Európa-szerte jelentősen emelkedett az üzemanyagok ára az elmúlt hetekben, Magyarországon viszont hatósági áras a normál benzin és a gázolaj, ráadásul a forint is gyengült az euróval szemben, így fordulhatott elő, hogy múlt héten egész Európában nálunk volt legolcsóbb a benzin euróban kifejezve.
Az Ukrajna elleni orosz inváziót megelőző pattanásig feszült helyzetben a fokozódó készültség jeleit lehetett látni Európa egyik legmilitarizáltabb térségének számító orosz exklávéban, a Lengyelország és Litvánia közé beékelődött kalinyingrádi régióban is. Amellett, hogy nukleáris robbanófejek hordozására képes rakétákkal felszerelt vadászgépek érkeztek a térségbe, Moszkva LNG-tankereket is küldött a régióba annak demonstrálásaként, hogy a gázszállítások bármilyen okból történő leállása esetén is biztosítani tudja a balti flotta állomáshelyül szolgáló terület ellátását. Königsberg néven egykor virágzó kereskedelmi központként, Hansa-városként működő Kalinyingrád a mostani – nyugati szankciókkal kísért – háborús helyzetben úgy tűnik, végérvényesen lemondhat arról, hogy a Baltikum Hongkongjává váljon.
Az orosz agresszió kezdete előtt 5-6% közöttre várta a piac az irányadó kamat csúcsát Magyarországon. Ezt a mai újabb 50 bázispontos szigorítással gyakorlatilag elérte a jegybank. Itt azonban még nincs vége a kamatemelési ciklusnak, legalábbis az egyre fokozódó inflációs kockázatok és a forint gyengülése miatt a piaci szerint már a korábban vártnál magasabbra kell emelnie a kamatot a jegybanknak.
Idegesek a piacok az orosz-ukrán háború kirobbanása óta, a tőzsdékre visszatért a volatilitás, a BUX index meredeken esett, a forint történelmi mélypontra gyengült az euróval szemben, átlépve a 400 forintos lélektani határt. Március elején ismét megkérdeztük a hazai alapkezelőket rendszeres havi felmérésünkben, hogy mit gondolnak a hazai tőzsde és a forint kilátásairól és hogy melyek a kedvenc magyar részvényeik és a legkevésbé kedvelt papírjaik.
Moldova lehet az Ukrajna ellen múlt héten elindított orosz háború következő célpontja – akár erre is lehet következtetni abból a hadászati térképből, amely kedden bukkant fel az Oroszország szoros szövetségesének számító Fehéroroszország nemzetbiztonsági tanácsának ülésén. Ezzel egybevág, hogy az utóbbi napokban több vezető európai politikus is utalt arra: ha Vlagyimir Putyint nem állítják meg Ukrajnában, akkor az EU-hoz közeledni, az orosz befolyás alól pedig egyre jobban távolodni kívánó Moldova lehet az egyik következő célpontja az orosz előrenyomulásnak. Kisinyovban azért is figyelik kiemelt aggodalommal az ukrajnai történéseket, mert az országtól a Kreml támogatásával de facto elszakadt Transznisztriában jelenleg is orosz erők állomásoznak, illetve a szakadár köztársaság ad otthont Kelet-Európa legnagyobb fegyverraktárának.
Alighogy megindult a turizmus covidból történő kilábalása, rögtön egy újabb csapás, az orosz-ukrán háború sújtja a szektort. Nem meglepő, hogy az ukrán és orosz vendégfoglalásokat lemondták, azonban számos más országból is érkeztek visszamondások. Hogy milyen hatása lehet a háborúnak a hazai turizmus alakulására, arról az ágazat több szakértőjét is megkérdeztük. Bár átfogó elemzést még korai készíteni, az eddigi történések alapján már most arra következtethetünk, hogy az előttünk álló időszak sem a hazai turizmus fénykoraként fog bevonulni a történelembe.
Oroszország Ukrajna elleni inváziójára gazdasági lépésekkel reagált a világ, a szankciók egy jelentős része a pénzpiacokat célozta. Mára elég világosan látszik, hogy a globalizált pénzügyi rendszer időszakában ezek az intézkedések (sok kezdeti kritikával szemben) nagyon hatékonyak, és megmutatjuk, hogy már rövid távon jelentősen rontják az orosz gazdaság stabilitását.
A nyugati bankok közül az osztrák Raiffeisen Bank Internationalnek a legnagyobb a vesztenivalója az orosz, ukrán és fehérorosz részvétellel zajló háborún és a szankciókon. Erre a három országra koncentrálódik hitelállományának 14 és tavalyi nyereségének 40 százaléka, ami a legnagyobb arányú kitettséget jelenti a háborúban érintett országok felé. Nem véletlenül esett a társaság tőzsdei értéke a felére három hét alatt, és egyelőre csak a leginkább kockázatkeresőknek érdemes elgondolkodniuk a vételen annak ellenére, hogy az elemzőkhöz képest a menedzsment rendkívül derűlátó.
