Hevesen és egyben vegyesen reagáltak a főbb piacok az orosz-ukrán válsághelyzet eszkalálódására, amelynek során az előbbi lényegében deklarálta, hogy az utóbbi területeit nem ismeri el. A medve így minden szinten megmutatta magát, így érdemes a fontosabb tőzsdéket, illetve eszközöket a technikai elemzés segítségével megvizsgálni, hogy a piaci reakciók milyen hangulatra utalnak és ez milyen indikációval szolgál a következő hetekre nézve.
A jelenlegi ukrajnai konfliktus kapcsán rendre előkerül Grúzia (Georgia) példája. Mindkét ország a Szovjetunió szétesésével nyerte el függetlenségét, és az 1990-es évek Moszkva-barátabb irányvonala után mindketten egyre távolabb kerültek Oroszországtól, és egyre jobban törekedtek a nyugati integrációra. A két színes forradalom – a 2003-as grúz rózsás és a 2004-es ukrán narancsos forradalom – vészjelzést adott le Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, és azóta dolgozik azon, hogy megakassza a két ország NATO-hoz való közeledését, ha már az orosz érdekszférába nem is tudja visszaterelni őket. Grúzia két szakadár régiója – Dél-Oszétia és Abházia – miatt ötnapos háborút viselt Oroszországgal, amely számára totális vereséggel zárult, a két terület kikiáltotta függetlenségét, amit Moszkva elismert. Grúzia továbbra is törekszik a NATO-csatlakozásra, ami viszont Ukrajnáéhoz hasonlóan vörös vonal lenne Oroszország számára. Dél-Oszétia és Abházia példája mostanában egyre többször került elő a két kelet-ukrajnai szakadár terület, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság kapcsán: ahogy a grúziai, úgy az ukrajnai szakadár területeket is független országként ismerte el Moszkva.
Rázós volt az idei év eddig a részvénypiacokon, a befektetők bíznak a fellendülésben, de közben aggódnak az infláció miatt is. Az elmúlt évtizedben az amerikai tőzsdék emelkedésében nagy szerepet játszott hat részvény, a Facebook (Meta), az Amazon, a Netflix, a Google (Alphabet), az Apple és a Microsoft, vagyis a FANGAM-papírok. De a legutóbbi, jelenleg is zajló gyorsjelentési szezonban nagy turbulenciákat váltottak ki a negyedéves számaik, a Netflix és a Facebook piaci kapitalizációja például több mint az ötödével csökkent az eredményekre. Aswath Damodaran, a New York-i Egyetem professzora legfrissebb blogposztjában ezeket a vállalatokat értékeli, hogy befektetői szemmel mennyire vonzók most a részvényeik.
Egy újabb volt szovjet tagköztársaságban – Azerbajdzsán után Türkmenisztánban – valósul meg, hogy apáról fiúra száll át hatalom. A közép-ázsiai országban ugyanis az eddigi államfő, Gurbanguly Berdimuhamedov egy hete bejelentette, hogy átadja a hatalmat a „fiatalabb generációnak”. A március 12-re kiírt előrehozott elnökválasztáson pedig a kormányzó párt az államfő fiát, Serdar Berdimuhamedovot indítja jelöltként. A választás természetesen csak formalitás lesz a diktatórikus módszerekkel működtetett országban, amely a világ negyedik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik.
Az agrárágazatot kiszolgáló, vagy abban résztvevő cégek nagyon szépen teljesítettek az elmúlt hetekben. Annak ellenére, hogy a főbb indexek 10% felett veszítettek az értékükből az év legelején beállított csúcsok után, az ágazat ETF-e és jó néhány részvénye pár napja új maximumokra szökött. Bár a fundamentális elemzők nem igazán számítanak szép eredményekre idén, a nagyobb befektetők mostanában örömmel csipegettek ezekből a papírokból.
