező szakmai reakciókat, írásokat.
Az elmúlt években elkényeztette a piaci szereplőket az OTP azzal, hogy rendszeresen közzétette, milyen gazdasági folyamatokra számít azokban az országokban, ahol jelen van. A koronavírus-járvány azonban mindent felülírt, a menedzsment még az idén márciusban kiadott várakozását is visszavonta, előrejelzést még most, május elején sem tud adni 2020-ra. Azért nem maradtak információk nélkül a befektetők, az első negyedéves gyorsjelentés után közzétett prezentációból kiderül, hogy látja a kialakult helyzetet a régió országaiban a menedzsment, és hogy az egyes országokban mekkora a kitettsége a válság által leginkább sújtott, kritikus szektorokban.