Ingatlanpiaci időtávon nézve villámgyorsan eszkalálódott súlyos összecsapásokká az orosz-ukrán konfliktus, ami különböző módokon a régió ingatlanpiacára is hatással lesz. Bár sok tekintetben még korai a lehetséges kimenetelekről beszélni, a Property Forum, 2022 Property Investment Outlook című online konferenciáján kísérletet tettek a szakértők arra, hogy az eddigi ismeretek birtokában elmondják meglátásaikat a kialakult helyzetről és megosszák 2022-re vonatkozó várakozásaikat a kelet-közép-európai ingatlanbefektetési piacról. A térségben tevékenykedő piaci döntéshozók, cégtulajdonosok, banki szakemberek és elemzők mondták el véleményüket az esetleges hatásokról.
A külföldi befektetők beragadtak a rubel kötvényeikben, miközben az orosz jegybank friss döntésével átmenetileg leállította a kamatszelvény-kifizetéseket ezekre a kötvényekre. Ezzel pedig technikailag részleges csődöt jelentett Oroszország. Azt is elmondjuk cikkünkben, hogy ez a mostani esemény miben más.
A munkaerőhiány már nemcsak a képzett szakemberek szintjén tetten érhető, hanem kezd olyan méreteket ölteni, ami az ország versenyképességét is kedvezőtlenül érinti. Több munkaerő-kölcsönző cég vezetőjével beszéltünk, akiknek korábban elég volt 6-800 kilométerről, Szerbiából, Romániából vagy Ukrajnából hozni a dolgozókat, ma már nem ritka a vietnámi, a thaiföldi, az indai vagy éppen a fülöp-szigeteki dolgozó. A kormányzati könnyítéseknek köszönhetően már újabb kilenc országból, főként délkelet-ázsiai államokból jöhet majd a friss munkaerő. Az egyre erőteljesebb munkaerőhiány miatt égetően szükség van az új dolgozókra, főként az ipari, logisztikai és nem egy esetben a mezőgazdasági cégek számára. Az orosz-ukrán konfliktus megnehezítheti ugyanakkor az ukrán munkaerő behozatalát a következő hetekben, valamint erősen rányomhatja a bélyegét a már itt dolgozó ukrán munkavállalók hangulatára, hiszen folyamatosan aggódnak az otthonmaradt családtagjaikért.
Az ukrajnai háború újra ráirányította a figyelmet a védelmi szektor vállalataira, a hadászati eszközök, akár komplett rendszerek gyártásával, telepítésével és működtetésével foglalkozó cégek a tőzsdén is egyre népszerűbbek, miközben a szélesebb részvénypiacok idén mínuszban állnak, a védelmi szektor szárnyal. Németország masszív haderőfejlesztésbe kezd, idén plusz százmilliárd eurót költ a hadseregre, a hír alaposan megmozgatta ma a védelmi szektor vállalatainak árfolyamát, többek között a Magyarországon üzemet építő, és a 4iG-vel stratégiai partnerségre lépő Rheinmetallét is.
Miközben Ukrajnában háború dúl, Fehéroroszországban éppen arról tartanak népszavazást, hogy az alkotmányból kikerüljön az ország semlegességére és atomfegyver-mentességére való utalás. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor elvileg úgy tette lehetővé az országában hadgyakorlatozó orosz hadsereg számára Ukrajna Fehéroroszország felőli megtámadását, hogy az ország alkotmányában még szerepelt a semlegességre vonatkozó kitétel. Ami pedig az atomfegyver-mentességre vonatkozó alkotmányos előírást illeti, Lukasenka már az ősszel tett arra utalást, hogy orosz nukleáris fegyvereket fogadhatnak be. A fehérorosz elnök Kreml melletti ilyen erős kiállása annak fényében meglepőnek tűnhet, hogy sok évnyi ellenkezés után csak pár hónapja ismerte el a Krím Oroszország általi 2014-es annektálását, ami egyfajta szimbolikus lépésnek is tekinthető abban a folyamatban, hogy a 2020-as elcsalt elnökválasztást kísérő, korábban nem látott mértékű tüntetéssorozat után orosz pénzügyi és politikai támogatással tudta stabilizálni hatalmát.
Az Északi Áramlat gázvezetékek története szinte a kezdetektől szorosan összefügg az orosz-ukrán politikai-gazdasági kapcsolatok alakulásával. Oroszország számára a mai napig az energiaexport jelenti a legfontosabb bevételi forrást, Ukrajna pedig jól keresett a rajta áthaladó szállítmányokon, e téren folytatott együttműködésük tehát kölcsönösen előnyösnek tűnt. A két ország közötti politikai összhang megbomlásával azonban új korszak kezdődött az egész európai energiaellátást alapjaiban meghatározó történetben, az elmúlt napok történései pedig a jövő kilátásait is bizonytalanná teszik.