Átlépte a két százalékot az amerikai tízéves államkötvény hozama, ilyenre 2019 óta nem volt példa. A kétéves hozam még meredekebben emelkedik, és szűkül a különbség a két lejáraton. A hozamgörbe látványosan laposodik, márpedig az elmúlt évtizedekben során az inverzzé válás nagyon pontosan jósolta meg a recessziót. Az amerikai hozamok mozgását a magas infláció és a Fed monetáris politikája, valamint az azzal kapcsolatos várakozás váltotta ki. De meddig emelkedhetnek még a hozamok, és ennek milyen reálgazdasági hatásai lehetnek? Ezeket járjuk körbe a cikkben.
A koronavírus-járvány berobbanásának köszönhetően a nemzetek világszerte elsősorban a pandémiához kapcsolódó belső egészségügyi és társadalmi problémák kezelésére összpontosítottak, így kevesebb tér és idő maradt a nemzetközi konfliktusokra, legalábbis a mainstream média kevésbé foglalkozott ezekkel a témákkal. Sok, eddig nyugvó konfliktust hozott azonban a felszín közelébe a pandémia miatti általános idegesség, az idei évvel pedig mondhatni "beérett" a frusztráció. Számos jelentős geopolitikai konfliktus hevült fel a mögöttünk álló másfél hónapban, lehet itt gondolni akár a jelenleg is forró ukrán-orosz helyzetre, vagy akár Kína és az USA közti, hidegháborús időket idéző feszültségre, de a kazahsztáni tüntetések sem voltak régen. Egy szó mint száz, a fokozódó nemzetközi konfliktusok visszatérése olyan környezetet hozhat létre, amely közvetlenül kihat a hadiipari cégek megítélésére, ennek következtében egyre több befektető fordulhat a szektor felé 2022-ben. Ennek apropóján elemzésünkben megnéztük, hogy mit érdemes tudni az öt legfontosabb amerikai, tőzsdén jegyzett hadiipari vállalatról.
Nem akar megállni az olajár emelkedése, és bár egy-két enyhe csökkenő nap előfordul a nagy menetelés közben, a technikai elemzés által értelmezhetőnek tartott korrekció lassan két hónapja nem volt a piacon, miközben a WTI 34%-kal, a Brent jegyzése pedig 30%-kal került feljebb. Így az sem számít csodának, hogy mostanra a nemzetközi részvénypiacot is jórészt az energia szektor mentette meg a komolyabb visszarendeződéstől, immáron ellentmondást nem tűrően átvéve a vezető szerepet. Ezen szegmensen belül a legtöbb befektető elsősorban a nagy, akár teljes vertikumot lefedő olajcégekre koncentrál, esetleg előveszi a közepes méretű kitermelésre fókuszáló vállalatok papírjait. Azonban van a piacon egy ágazat, amelyik egy darabig ugyan lemaradó volt, de mostanra elég komoly relatív erőt tud felmutatni, és nagyon is profitál az olaj hosszútávúnak tűnő emelkedéséből. Olyannyira, hogy az idén 31%-os, egészen szédítő teljesítményt mutat a piac ezen része.
Ki korán kel, aranyat lel - tartja a közmondás, utalva a szorgalmas munka által elérhető eredményekre. Nagyon úgy fest azonban, hogy az arany piacának kereskedői egyáltalán nem állították be az ébresztőóráikat, sőt a félelmetesen magas inflációs adatokra sem ugrottak ki az ágyból. Helyette még mindig csak dörzsölgetik a szemeiket, hiszen a nemesfém árfolyama eddig egyáltalán nem ugrott meg a pénzromlás ellenére sem, és a befektetők többsége mostanáig nem ide menekült. Azonban mind a történelmi tapasztalatok, mind az utóbbi napok mozgolódása arra utal, hogy az arany még korántsem biztos, hogy elvesztette - olykor mégis jól működő - menekülőeszköz jellegét.
