A különleges gazdasági övezetek története 2020-ban kezdődött, amikor az erről szóló törvény életbe lépett. Az első ilyen övezetet Gödön hozták létre, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy az ellenzéki vezetésű város területének egy részét és az ehhez kapcsolódó adóbevételeket a megyei önkormányzathoz csoportosították át. Az Alkotmánybíróság jóváhagyta ezt a gyakorlatot, csupán annyit fűzött hozzá, hogy az állam nem lehetetlenítheti el az önkormányzatok működését.
Idén júniusban, a Paksi Atomerőmű fejlesztésével összefüggő ingatlanok területét Tolna megyéhez csatolták, jelentősen csökkentve ezzel a város bevételeit.
A helyzet azonban hirtelen megváltozott, amikor a 2025-ös költségvetést megalapozó törvénycsomag részeként az országgyűlés elfogadta a különleges gazdasági övezetek megszüntetéséről szóló törvényt. A köztársasági elnök által kihirdetett jogszabályt követően azonnal megjelent a paksi övezet felszámolásáról szóló kormányrendelet.
A rendelet értelmében Paks városa visszakapja az összes, fél éve elvett tulajdonát és jogkörét. A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző ismét teljes hatáskörrel rendelkezik, bár átmenetileg még a korábbi szabályozás marad érvényben, amíg a város új rendeleteket nem alkot. A megyéhez került, fel nem használt pénzeszközöket is visszautalják Paksnak, kivéve azokat, amelyek már lekötött támogatásokra vagy elbírált pályázatokra vannak elkülönítve.
Fontos megjegyezni, hogy ez a rendelet egyelőre csak a paksi övezetre vonatkozik, nem érinti a gödi, iváncsai és mosonmagyaróvári különleges gazdasági övezeteket. Ezek sorsáról egyelőre nincs információ, de a törvényi változások alapján várhatóan ezek megszüntetése is napirendre kerülhet a közeljövőben.
Címlapkép forrása: Portfolio