Meredeken inverz az orosz hozamgörbe, és egyes lejáratokon még csütörtökhöz képest is komoly emelkedést láthatunk. A befektetők nem nyugodtak, valósággal menekülnek a legrövidebb lejáratú kötvényekből, de az 5 és 15 év közötti lejáratokon is jelentősen emelkedtek a hozamok. Az inverz hozamgörbe egyes értelmezések szerint recessziót vetíthet előre: azt jelenti, hogy a befektetők rövid távon túl kockázatosnak ítélik meg az adott országot. 15 és 30 éves lejáratokon viszont nem látunk jelentős emelkedést, és mivel itt a hozamok is sokkal alacsonyabbak, mint az 1 év alatti lejáratokon, tartós gazdasági problémákra - legalábbis egyelőre - úgy látszik, nem számít a piac. Az amerikai kötvénypiacon csak átmeneti és enyhe hatása volt a háborúnak, a mi régiónk picit jobban megérzi azt.
Tegnap nagy ütést kaptak azoknak a vállalatoknak a részvényei, amelyeknek van közvetlen vagy közvetett kitettségük Ukrajna vagy Oroszország felé. A magyar részvénypiacon is heves volt az esés, nagyot esett az OTP, a Waberer's és a Masterplast árfolyama is, de az orosz és ukrán kitettség nélküli vállalatok részvényárfolyama is alaposan lejjebb került. Megnéztük, hogy milyen csatornákon keresztül hat az érintett vállalatokra az ukrajnai háború.
A tegnapi nap sajnos történelmi nappá lépett elő azzal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a harcok azóta is hevesen folynak a két ország között. A támadás nem hagyta hidegen a nemzetközi, régiós és hazai tőkepiacokat sem, elképesztő volatilitást, esést lehetett és lehet látni néhány eszközben. A magyar befektetési alapok körében is találni jó párat, amelyek a régióban, Kelet-Európában vagy éppen Oroszországban rendelkeznek kitettséggel, így körbekérdeztünk a hazai portfóliómenedzserek körében, ők hogyan látják az elmúlt napok fejleményeit. A jó hír, hogy a magyar befektetők egyelőre nem reagáltak pánikszerűen az eseményekre az alapkezelők közlése szerint, de van olyan szolgáltató, amely a befektetők védelme érdekében ideiglenesen befagyasztotta bizonyos alapok forgalmazását.
Tegnap megtörtént a legrosszabb, ami megtörténhetett az ukrán-orosz válság forgatókönyvei közül. Oroszország nemcsak támadást indított Ukrajna ellen, de még csak nem is a szakadár megyékben elsősorban, hanem egy teljes pályás letámadást indított el. Innentől fogva a borzalmas emberi következmények mellett immáron biztos, hogy nagyon súlyos gazdasági következményekkel is számolni kell. A hajnali híreket az európai időben nyitva tartó piacok nap közben elképesztően nagy volatilitás és összességében súlyos veszteségek jellemezték. Jó esély van rá, hogy ez a Fekete Hattyú jelenségre emlékeztető, soha nem látott nap nem volt az utolsó egy csökkenő trendben. A napon belüli grafikonokra pillantva azonban egészen más képet kapunk
Menekülnek a befektetők az orosz eszközökből, a részvények és a rubel mellett a kötvénypiac is megérzi a háborút. Legnagyobb mértékben a rövid lejáratú eszközöket ütik, a hosszú hozamok emelkedése kifejezetten korlátozott. A hozamgörbe már eddig is a recessziót jelzett előre, de tegnapról mára egészen eldeformálódott a görbe, a befektetők a következő 3 évre várnak igazán komoly gondokat az orosz gazdaságban. A recesszió valószerű forgatókönyv, de az ország csekély sérülékenységét látva az államcsőd közeli helyzet nagyon messze van. A szankciókkal lehetne súlyosbítani az orosz gazdaság kilátásait, de az igazán komoly fellépés a Nyugatnak, főleg Európának, szintén nagyon fájna.
Csütörtökön a forint is megérezte az orosz-ukrán háború kirobbanását, hiszen hirtelen 365 fölé ugrott az euró jegyzése. Az első reakció még inkább a globális kockázatkerülésnek szól, a régiós devizák is hasonló mértékben gyengültek. A legnagyobb kérdés az lesz, meddig tart a háború és mi jön utána, ez döntheti el a forint sorsát is. Ha nem húzódik el nagyon a konfliktus, akkor akár összességében még jó éve is lehet a magyar fizetőeszköznek, főleg, ha menetközben az inflációt is sikerül megszelídíteni.
Fejhallgatóval, feministákkal és ciklustetővel kezdjük az évet, amelyben már Viktortól is elhatárolódunk, viszont... 
Bár a tíz nap múlva hivatalba lépő Trump a klímaszkeptikusok táborába tartozik, bizonyos klímapolitikai folyamatokat...
Egy barna papírtáskával kezdődött és súlyos környezetrombolásba torkollt a bevásárlást segítő szatyrok evolúciója....
Az RSM szakértői összefoglalták, hogy a vállalatoknak, a munkáltatóknak milyen, 2025 januárjától érvényben levő... 
Ma kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb...
A K&H Bank brókercége új lehetőséget indított, havi rendszeres megtakarítás ETF-ekbe. Hasonlóan működik, mint...
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