Az újév elején Bukarestben 45%-kal drágult mind a lakossági gáz-, mind az árammár, és míg Bécsben 40%-kal, Berlinben 133%-kal (!) ugrott a gázár - derült ki az elképesztő változás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) januári európai körképéből. A vizsgálat egyúttal arra is rámutatott, hogy a piaci árak elszállása miatti drasztikus lakossági áremelések mellett a magyar rezsicsökkentés fenntartása oda vezetett, hogy egyre inkább kirívóan olcsó Magyarországon a lakossági gáz- és áramár, igaz ez várhatóan egyre komolyabb pénzébe kerül az adófizetőknek.
A kriptoeszközök az utóbbi hónapok csökkenő trendje után februárban mintha végre magukra találtak volna, és számottevő emelkedés zajlott le nemcsak a bitcoin és ethereum, de a legtöbb altcoin piacán is. A technikai elemzés azonban óvatosságra int: a hasonló helyzetek gyakran egy csapdahelyzetet jelent a bikák számára. A fontosabb kriptodevizák árfolyamának analízise során megnéztük, hogy ez mennyire lehet így az aktuális helyzetben.
A rozsdaövezeti területek kijelöléséről, illetve a barnamezős fejlesztésekkel járó ügyintézési folyamatokról és pénzügyi terhekről volt szó a HuGBC korábbi Green Talk eseményén. Raska Gábor, környezetmérnök-közgazdász előadásából kiderült, hogy miként mérhető fel és kezelhető egy több évtizedes ipari múltra visszatekintő terület környezeti kockázata, és hogy hogyan határozható meg a telekvásárlás előtt a szennyezettségi vizsgálatból, hogy a környezeti kármentesítés költségei mellett is megtérülhet-e a beruházás.
Magyarország népessége 1982 óta csökken, kevés szó esik viszont arról, hogy ez a csökkenés pontosan melyik országrészeket érinti leginkább. Vajon mi történt Budapest lakosságszámával az ezredforduló óta? És hányan laknak ma a legkisebb községeinkben a 20 évvel ezelőttihez képest? Az alábbiakban a KSH számai alapján annak néztünk utána, hogy melyek azok és hol vannak azok a települések, amik 2000 óta a legnagyobb népességvesztést szenvedték el, külön bemutatva a községeket, a városokat, a megyei jogú városokat és Budapestet.
Az uniós felzárkóztatási politikának vannak kimutatható sikerei, de ha megkapargatjuk a felszínt, akkor bizony azt is látjuk, hogy az elmúlt két évtized jelentős részében fejlődési csapdában volt Magyarország, sőt a visegrádi országok régióinak nagy része és Románia, Horvátország, illetve Bulgária egésze is – derült ki az Európai Bizottság által minap kiadott nyolcadik kohéziós politikai jelentésből. Ebben a dél-dunántúli régió a fejlődési csapda szempontjából nagyon kedvezőtlen színkódot kapott, és Közép-Magyarország is kilógott a térségből, de míg előbbire a kormány által tervezett hatalmas pénzeső, utóbbira Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása (és az abból Pest megyének várható pénzeső) jelentheti az egyik kiutat, amellett, hogy az innováció, a foglalkoztatás, a zöld és digitális átállás terén is sok feladat vár még az országra.
Hétfő estig minden magyar családos kézhez fogja kapni az akár 809 ezer forintot elérő szja-visszatérítést. Mivel sok pénzről van szó, nem árt azzal okosan bánni, így összegyűjtöttünk pár ötletet, mibe lehetne fektetni az szja-visszatérítést.
Napokon, heteken belül kiderülhet, hogy ki lép az Iszlám Állam (ISIS) múlt heti amerikai rajtaütés során likvidált vezetőjének helyére. Elképzelhető, hogy ismét egy iraki dzsihadista kerül a terrorszervezet élére, méghozzá feltehetően abból a szűk körből, amely a kétezres évek közepe óta irányítja az Iszlám Államot. Alig több mint két éven belül a szervezet második vezetőjét vesztette el, ami azonban várhatóan nem lesz nagy hatással az ISIS utóbbi hetekben felerősödő szíriai, iraki terrorakcióira, mert 2019 tavasza – vagyis kalifátusának bukása – óta az erős központi irányítás helyett az Iszlám Állam kisebb autonóm terrorsejtek hálózataként működik.
Miközben a hírcsatornák a nagy technológiai cégek gyorsjelentéseitől hangosak, és a többség egyelőre nem látszik kiheverni a Facebook pörölycsapással felérő zuhanását, az egyik fejlett piaci részvényindex új csúcsra tudott mászni. Ez az Egyesült Királyság, ahol London vezető tőzsdeindexe tegnap mindenkori maximumon is volt és ezen percekben is nagyon közel van hozzá. Az ország, amelyet leírtak a valóban szomorú Brexit miatt, amelyet az egyik legmélyebben ütött meg a pandémia, ahol az amúgy sem teljesen százas miniszterelnök korlátozások miatti lazasága okán éppen egy politikai válság szélén szédeleg mindenkire rácáfolt, és szépen csendben masszív felülteljesítővé vált. Ebben a cikkben az okokat boncolgatjuk és a technikai elemzés segítségével megnézünk néhány részvényt, amelynek ebben tevékeny része volt.
Az elmúlt hetekben több cikkünk is foglalkozott a budapesti népességcsökkenéssel, a fővárosi agglomeráció telítődésével és ennek következményeivel. Az agglomerációs lakásárak brutálisan elszálltak, az egyre több kiköltöző okozta egyre nagyobb forgalom és beépítések pedig feszültséget okoznak a helyiek körében. A települések a maguk módján próbálják megóvni a helyi érdekeket, azonban törvényileg meglehetősen beszűkült a mozgásterük. A problémát ezúttal új szemszögből mutatjuk be: az agglomerációs polgármestereket kérdeztük, ők hogy élik meg a kialakult helyzetet. A válaszok sok esetben összecsengenek a kritikákat illetően, pedig a politikai paletta több oldaláról is megszólaltak városvezetők.
Az elmúlt hetekben a jegybanki kommunikáció mellett a világ nagyvállalatainak negyedik negyedéves gyorsjelentései mozgatták a tőzsdéket. Amelyik vállalat csalódást okozott, annak a részvényei keményen megbüntették a befektetők, még az olyan gigantikus piaci értékű cégekét is, mint a Meta vagy a Netflix. Legutóbbi elemzésében a Bank of America arra mutat rá, hogy az amerikai gyorsjelentések összességében a vállalati szektor egyre gyengülő kilátásaira utalnak, ami a részvényárfolyamokra is hatással van és még lesz is.
Sokak szerint nagy korrekcióban, mások szerint már a régóta magára várató trendfordulóban van a részvénypiac a tengerentúlon és így a globális színtér nagy részén is. Bárkinek is van igaza, ilyenkor egyre inkább előtérbe kerülnek olyan szektorok, ágazatok és egyedi részvények, amelyben nincs relatív erő, és a mezőny végefelé helyezkednek el inkább. Ha tényleg csak egy átmeneti visszaesésről van szó, akkor az ide tartozó papírok a technikai elemzés tanúsága szerint továbbra is lemaradóak lesznek. Amennyiben pedig tényleg eljön a bessz ideje, akkor éppen ezek lehetnek lefelé a vezetők. Akármilyen szemszögből is nézzük őket, a medvék okkal szerethetik őket. Ide tartoznak a klasszikus ipari cégek, amelyek jellemzően érzékenyek a konjunktúra ciklusokra és a kamatemelési várakozások nyilvánvalóan nem is tesznek nekik jót. A piaci mozgások alapján megnézzük, hogy mostanában mire számíthatunk tőlük.
